A lakások energiahatékonyságáról is kérdeznek a nemsokára kezdődő népszámláláson

Tízévente szervez népszámlálást a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és idén, 2022-ben veszi kezdetét az ország 16. népszámlálása.

Az első népszámlálásra 1869-ben került sor, még Keleti Károly, a KSH első igazgatójának a vezetése alatt. A mostani népszámlálás különlegességét az adja, hogy ez lesz az első teljesen elektronikus népszámlálás -fogalmazott Rövid Irén, a KSH szóvivője, az Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a népszámlálás előkészületeiről szervezett szakmai fórumán.

Idén október elseje lesz a népszámlálás kezdő időpontja. A 16 napos online kitöltési szakasz után a számlálást végző szakemberek már nem papíralapú kérdőívekkel érkeznek a háztartásokba, hanem tableteket visznek magukkal és azokra veszik fel az adatokat. Az adatgyűjtésre 59 nap áll majd rendelkezésre, így a népszámlálás november 28-án zárul – ismertette.

Az előzetes adatokról már 2023 tavaszán szeretnének beszámolni, a végleges adatokat pedig 2023 őszétől kezdve fogják közölni – mondta. Az adatok tájékoztató adatbázisban, az alapadatok statikus táblázatokban és bizonyos adatok interaktív térképeken is elérhetőek lesznek, az anonimizált mikroadatok pedig kutatószobában is hozzáférhetőek lesznek.

Egy időben, azonos tartalommal

A népszámlálás az egyetlen teljeskörű lakossági adatgyűjtés, ami egy eszmei időpontban, október elsején az akkori pillanatnyi állapotokat mutatja meg.

Fontos kritériuma, hogy az egész országban egyidőben, azonos tartalommal, egységes módszertannal kerüljön sor az összeírásra

– húzta alá.

Nem csak a népességre, hanem a lakások jellemzőire vonatkozóan is végeznek összeírást.

Sokdimenziós kép a társadalomról

A népszámláláson való részvétel nem önkéntes alapon működik, hanem a részvétel törvényben előírt kötelezettség – hangsúlyozta. Mindemellett a KSH nem a kötelező jellegével szeretné ösztönözni a lakosságot a részvételre, hanem arra szeretne rámutatni, hogy milyen fontos szerepet játszik mindannyiunk életében a népszámlálás.

A népszámlálás segítségével ugyanis pontos képet kapunk arról, hogy mekkora hazánk népességének a pontos száma, valamint lehetőséget nyújt a történeti visszatekintésre. Emellett sokdimenziós képet készíthetünk a társadalmunkról, mivel adatokat gyűjtenek a családi állapotra, az iskolai végzettségre, vagy éppen a foglalkoztatottságra vonatkozóan is. Fontos, hogy települési szinten a legkisebb települési bontásban is képet kaphatunk az egy-egy kisebb lélekszámú településen zajló folyamatokról is.

Némileg nehezíti a népszámlálás helyzetét, hogy a koronavírus járvány miatt az idei évre kellett halasztani az összeírást. Mivel az Eurostat, uniós statisztikai hivatal tavalyi adatokat vár, így az adatok továbbítása során azok, akik 2021 utolsó napja után születtek kikerülnek az adatbázisból.

Ki vesz részt az összeíráson?

A népszámláláson minden magyar állampolgárnak részt kell vennie, aki Magyarországon él. Rajtuk kívül azoknak a külföldi állampolgároknak is részt kell venniük az összeíráson, akik legalább 3 hónapja hazánkban tartózkodnak.

A külföldön élő magyar állampolgárok közül csak azok kötelezettek a részvételre, akik kevesebb mint 12 hónapig tartózkodnak külföldön.

Annak, aki több lakcímen is él, ott kell megválaszolnia a népszámlálási kérdőívet, ahol életvitelszerűen tartózkodik, függetlenül attól, hogy ott bejelentett lakcímmel rendelkezik-e, és hogy saját tulajdonban van-e a lakás. A számlálóbiztosok azokra a címekre fognak ellátogatni, ahonnan nem jöttek vissza az online kérdőívek.A kérdőív 19 nyelven lesz elérhető. Ez a 19 nyelv az angol, az arab, a vietnámi, az orosz, a kínai, az ukrán, a szlovén, a szlovák, a szerb, a ruszin, az örmény, a román, a lengyel, a horvát, a görög, a beás, a lovári, a bolgár és a német – sorolta.

Az számlálóbiztosok toborzása jelenleg is zajlik – ismertette Rövid Irén. Aki szeretne jelentkezni, a polgármesteri hivatalokban a jegyzőknél tud érdeklődni a feladattal kapcsolatban.

Miről gyűjtenek adatokat?

A KSH szóvivője elmondta, hogy háztartásonként egy lakáskérdőívet és annyi személyi kérdőívet kell kitölteni, ahányan a háztartásban – az adott címen élnek.

Újdonság, hogy idén az iskolázottságra vonatkozó kérdések közé a digitális jártasság is bekerült. Szintén változás a korábbi népszámlálásokhoz képest, hogy a lakás jellemzőivel kapcsolatban rákérdeznek az energiahatékonyságra és az internethasználattal kapcsolatos eszközökre is.Az adatokat fokozottan védett környezetben tárolja a KSH és az így szerzett információkat kizárólag statisztikai célra használják. Fontos szempont, hogy az adatokat semmilyen szempontból nem lehet összekötni a válaszadó személyével.

Az MKT online konferenciáját teljes terjedelmében itt nézhetik meg.