A közösségi média csak elrontja az új generációkat? Segít vagy gátol a modern technológia? 

Van-e esélyük arra, hogy az azonnali impulzusok világában ne csak reagáljanak, hanem előre tervezzenek? Tudnak-e például célokat kitűzni legyen szó akár továbbtanulásról vagy a mindennapi pénzügyekről? A válaszok megtalálásához fiatalokkal foglalkozó szakembereket és egy különleges modellt is segítségül hívtunk.

Kreativitás vs. közösségi média

A kreativitás segíthet abban, hogy a fiatal felmérve saját céljait és lehetőségeit, új, egyedi utakat találjon vágyai elérésére. Ugyanakkor a kreativitás tanult képesség, ami a legkülönbözőbb tartalmakat készen kínáló közösségi média világában egyre inkább a háttérbe szorul. Márpedig ez számos más készségre, végeredményben pedig a teljes életünkre kihat.

A szakemberek többsége egyetért a közösségi média kettőségével: egyrészt megkerülhetetlenül a világunk része lett és alkalmas hasznos edukációs tartalmak közvetítésére. Másrészt viszont óhatatlanul „belenyúl” az életünkbe: alakítja, formálja azt, miközben felfoghatatlan mennyiségű ingert közvetít folyamatosan.

Rozsos Réka szerint azok a tartalmak, játékok, amelyek valamilyen kreativitást feltételeznek, pozitívak lehetnek, ugyanakkor elmélyülni igazán nehéz bennük, s messze nem képesek ugyanazt a kreativitást nyújtani, mint a valós térben elvégzett feladatok.

Hozzátette: a kreativitás egyik feltétele az unatkozás, amikor például nem mások által előre legyártott sablonokból dolgozunk, hanem létrehozunk egy teljesen új alkotást.

Az internet és főképp a közösségi média révén unatkozni gyakorlatilag lehetősége sincs a mai fiataloknak, hiszen korlátlan mennyiségű tartalomhoz, játékhoz jutnak hozzá a nap 24 órájában. A pszichológus szerint ezért a legfontosabb, hogy megtanítsuk őket szelektálni, hogy értelmes tartalmat fogyasszanak.

Ez azonban nem könnyű  feladat a szülők számára sem, hiszen jellemzően maguk sem tudják, hogy hogyan szűrjék a tartalmakat. A teljes tiltás – bármennyire is tűnhet egyszerű megoldásnak – ez esetben sem működik.

A megoldás a tudatos tartalomfogyasztás lehet, amihez azonban a szülőnek is példát kell mutatnia. „Mielőtt a gyerekeinket tanítjuk, előbb saját magunkat kellene picit ráncba szedni, tisztáznunk kell, hogy mi egyébként mennyire vagyunk tudatos felhasználók.”– keretezte át a szülői feladatokat Rozsos Réka.

S vajon a pénzügyi tudatosság fejlesztésében hol kaphat helyet a kreativitás? Indulásként természetesen az a legjobb, ha irányított tartalmakkal, tananyagokkal találkoznak a fiatalok.

Ha az alapismereteket megszerezték, érdemes kihívásokkal teli helyzetek elé állítani őket.

A pénzügyi versenyek kiválóan alkalmasak arra, hogy kreatív feladatok segítségével mutathassák meg a fiatalok, hogy pénzügyek terén is bizony lehet egyedi megoldásokkal élni. A PÉNZ7-re készült középiskolás projektek podcast vagy videókészítési feladataival, vagy például a Pénziránytű Alkotópályázat segítségével nemcsak a pénzügyi ismeretek, de a kreatív alkotó munka élményét is megtapasztalhatják a diákok.

Elveszett fókuszok – segíthet vagy gátol a közösségi média?

A multitasking sok előnnyel járhat, de a fókusz, az igazán lényeges dolgok ismerete nélkül szétforgácsolódhatnak a mindennapok.

A közösségi média legnagyobb buktatója a fókuszvesztés gyerekek és felnőttek esetében egyaránt. Márpedig ahhoz, hogy valamit jól tudjunk csinálni, fókuszálni kell, meg kell találni a lényeges pontokat.

