A legnagyobb jegybankok hosszú időre elárasztanak minket pénzzel

Így indult a pénzözön

A bő 10 évvel ezelőtti válság után pár évvel úgy vélték a legnagyobb jegybankok, hogy deflációs veszéllyel kell számolni, ezért nem elég, hogy a történelemben páratlan módon 0-ig csökkentették az alapkamatokat, de még fedezetlen pénzzel is megpróbálták fűteni az áremelkedést: úgynevezett eszközvásárlási programokban kezdtek, melynek során elsősorban államkötvényeket, kisebb részben egyéb kötvényeket kezdtek vásárolni, Amerikában emellett jelzálogleveleket is.

A jegybankok a saját maguk által teremtett pénzzel fizettek ezekért, így a normális esethez képest megnövelték a gazdaságban, pontosabban a világban (miután világvalutákról van szó) lévő pénzmennyiséget fedezetlen pénzzel. Amerikában a jegybank szerepét betöltő Fed előbb kezdte ezt a programot, majd 2014-ben be is fejezte, mivel addigra látszott, hogy a gazdaság beindul, a munkanélküliség gyorsan csökken, szó sincs deflációs veszélyről.

Európai változat

Az Európai Központi Bank csak később, 2015-ben indította el saját programját, némileg bonyolultabb helyzetben, miután az eurózóna egymástól lényegesen eltérő gazdaságú országok csoportjaiból áll, a programra tulajdonképpen csak ezek egy részének volt csak szüksége. Így aztán sokáig is tartott: csak tavaly év végén merte beszünteti a pénzszórást az EKB, miközben az eurózóna gazdasága összességében remekül teljesített már évek óta.

A normalizálódás jelei

A Fed időközben megkezdte a kamatemelést is, de 1-2 lépés után elakadt vele, és csak akkor bátorodott fel újra, amikor Trump lett az elnök (közben jegybankelnök-váltás is történt: Janet Yellen helyét Jerome Powell vette át). Úgy tűnt, zajlik  a normalizálódás, időnként kamatemelésre került sor, és 2017 őszétől elindítottak egy igen lényeges folyamatot: megkezdték az eszközvásárlási program során kibocsátott több ezermilliárd dollár visszavételét, ez jelenleg havi 50 milliárd dolláros ütemben zajlik. A terv az volt, hogy a jegybank 4500 ezermilliárd dolláros mérlegét (ennyi értékpapírt vett meg az idők során) nagyjából a felére csökkentik pár év alatt, utána döntenek a továbbiakról.

A piacra szakadatlanul áramló fedezetlen pénz így tavaly elapadt (közben a japán jegybank is lecsökkentette a saját eszközvásárlásait), sőt, idén már összességében csökkent is szerény mértékben annak eredőjeként, hogy az EKB már nem bocsát ki, de még nem is vonja vissza a pénzt, a Fed már visszavonja, a japán jegybank pedig mérsékelten növeli mérlegét. Úgy tűnt, a folyamatok, ha lassan is, de a normalizálódás irányába haladnak.

A Fed megrémült

A tőzsdei emelkedő trend törvényszerűen ki is fulladt ilyen körülmények között, hisz azt már jórészt az extra pénz fűtötte, évek óta. Év végén jött egy kiadós tőzsdei korrekció, erre aztán a Fed pánikszerűen reagált, de az is igaz, hogy Trump elnök szakadatlanul ostorozta a jegybankot, hogy ne emeljen kamatot, és szüntesse be az eszközvásárlási programok során kibocsátott pénz visszavonását.

Nos, a Fed végül kapitulált: márciusi ülésén lényegében törölt minden további kamatemelést (2,25-2,50 százalék most az alapkamat sávja), és nagy meglepetésre úgy döntött, hogy májusban megkezdi a pénzvisszavonás mérséklését, és szeptemberben már be is fejezi a visszavonást. A hatalmas összeg, valahol 3,5 és 4 ezermilliárd dollár között, kinn marad, ki tudja meddig, talán örökre. A kamatemelést akár még kamatcsökkentés is felválthatja: a viszonylag alacsony kamatszint is marad beláthatatlan ideig.

Európai riadalom

Időközben az Európai Központi Bank is aggodalmaskodni kezdett, hogy nem dübörög már úgy a gazdaság, mint éveken át, így bármilyen lehetséges kamatemelést a távoli jövőbe halasztott. Európában így marad a 0 kamat, és persze ezek után nehéz elképzelni, hogy a pénzvisszavonás valaha is megkezdődne. Az állampapírok hozamai zuhanni is kezdtek mindkét területen: Amerikában a 10 éves hozam az alapkamat szintjére csökkent, a fejlett európai országok 10 éves hozamai fél százalék alá kerültek, de ami igazán megdöbbentő: a német kötvény immár negatív hozammal forog.

Hatások

Kérdés, hogy mi várható a tartós, bizonytalan ideig elhúzódó extrém monetáris lazaság éveiben? Önmagában kárt nem okoz a helyzet egész addig, amíg fel nem üti a fejét a magas infláció, de ennek egyelőre nincs nyoma sem Amerikában, sem az eurózónában. A gazdasági helyzet jó eséllyel egészséges marad, viszont ha mégis recesszió köszöntene be, nem lesznek eszközei a jegybankoknak, hisz a mostani monetáris politika eleve válság üzemmódra van kitalálva. A részvénypiacokat magasan tartja a rengeteg pénz, alacsony marad a hozamkörnyezet, még az sem lenne meglepő, ha az uniós polgárok a nagy hozammentességben magyar lakossági állampapírt kezdenének vásárolni, legyőzve a forint árfolyam alakulása miatti félelmüket.