Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

A lengyel gazdaság 30 éve nem volt recesszióban, úgy néz ki most sem lesz

Elemzések2020. márc. 22.Növekedés.hu

A kormányzati és a jegybanki várakozások szerint az idén nemhogy nem süllyed recesszióba a lengyel gazdaság, de 1,5-2 százalékkal még bővül is a GDP. A kormány gigantikus, a GDP 9 százalékát elérő élénkítő csomagot jelentett be, de a célhoz még lehet hogy ez is kevés lesz. Az 50 százalék alatti GDP arányos államadósság minden esetre bőven ad teret a fiskális lazításnak.

A lengyel kormány és a jegybank 212 milliárd zlotyt (16,3 ezer milliárd forint), nagyjából a GDP 9 százalékát irányozta elő el a járvány okozta válság tüneteinek enyhítésére. (A magyar GDP 9 százaléka körülbelül 3600 milliárd forint.)

A pakk hasonló az Orbán Viktor által bejelentett csomaghoz, csak nagyobb volumenű annál. (A magyar miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy az általa bejelentett intézkedéseket továbbiak követik.) A kormányzati csomag a vállalkozások, a munkaerőpiac megsegítését, állami hitelgaranciákat, valamint a munka nélkül lévők támogatását tartalmazza. Az Andrzej Duda elnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök által ismertetett csomagot a törvényhozás gyorsított ütemben tárgyalja.

A fiskális ösztönzést egy jókora monetáris nyugtató előzte meg: a lengyel központi bank 50 bázisponttal egy százalékra csökkentette 2015 óta 1,5 százalékon pihenő irányadó kamatát.

Lengyel jegybankárok a járvány terjedése során folyamatosan hangsúlyozták, hogy a központi bank mozgástere viszonylag korlátozott az amúgy is alacsony kamatszint miatt, fiskális élénkítést is sürgettek.

A központi bank a kamatcsökkentés mellett egy 70 milliárd zlotys likviditás injekcióval is igyekezett csillapítani a kedélyeket, csökkentették a bankok kötelező tartalékolási rátáját, valamint kötvényvásárlásokkal támogatják a likviditást.

A pakk a következő elemeket tartalmazza: a társadalombiztosítási járulékok fizetésének átütemezése, állami garancia a vállalatok hitelállományára, legfeljebb 80 százalék mértékben, egyes gazdasági szereplők számára a gáz- és a villamos energia számlák fizetése alóli felmentés, egy 30 milliárd zlotys infrastruktúra befektetési alap létrehozása, a munkanélkülivé válók fizetésének átvállalása az országos átlag 40 százalékáig, azoknál a cégeknél, amelyek a legnagyobb árbevétel kiesést szenvedik el, valamint az önfoglalkoztatóknál a minimálbér 80 százalékának pótlása. (Lengyelországban a harmadik legnagyobb az önfoglalkoztatók aránya az EU-ban.) Az átlagbér havi 2600 zloty, körülbelül 200 ezer forint.

Bevezetik még a vasárnapi útzár átmeneti felfüggesztését, valamint átvállalja az állam a szállítási vállalatok lízing díjait - ez utóbbiról egy kormányzati ügynökség dönt majd.

Az egészségügy járványra való felkészítésére 7,5 milliárd zlotyt (578 milliárd forint) költenek. A bankok 3 hónapra felfüggesztették a hitelek tőkéjének és kamatainak törlesztését a lakossági és a vállalati ügyfeleknél egyaránt.

A Morgan Stanley befektetési bank pár napja azt közölte, hogy 6 százalékkal eshet vissza a lengyel GDP az idén, ami az 1990-es évek óta a legnagyobb válságot jelentené. Az elemzés nyilvánosságra kerülése másnapján, 3 nappal ezelőtt Adam Glapiński, a jegybank elnöke egy nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy

a központi bank legrosszabb szcenáriója szerint is 1,6-1,7 százalék lehet a gazdasági növekedés.

Tadeusz Kościński pénzügyminiszter a legnyel PAP hírügynökségnek elmondta, hogy az eredetileg az idénre tervezett 3,7 százalék növekedés nyilvánvalóan tarthatatlan, a

2 százalék már nagyon jó eredmény lenne.

Ez azt jelentené, hogy Lengyelország a mostani válságot is átvészeli recesszió nélkül, ahogy ezt a legutóbbi, a 2008-as pénzügyi válság idején is tette.

A lengyel belső piac nagy, a bankszektor óvatosan hitelezett, így a viszonylag erős belső kereslet révén megúszták a visszaesést.

A lengyel gazdaság 30 éve, a rendszerváltást követő évek óta nem volt recesszióban.

A kormány egyike volt Európában azoknak, amelyek a leggyorsabban és a leghatározottabban reagáltak a vírusra - lezárták a határokat, bezárták a nem létfontosságú üzleteket, megtiltották a nagyobb rendezvényeket, gyülekezéseket.

Ha a csomagból kivesszük a jegybanki lépéseket, máris szerényebb a költségvetési kép, a GDP 3 százaléka körüli - nyilatkozta a Financial Timesnak Katarzyna Rzentarzewska, az Erste Bank közgazdásza, hangsúlyozva, hogy ha járvány elhúzódik, ez valószínűleg kevés lesz a gazdaság talpon tartásához.

Szükség lehet például arra, hogy a társadalombiztosítási járulékok fizetését ne csak átütemezzék, de átmenetileg csökkentsék is a járulék kulcsát. Más közgazdászok megjegyzik, hogy a csomag a jelenlegi formájában egy nagyjából április végéig elhúzódó járványra lett méretezve.

Ha a krízis május végéig is eltart, további intézkedésekre lesz szükség. Hangsúlyozzák, hogy a gyorsaság kulcsfontosságú ilyen helyzetekben. A nagy árbevétel kiesést elszenvedő cégeknek, a munkanélkülieknek gyorsan, szinte automatizálva kell megkapniuk a támogatásokat, különben a vészesen visszaeső kereslet könnyen recesszióhoz vezethet. A mentőcsomag annyira lesz hatásos, amennyire gyorsan dönt a kérelmekről a bürokrácia.

A lengyel gazdaságot számos uniós országnál jobb helyzetben kapta el a járvány.

Az államadósság mindössze a GDP 48,9 százaléka, így van tere a fiskális élénkítésnek. Az agresszív kormányzati lépések valószínűleg segítenek a járvány gyors terjedésének megakadályozásában. A Lewiatan Confederation, a legnagyobb lengyel munkaadói szervezet felmérése szerint a munkáltatók 88 százaléka vezetett be valamilyen munkaidő csökkentést vagy otthoni távmunkát. A megkérdezettek 13 százaléka nyilatkozta, hogy dolgozói közül néhányan karanténban vannak, 11 százalék számolt be arról, hogy a leálló, vagy korlátozott termelés miatt maradnak távol a munkától alkalmazottai. (A felmérést március 16-án készítették, 210, összesen csaknem 110 ezer embert foglalkoztató cégnél.)

A támogatások mellett a kormány más intézkedésekkel is segíti a válság leküzdését, így például korlátozzák néhány termék árát, hogy a járvány miatt ne emelkedjenek azok irreálisan magas szintre.

Łukasz Szumowski egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy “a központi árszabályozás mindig nagyon kényes művelet”. A tavalyi árfolyamatok alapján napokon belül várható a döntés az érintett áruk köréről és a hatósági árról. Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte azt is, hogy az árak indokolatlan emelkedése ellen egy uzsora ellenes törvényt is bevezetnek.