Lehet persze párhuzamosan több feladatot is végezni egy számítógépen, de a kutatások is azt mutatják, hogy gyorsabban végzünk, ha egyszerre csak egy feladatra összpontosítunk, mintha egyszerre próbálnánk haladni mindegyikkel.

Ez nem jelenti azt, hogy a multitasking káros, hanem elsősorban azt, hogy előbb meg kell tanulni, hogy egyszerre tényleg csak egy dologra koncentráljon az ember – fogalmazott a pszichológus, rávilágítva ezzel arra a problémára, hogy egyre kevésbé képesek a gyerekek a fókuszált figyelmet hosszú ideig fenntartani.

A pénzügyi piac információrengetegében is egyre könnyebb elveszni. Neobankok, digitális pénzkezelés, szélesedő pénzügyi termékskála - a laikusok számára átláthatatlan információrengeteg sokakban félelmet kelt. Fontos, hogy ne egyszerre akarjunk minden területen fejlődni. A pénzügyi tudatosság, a megfelelően átgondolt pénzügyi magatartás lépésről lépésre, fókuszáltan alakítható ki hatékonyan. A fókuszok megtalálását segítik a Pénziránytű Alapítvány diákoknak szóló Pénzbook közösségi média csatornái is. Havi témákba rendezve kapnak a fiatalok érdekes, befogadható tartalmakat a számukra releváns, legfontosabb pénzügyi területekről.

A fókuszálás, - ami a hosszú távú stratégiai gondolkodás alapja – a szakemberek szerint gyakorolható, tanítható. A legjobb módszer ehhez pedig nem más, mint az otthon látott példa: ha elkezdünk odafigyelni arra, hogy például minden vasárnap leül a család ebéd után és átbeszéli a héten történteket, megtervezi a jövő hetet együtt, közösen, akkor az előbb-utóbb egyfajta automatizmus lesz a gyerek számára.

Gódor Zoltán „Zola” az immár 400 ezernél is több követővel bíró RapidMatek közösségi média platformok létrehozásával tett szert népszerűségre, de sokaknak csenghet ismerőnek a neve az „Érettségi Fesztiválról”, amely intenzív formában készítette fel a diákokat a középiskolát lezáró megmérettetésre. „Többször kérdezik tőlem, hogy lehet 4 év anyagát átvenni egy hétvége alatt.

A kulcs a fókusz megtalálása.”- világított rá „Zola”, akinek érettségi felkészítő kurzusain a lényeges tartalmakra, feladatokra koncentrálnak, azokat gyakorolják. A diákok megértik, hogy nem kell megijedni a kérdésektől, szelektáltan kapják a tartalmakat, s így az érettségi feladatsorban már olyan problémákat oldanak meg, melyek nem ismeretlenek számukra.

Reziliencia – az újrakezdés nehézsége

A reziliencia annak a képessége, hogy az ember gyorsan vissza tudja nyerni eredeti, jó állapotát testi-lelki szenvedés, illetve nehéz élethelyzetek átélése után. Ez a képességünk nem csak az egyén, hanem a családok, nagyobb közösségek számára is kimagaslóan fontos, elég az elmúlt évek válságaira gondolni.

A reziliencia tehát a mindennapi pénzügyek területén sem kerülhető meg. A családok jó részében tabuként kezelik a pénzt, vagy elsősorban akkor kerül terítékre a téma, mikor pénzügyi gondokkal küzd a család. A gyermek így vagy nem kap gyakorlati információkat, vagy csak negatív attitűdökkel szembesül. Ha gond van, akkor érdemes megmutatni a fiatalnak, hogy kezelheti tudatosan a helyzetet. Egyben fontos, hogy ne csak válságstratégiákban gondolkozzunk – ami a magyarok pénzügyi kultúrájára az OECD felmérések alapján is jellemző,- hanem mutassuk meg gyermekeinknek az előrelátó tervezés és az öngondoskodás lehetőségeit is.

