A legsúlyosabb ételmérgezés, amelyet konzervételtől is el lehet kapni, akár a légzésünket is leállíthatja

Ritkán, de előfordul, hogy egyesek pusztán azért, mert falnak egy kis házikészítésű kolbászt vagy megesznek egy rosszul elkészített gyorskaját napokon belül meghalnak. Az utóbbira az egyik példa az amerikai Martin Galindo esete, aki pusztán azzal vétett, hogy egy kaliforniai benzinkúton evett némi sajtószószt.

Eleinte nyomást érzett a mellkasában, majd bajok voltak a látásával.

Hiába került kórházba: lélegeztető gépre kellett tenni. De ez se segített. Pár nap után meghalt.

A botulizmus végzett vele, amelyet itthon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a hivatalos honlapján úgy említ, mint a legsúlyosabb ételmérgezést.

A bajokat egy sajátos baktérium okozza, amely a legerősebb ismert szerves mérget termeli ki: a botulinum toxint. Ennek pusztán egy milliomod grammja is végzetes az emberre.

Mivel a tüneteket és a szervi leállásokat maga a méreg okozza, ezért a kezelésnél az antibiotikum nem segít.

Hogy a tünetek mikor jelennek meg az nagyon változó. Van akinél pár órával az evés után, másoknál tíz nap is eltelhet mire a betegség első jelei mutatkoznak.

Mivel itthon annak idején főleg a disznóvágások után a házikészítésű hústermékektől kapták el az emberek, a botulizmust nálunk kolbászmérgezésként is emlegetik. Ez az elnevezés azonban megtévesztő. Az említett méreganyag rosszul konzervált termékekben és növényi készítményekben is előfordulhat.

Ezért fontos, hogy csak olyan konzerv-terméket vásároljunk, amely megbízható forrásból származik. A méreg egyébként nem bírja a hőt. Öt-tíz perc alapos főzés már leszámolhat a mérgezéssel.

Szerencsére a botulizmus roppant ritkán üti fel a fejét itthon. Magyarországon mindössze évi 2-8 esetre derül fény. Ezek sem végződnek mindig halállal.

Ha időben észreveszik a betegség kezelhető megfelelő ellenanyaggal. A NÉBIH azt írja:

Annak igazolása, hogy a megbetegedéseket milyen élelmiszer okozta, laboratórium vagy járványügyi felderítésen alapul. Szerencsés esetben megtalálható az élelmiszer, amelyből fogyasztottak, és a vizsgálat kimutatja a toxint, ez azonban nagyon ritka. Amennyiben a gyanúsnak ítélt élelmiszerből nem sikerül a toxint kimutatni, még nem jelenti azt, hogy az adott termék ártalmatlan.

Bár a tárgyalt idegméregről vagyis a botulinum toxinról valószínűleg kevesen hallottak, a rövidített neve a botox bizonyára ismerősen cseng. A kozmetikai kezeléseknél ugyanis előszeretettel használják.

Általában arra, hogy leblokkolják vele a ráncképződésért felelős izmokat.

Úgy egy kiló botox-al az egész emberiséget ki lehetne írtani. A használata a szépségiparban mégis biztonságos. Már csak azért is mert célzottan és roppant kis mennyiségben alkalmazzák. De a hadipar is alkalmazza biológiai fegyverként. Irakban Szaddám Huszein alatt például bizonyítottan tároltak botulinum toxin tartalmú robbanófejeket.