Magyarország jelenlegi gazdasági növekedése igen kedvező és a bérfelzárkózás is szépen halad, de olyan alacsony bázisról indultunk, hogy kell még 10-12 hasonló év, hogy a nyugati szomszédhoz való érdemi felzárkózás megtörténhessen. Ez azonban az eddigi módon nem megy, új irányt kell kijelölni, ezt részletezi az MNB frissen megjelent növekedési jelentése.
Jelenlegi helyzet
Az utóbbi években erősen megindult a felzárkózási folyamat, azaz lényegesen magasabb a gazdasági növekedés az utolérni kívánt országokéhoz képest és ennél is jóval nagyobb a bérnövekedés – igaz, hogy mindkettő meglehetősen alacsony szintről rugaszkodott el, és a gyors bérnövekedést kikényszeríti a fejlett, magas bérű országokkal alkotott közös munkaerő-áramlási övezet.
A közepes fejlettség csapdájának elkerülése
Az erős növekedést eddig jórészt az új munkaerő bevonása, a foglalkoztatottság növelése biztosította, azonban ennek elértük korlátait: nincs több bevonható munkaerő, pontosabban nem könnyű ezen az úton továbbhaladni. Hasonló problémával már sok ország szembesült, noha ők sokkal előbb megindultak a gyors növekedés útján, a 70-es évektől kezdve azonban lelassult gazdasági növekedésük még az előtt, hogy a fejlett országok szintjét elérték volna.
Ezt nevezi a szakirodalom a közepes fejlettség csapdájának, és az MNB szerint ez a veszély fenyegeti a magyar gazdaságot is, ha nem sikerül olyan változtatásokat elérni, amelyek hatására a gazdasági növekedést az eddigiektől eltérően már a versenyképesség, a termelékenység növeléses hajtja. A munkaintenzív növekedést tehát egy tőke-, és tudásintenzív modellnek kell felváltania.
Duális vállalati rendszer
Magyarországon jelenleg a vállalati rendszer duális, vagyis amíg a nagyvállalatok termelékenysége viszonylag magas, addig a kis-, és középvállalatoké ennek csak töredéke. Ez összességében a szükségesnél jóval alacsonyabb termelékenységet eredményez, ugyanakkor benne van a gyors növekedés lehetősége is, ha sikerül a kkv-szektor termelékenységét meredeken növekvő pályára állítani.
Felzárkózási pálya
Az MNB egy olyan felzárkózási pályát vázolt most fel, ami az Ausztriához képest mért, vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-t 55 százalékról 80 százalékra emeli. A jelenlegi 55 százalék első ránézésre furcsának tűnik, amikor a nettó bérek az osztrák szint harmada alatt vannak az elmúlt évek gyors növekménye ellenére is. Az ok a vásárlóerő-paritáson mért szintben rejlik, hisz a nominális egy főre jutó GDP csak 30 százaléka az osztráknak.
Fel is merül a kérdés, hogy ha 80 százalék lenne a vásárlóerő-paritáson mért szint, akkor mennyi lenne a tényleges, nominális mérték? A kérdés már csak azért is jogos, mert ha ilyen ütemű felzárkózás zajlana, akkor már semmi sem indokolná, hogy a két érték között nagy különbség legyen, azaz árszínvonalunk is felzárkózhatna az osztrákhoz, ami vagy magasabb infláció, vagy erősödő forintárfolyam által valósulhat meg (amíg be nem vezetjük az eurót).
Szükséges növekedési ütem
Visszatérve a kitűzött célhoz, az 55-ről 80 százalékra történő emelkedés azt jelenti, hogy a magyar gazdaságnak összesen 45 százalékos növekedési többletet kell produkálnia az osztrákhoz képest az elkövetkezendő 12 évben. Ez valamivel három százalék fölötti éves növekedést indokol (a kamatos kamat hatást is figyelembe véve), de a leegyszerűsítve úgy számoljuk, hogy az osztrák gazdaság évi egy százalékkal nő, akkor ez esetünkben 4 százalék fölötti ütemet jelent.
Cégméret
Ilyen ütemet hosszú távon elérni nem egyszerű, a jegybank számításai szerint ez csak akkor lehetséges, ha a kis-, és középvállalati szektor évi 6 százalékkal tudja növelni termelékenységét, míg a többi cégnél ez nagyjából 3 százalékos. Ehhez szükség van a mérethatékonyság növelésére is, mivel a legkisebb, úgynevezett mikrovállalatok a legkevésbé termelékenyek, náluk a kisvállalatok is 20-25 százalékkal termelékenyebbek. Ez a folyamat a legkisebb cégek növekedése, illetve felvásárlások, fúziók által valósulhat meg.
Bérnövekedés
A hatékonyságnövekedés elengedhetetlen feltétele, a szakképzett munkaerő. A jelenlegi helyzetben az ő megtartásuk a nagy kihívás, amihez szükséges a további erőteljes bérfelzárkózás. Az MNB szerint 2030-ig meg kellene duplázni a nettó reálbéreket, ehhez elengedhetetlen a munkát terhelő adók csökkentése. A hat éves adócsökkentési program részeként a szociális hozzájárulási adó még 8 százalékponttal fog csökkenni, a tanulmány szerint szükség lenne az SZJA egyszámjegyűre csökkentésére is.
Hatékonyabb állam
A növekedési jelentést bemutató sajtótájékoztatón a növekedés.hu kérdésére, miszerint, ha a társasági adó után az SZJA is 9 százalékosra mérséklődne, maradna-e elég bevétele az államnak, az MNB részéről Virág Barnabás ügyvezető igazgató és Balatoni András igazgató elmondták, hogy az állam működése gazdaságosabbá tehető, így a kiadások is csökkenhetnek. Ennek egyik eszköze az állami létszám csökkentése, amit az e-kormányzás, vagyis a digitális, elektronikus eszközök államirányításban való elterjesztése tesz lehetővé.
Ez a magánszektor számára is további munkaerő tartalékot jelenthet, és miután a csökkenő bürokratikus terhek a magánszektor erőforrásait kevésbé kötik le, ez javítja a vállalkozások hatékonyságát is. Cél a rejtett gazdaság visszaszorítása is, ez az utóbbi években jól haladt, és vannak még benne tartalékok, ezáltal megint csak növekednek majd az adóbevételek. Lényeges, hogy ugyanakkor ne boruljon fel az államháztartás egyensúlya, vagyis mindez hiánymentesen, az államadósság növekedés nélkül történjen. Ebben az esetben 2030-ra az államadósság a GDP 40 százalékára csökkenhet.
A lehetőség adott
A növekedési jelentés egy igen részletes, a gazdaság és a társadalmi környezet minden lényeges, a jövőbeni növekedést érintő pontját részletesen megvizsgáló elemzés, melyből itt csak a legfontosabb pontokat tudtuk megemlíteni. Ha az általa felvázolt fejlődési irány megvalósul, és a gyorsan növekvő termelékenység hatására a forint is érdemben erősödik majd, akkor valóban nem irreális a fejlettebb európai gazdaságok, és az azokban szokványos jövedelemszintek megközelítése abban a mértékben, ami már nem kelti a tőlük való érdemi lemaradás érzését.
Fellegi Tamás