Az új generációk természetesnek veszik a siker gyors elérését, hiszen ezt látják a közösségi médiában követett influenszerektől és maguk is erre vágynak. Ugyanakkor a valóság és virtuális világ ez esetben (is) ridegen elválik egymástól. A való életben nincs „reload” gomb, az újrakezdéshez nagyon sok erőre van szükség. A kudarcoktól azonban – érthetően – minden szülő igyekszik óvni gyermekét.  

Nagyon sok szituációból kimentjük a gyerekeket ösztönösen, mert nem akarjuk, hogy nekik bármi is fájjon. Ez teljesen rendben van, de tudnunk kell, hogy ha kimentjük őket, akkor sohasem fogják megtanulni, hogy a kudarcokat és a feldolgozással járó érzéseket hogyan kell kezelni – szögezte le Rozsos Réka.

Agilitás – ne hagyjuk magunkat sodródni az árral!

A passzív szemlélővel megtörténnek az események, míg az aktívan reagálni képes gyerekek nem áldozatként tekintenek saját magukra, hanem részesei, alakítói életüknek.

Fontos, hogy hagyni kell a gyerekeket dönteni, érezzék, hogy kompetensek az adott szituációban, hogy képesek cselekedni. A kompetenciaélmény már egészen kisgyermek korban szükséges. Nyilván nem a gyereknek kell döntenie arról, hogy például hová és mikor menjen nyaralni a család, de az már beleférhet, hogy a nyaralás egy-egy napján mondjuk inkább a bringázás vagy a fürdés legyen a fókuszban.

Nagyon sok gyerek azért nem tud dönteni, mert fél a következményektől, emiatt folyamatosan halogat, s mindennek a gyökere abban rejlik, hogy egyszerűen ismeretlen neki a szituáció, nem is bízik saját magában – mondta Rozsos Réka.

A pedagógusok és szakemberek nagyon jól ismerik a „tanult tehetetlenség” fogalmát. Gódor Zola nagyon sokszor találkozott olyan fiatalokkal, akik a matematikáról azt gondolták, hogy „ez nekem úgy sem megy, én nem vagyok matekzseni, én ehhez béna vagyok”. „Zola” nemcsak oktat, de mentorál is. Megmutatja a fiataloknak, hogy a „zseni és a béna” között nagyon sok „elég jó” szint létezik.

„Sokan, bár nincsenek jó barátságban a matekkal, megnéznek néhány videót, eljönnek egy kurzusra és két nap alatt leesik nekik a tantusz, hogy hát ez nem is annyira nehéz” - fogalmazott. A matek coach hozzátette: a sikerélmény a legfontosabb, hiszen ha egyszer sikerült megoldani egy feladatot, akkor legközelebb már több önbizalommal állnak neki következőnek.

Az agilitás – vagy éppen annak a hiánya – tetten érthető a pénzügyek kezelésében is.

Sokan félnek döntést hozni például egy hitel kiváltásában, tartanak az ismeretlentől, ugyanakkor attól is, hogy esetleg szakember segítségét kérjék. A tanult tehetetlenség – ahogy „Zola” esetében a matematika területén – a pénzügyekben is leküzdhető. A Pénziránytű pénzügyi személyiségtesztjeivel például feltérképezhetjük erősségeinket és azokat a dimenziókat, ahol fejlődnünk érdemes. Az önismeret már az első lépés az önbizalomhoz vezető úton.

A bizalom kulcskérdés

Ezzel pedig el is jutottunk az ötödik pillérhez, a bizalom kérdéséhez, ami nélkül az előző négy alapvető képesség sem tudna működni. Az önbizalom, a másokba, vagy akár a társadalmi intézményekbe, pénzügyi rendszerekbe és eszközökbe vetett bizalom alapvetően határozza meg mindennapjainkat az élet minden egyes területén.

A közösségi média a vizsgált szempontok közül talán éppen e téren jelenti a legnagyobb veszélyt a fiatalokra. A virtuális tér által közvetített tökéletes illúziók, a várt elismerő emojik helyett gyűjtött negatív reakciók súlyos, mindenre kiterjedő sebeket ejthetnek, leépítve a saját magunkba vetett hitünket, önbizalmunkat.

