Mit jelent a kobra-hatás a gazdaságban?

Mexikóváros autói

Pár évtizede lett globális beszédtéma a városok légszennyezettsége. Ma Ulánbátorban (Mongólia) és Pekingben (Kína) a legsúlyosabb a helyzet, de gyorsan növekvő népessége miatt 1989-ben még Mexikóvárosnak volt a legrosszabb minőségű a levegője.

A városvezetés ezért elrendelte, hogy egyik nap csak a páros rendszámú autókkal lehet közlekedni, a másik nap pedig a páratlan rendszámúakkal. Ennek hatására azonban ahelyett hogy csökkent volna a kipufogógáz, inkább megnőtt. A mexikóvárosiak ugyanis nem tudtak lemondani az autójukról, így aki csak tehette, vett még egy kocsit, hogy legyen minden napra megoldása.

Ez már eleve rontott a helyzeten, de mivel a háztartások büdzséjébe nemigen fért bele két jó autó, a „pótjárművek” nagy része különösen szennyező régi autó volt, ami tovább növelte a légszennyezettséget. Az intézkedés tehát éppen a várt hatás ellenkezőjét váltotta ki, közismert elnevezéssel ez a kobra-hatás.

Az indiai „őstörténet”

De miért pont kobra-hatás? Az eredet-történet állítólag Indiából, a brit gyarmati uralom idejéből származik. Delhi brit kormányzóját nagyon zavarta, hogy sokan halnak meg a kobramarásokban. Sajnos a mai napig ez nagy probléma, a fél órán belül halálos légzőszervi bántalmakat okozó marás az amerikai Quartz.com szerint ma is évente 50 ezer indiai életet követel. A kormányzó a lakosságot a kobrák kiirtására akarta biztatni, ezért minden egyes megölt kobra fejéért vérdíjat fizetett. Csakhogy ez olyan vonzó volt, hogy sokan a fejpénz miatt elkezdtek kobrákat tenyészteni. Még ez sem lett volna akkora baj, ám amikor a kormányzó rájött a visszaélésekre, beszüntette a rendszert. Addigra azonban már más városokból is tódultak Delhibe a kobratenyésztők. Amikor megtudták, hogy hiába fáradoztak, dühükben elengedték a kígyókat, így végül több kobra lett Delhiben, mint a „vérdíj” kitűzése előtt.

Patkányfarok

Vietnámban, egészen pontosan Hanoiban a franciákról jegyezték fel, hogy patkányirtást szerveztek, ahol a levágott farkakért fizettek.

Ennek kettős hatása lett: részben itt is elindult a patkánytenyésztés, részben egy csomó levágott farkú, de élő patkány szaladgált a városban, mert sokan abban bíztak, hogy a patkány farka újra kinő, így egy patkány után többszörös díjat is be lehet zsebelni.

Kibocsátás

A nem jól felmért és nem kívánt következmény olyan típushiba, amelyre a nyugati világban újabban a környezetvédelem produkál látványos példákat.

Amikor például Nyugat-Európában – holland és német sztori példa is akad – a környezetvédelem jegyében túlságosan magas betéti díjat szabnak ki a hatóságok az üres PET-palackokra, akkor mindig akad gyártó, amelyik kifejezetten a betéti díjért gyárt teljesen felesleges palackokat – azaz termel még több szemetet.

A Katy autópálya

A texasi Houstonban figyelték meg a Katy nevű autópálya túlságosan zsúfolt volt, ezért kibővítették: ez lett a világ legszélesebb autópályája, van olyan szakasza, ahol 26 (!) sávos.

A 2,8 milliárd dolláros projekt befejezése után váratlanul 55 százalékkal még nőtt is az átlagos esti úthasználati idő. A nagy hírverés miatt még több ember döntött úgy, hogy autóval érdemes közlekednie.

A legtragikusabb kobra-hatás

A következő sztori a kobra-hatások történetének legszomorúbb eseményét idézi fel. Mao Ce-tung kínai kommunista vezető híres volt értelmetlen programjairól. 1958-ben hirdette meg a négy kártevő, a szúnyogok, a rágcsálók, a legyek és a verebek elleni hadjáratát, mondván, hogy ezek vagy betegségeket terjesztenek, vagy eleszik az ember elől az eleséget, a verebek például magvakat esznek.

Az emberek a rovarokkal és a rágcsálókkal nem tudták felvenni a harcot, de a verebekkel igen, borzalmasan megritkították a hatalmas állományt. Ám ez csak növelte a bajt, a sáskák három éven át zavartalanul pusztították a mezőgazdasági termést. Kína később milliószámra importált verebeket.

Vaddisznócsali

A szomorú történet után jöjjön két viccesebb. Az amerikai Georgiában elszaporodtak a vaddisznók, a hatóságok pedig magas fejpénzt kínáltak a vadászoknak, farmereknek.

Ám a következő években csak nőtt az állomány, sokan ugyanis eleséget helyeztek ki a portájuk elé, hogy odacsalogassák a nagy területen élő vadakat. Ez a póteleség is segíthetett – a program végén több vaddisznó élt Georgiában, mint a meghirdetésekor.

Barbra Streisand

A legviccesebb eset talán Barbra Streisand színésznő és énekesnő sztorija. Az Oscar-díjas sztár személyiségi jogainak megsértése miatt 50 millió dollárra perelt egy fotóst, aki pár éve nyilvánossá tette a malibui part eróziójáról készített képeit egy környezetvédelmi projekt, a California Coastal Records Project keretében. Az anyagban látszott Streisand kertje és partszakasza is.

Később kiderült, hogy az ominózus fényképet a per kezdetéig mindössze hatszor töltötték le (kétszer éppen az énekesnő ügyvédje). Streisand elvesztette a pert, ám annak akkora hírverése volt, hogy emiatt 420 ezren nézték meg a fotót, ráadásul a félmillió dolláros perköltséget is a színésznőnek kellett kifizetnie.