A lélegeztetés lépései - Nem egyirányú út, de jobb, ha nem kerül rá sor

Elemzések2020. nov. 24.H. É.

A koronavírus-fertőzöttek számának emelkedésével folyamatosan nő a kórházi kezelésre szoruló, és sajnos a lélegeztetőgépen lévő betegek száma is. Az alábbi cikkben áttekintjük, mit is jelent pontosan a lélegeztetés, el lehet-e kerülni, és ha nem, milyen hosszú távú következményekkel kell esetleg számolni.

A hét eleji adatok szerint Magyarországon jelenleg 7461 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 627-en vannak lélegeztetőgépen. Összehasonlításként: egy hónappal ezelőtt még 2209 ember volt csak kórházban, és 200-an szorultak gépi lélegeztetésre.

Akinél a betegség tünetmentes vagy enyhe lefolyású, annak nincs teendője azon kívül, hogy 10 napig karanténban kell maradnia. Kórházba csak azok kerülnek, akiknél súlyosak a tünetek (például légzési nehézség lép fel).

A tüdő nem megfelelő működése az egész testre kihathat az által, hogy az oxigénszint csökken, ami egy pont után akár súlyosan károsíthatja a létfontosságú szerveket. Ezért nagyon fontos, hogy ha a tüdőkapacitás és ezzel az oxigénfelvétel egy meghatározott szint alá csökken, a páciens oxigéntámogatást kapjon. Ez orrszondán keresztül, vagy egy orrot és szájat eltakaró maszkon át lehetséges, esetleg úgynevezett „arc-sátor” használatával, ha magasabb, illetve szabályozottabb oxigénkoncentrációra van szükség, mint azt korábban a tudas.hu részletesen megírta. 

Amennyiben már ez sem elég, mert a beteg oxigépterápiával sem képes saját erőből levegőt venni, át kell térni a gépi lélegeztetésre. Ezt azonban csak nagyon alapos indokkal és kizárólag azoknál vetik be, akiknél nincs más megoldás, a lélegeztetőgép alkalmazása ugyanis, bár bizonyos helyzetekben életmentő, sok kockázattal jár.

Aki gépre kerül, azt elaltatják

Először is, aki gépre kerül, azt intubálni kell, vagyis be kell vezetni a légcsövébe egy tubust. Ennek a légútbiztosító csőnek az egyik végét egy felfújható műanyag ballon veszi körül, ez zárja le kíméletesen a légutakat. A tubus másik végét illesztik a bonyolult, finoman szabályozható pumpaként működő lélegeztetőgép csövéhez. Ily módon lehet a tüdőt felfújni és leereszteni, vagyis a légzést mesterségesen fenntartani.

Ezzel az erőltetett lélegeztetéssel az oxigént igyekeznek belepréselni a véráramba, illetve a léghólyagokban felgyűlt gyulladásos folyadékot visszajuttatni az tüdő hajszálerekbe.

Mindenkit, aki lélegeztetőgépre kerül, elaltatnak, egyrészt, mert csak öntudatlan állapotban lehet kibírni, hogy valakinek napokig vagy akár hetekig egy cső van a torkában, és hogy nem a saját akaratából lélegzik, hanem egy gép segítségével. Az altatás mélységét a beteg állapota, kora stb. határozza meg, és ezek alapján dönt a kezelőorvos arról is, milyen nyomással és mennyi levegőt kell kapnia az adott páciensnek. (Ez a kisfilm egyszerűen és látványosan mutatja be a különböző lélegeztetési formákat.) 

Mivel tehát a páciens nincs eszméleténél, gondoskodni kell a rendszeres folyadékpótlásáról, klinikai táplálásáról és ápolásáról is. Emellett, bár a koronavírus ellen továbbra sincs célzott gyógyszeres terápia, az intenzív osztályon kezelt koronavírusos betegek a gépi lélegeztetés mellett ugyanazokat a gyógyszeres- és egyéb kezeléseket kapják, mint a világ más kórházaiban kezelt sorstársaik.

Az intenzív osztályos ellátás nagyon speciális tudást és állandó készenlétet igénylő munka, a beteg folyamatos, intenzív megfigyelését is jelenti. A páciensre számtalan érzékelőt helyeznek, figyelik a pulzusát, a vérnyomását, a szívműködését, rendszeresen laborvizsgálatokat végeznek nála és igyekeznek megelőzni a szövődmények kialakulását.

Sokféle szövődménnyel kell számolni

Azoknak az egészségügyi komplikációknak, amelyek az intenzív kórházi kezelés, azon belül is a tartós lélegeztetés nyomán alakulnak ki, poszt intenzív terápiás szindrómának nevezik, és az angol kifejezés alapján PICS-nek rövidítik. Ez fizikai, mentális és kognitív zavarokat egyaránt jelöl, és bárkinél kialakulhat, akit intenzíven kezeltek.

A kritikus állapot idején a szervezet elsődleges energiaforrását nem a zsírok, hanem a fehérjék, vagyis az izomszövet bontása jelenti, emiatt az izomtömegnek naponta akár az 5 százaléka is eltűnhet. A páciensek 25-45 százalékánál alakul ki ideg- és izomkárosodás, -sorvadás, legalább negyedüknél tanulási és memóriazavar, koncentráció-csökkenés, 25-80 százaléka szenved pszichiátriai tünettől (leggyakrabban depresszió, szorongás és posttraumás stressz szindróma jelentkezik, de előfordulnak szexuális zavarok, vagy nagyfokú fáradékonyság. Mindezeken túl egyéb szövődmények is nehezíthetik a betegek felépülését: kiterjedt felfekvések, visszatérő húgyúti fertőzések, nagyfokú testsúlyvesztés stb.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a poszt intenzív terápiás szindróma kialakulásának kockázata csökkenthető a lélegeztetés idejének lehetőség szerinti minimalizálásával, enyhe, biztonságos nyugtató alkalmazásával és a fizioterápia mielőbbi, már az intenzív ellátás időszakában való elkezdésével.

Videók ajánlása vagy bármi