A pszichológus szerint nagyon romboló lehet az, hogyha a gyerekek a felszínes visszajelzésből próbálják meg felépíteni magukat. „Ma azonban akárhogy nézzük, a tinik a közösségi médiából merítkeznek, ezért különösen fontosak a valódi emberi kapcsolatok, a szülők, barátok közvetlen és folyamatos visszajelzése.”

A szakember szerint ugyanis még a pozitív lájkok is csak az ürességet fokozzák. A hatásuk gyors, de csak nagyon rövid ideig tart. Ráadásul a negatív reakciók sokkal nagyobb érzelmeket váltanak ki, hiába van sok elismerés, az ember alapvetően arra az egy esetleges rosszra emlékezik majd tovább. „Mindenki így van vele, arra vagyunk kódolva, hogy a hibát vegyük észre, mert a hiba az, ami veszélyforrás. Ami jó, arra nem fókuszálunk, hiszen azon nem kell alakítani” – mondta Rozsos Réka.

Ezt felülírni pedig csak tudatosan, saját magunk tréningezésével lehet. Ahelyett, hogy azt a kérdést tesszük fel magunknak, hogy mi lesz, ha valami nem sikerült, sokkal célravezetőbb arra gondolnunk, mi lesz, mi változik, ha sikerült elérni a célunkat? Ez egyfajta tudatos újrakeretezése a szituációknak, és ebben kiemelt szerepe van a szülőknek és az iskolának is.

„Előfordult, hogy egy kitűnő tanuló gyerek elmesélte, hogy anya azt mondta, nem haragszik a négyesre, utána viszont nem mentek el hétvégén sehová, helyette tanulnia kellett” – hozott példát saját praxisából a szakember. Hozzátette: ez az, amin felnőttként tudunk finomhangolni, hogy kialakult-e párhuzam a tudatos és az érzelmi elképzeléseim között, és azt tényleg hitelesen tudom-e közvetíteni. Ha magamban azt gondolom, hogy csalódott vagyok, de kifelé mást mutatok a gyereknek, s közben – mint a fenti esetben – kiderült, valójában mit gondolok erről, az nem csak az egymásba vetett bizalmat, de a gyermek saját önbizalmát is gyengíti.

A pénzügyekkel kapcsolatban is nagyon fontos a bizalom témája. A pénzügyi kultúra egyik összetevője a pénzügyi attitűd, amelynek fontos részét képezi a bizalom. Bízunk-e saját tudásunkban, felismerjük-e korlátainkat és merünk-e segítséget kérni? Ez feltételezi a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, amiben még látunk fejlődési potenciált.

Az OECD legutóbbi nemzetközi pénzügyi kultúra kutatása szerint a magyarok pénzügyi attitűdje a felmérésben szereplő 39 ország átlagának megfelelő, ugyanakkor jelentős eltérések tapasztalhatók szociális szempontból. A Pénziránytű középiskolások körében végzett felmérései is azt mutatják, hogy a gyerekek pénzügyi ismeretei és saját kompetenciáiba vetett hite, önbizalma sokszor nem állnak összhangban egymással. A kutatások fontos tanulsága azonban, hogy az iskolai pénzügyi edukáció az ismeretek fejlesztésén keresztül a pénzügyi rendszer iránti és a felnövekvő generációk önbizalmára is pozitív hatással bír.

Pénzügyek terén is kraftoljunk!

A Kalamár Beáta által felállított KRAFT modell tudatos használata az oktatás és gyermeknevelés terén felmerülő számos esetben, még a pénzügyi tudatosság kialakításában is használható. A gyors reakciókat, azonnali válaszokat követelő, felgyorsult világban egy egyszerűen alkalmazható sorvezetőre szüksége van mindenkinek. A kreativitás, a reziliencia, az agilitás, a fókuszálás és a tartós bizalom, mint fő minőségek tudatos fejlesztése közép- és hosszútávon megtérülő befektetés lehet mindenki, de különösen a felnövekvő generációk számára. A Pénziránytű Alapítvány ingyenes tananyagai, szórakozva oktató tartalmai és programjai segítségével a pénzügyi kraftolás is könnyebben megvalósítható.

A szerző a Pénziránytű Alapítvány munkatársa.