A magas kamatok csapdájában: fenntartható-e a magyar gazdasági pálya?
ElemzésekA magyar államháztartás hosszabb távú fenntarthatósága és pozícióinak javítása szempontjából kulcsfontosságú időszakhoz érkeztünk. A korábban reméltnél szerényebb ívű makrogazdasági pálya feltételrendszerében jelenleg az a legfontosabb kérdés, hogy mennyire sikerül a költségvetési hiánycél tartása úgy, hogy közben a kormányzati elosztáspolitika alapvető céljai se sérüljenek, és a 2027-es költségvetés megalapozottsága is javuljon.
A nemzetközi intézmények, a hitelminősítők és az IMF előrejelzései mérsékelten élénkülő pályát mutatnak: a prognózisok szerint 2027-től 2030-ig 2 – 2,8 százalék körüli éves gazdasági növekedés várható.
A növekedés belső és külső forrásai
A gazdasági bővülést az elkövetkező időszakban több hazai és nemzetközi tényező együttesen hajthatja végre. A növekedés elsődleges motorjai az alábbiak:
- Élénkülő fogyasztás: a lakossági kereslet magára találása alapvető belső hajtóerőt jelent.
- Európai támogatások: az uniós források fokozatos beérkezése érdemi likviditást és fejlesztési lehetőséget biztosít.
- Külső bizalom: a nemzetközi befektetői és partneri bizalom fenntartása stabilizálja a piaci pozíciókat.
Kormányzati oldalról a folyamatokat támogatja a fiskális egyensúly javulása, valamint a célzottabb gazdasági programok és a támogatási politika átalakulása. Pozitív hatással bír a pazarló államháztartási kiadások csökkenése, a korrupció visszaszorítása, valamint a vagyonvisszaszerzésből származó egyszeri források megjelenése.
Kockázatok és fékező tényezők
A tervezett növekedési pálya elérését ugyanakkor számos belső és külső kockázat hátráltatja. A globális környezetben az alacsony világ- és európai növekedés, a nemzetközi kereskedelmi feszültségek, a háborús konfliktusok, valamint a bizonytalan energia- és nyersanyagárak jelentenek tartós veszélyt.
Ezzel párhuzamosan a csökkenő külső kereslet és a mérséklődő beruházási aktivitás is visszaveti a teljesítményt, amit a belső bizalom fokozatos erodációja, valamint a kormányzati irányítási gyakorlat hiátusai tovább nehezítenek.
A GDP alakulása Magyarországon, százalékban, valamint a növekedés prognózisa
Komoly kockázatot hordoznak a túlzottan optimista kormányzati prognózisok is. A 2 százalékos 2026-os GDP-növekedési várakozás, valamint az idei évre feltételezett 357,50-es euróárfolyam meglehetősen törékeny lábakon áll. Bár egy erős forint kedvező lehet a költségvetés egyensúlya szempontjából, ez a szint aligha tartható hosszú távon, ráadásul a megvalósulása a hazai exportáló vállalatokra is súlyos csapást mérne.
A cselekvés fókuszterületei: út a fenntarthatóság felé
A stabil és fenntartható növekedés megteremtéséhez elengedhetetlen a gazdaságpolitika finomhangolása és a strukturális reformok végrehajtása. A legfontosabb beavatkozási pontok a következők:
- Reális költségvetési tervezés: a büdzsét hozzá kell igazítani a valószerűbb makrogazdasági pályához, és nagyobb tartalékokat kell képezni. Tudomásul kell venni, hogy a magánforrásokból vagy alapokból visszavont egyszeri pénzek nem jelentenek tartós bevételt. Ha ezek korábban szolgáltatások finanszírozásához kapcsolódtak, a pótlásukról gondoskodni kell.
- A jóléti és támogatási rendszerek felülvizsgálata: a juttatások, ártámogatások, adókedvezmények és rezsitámogatások jelenlegi rendszere a belátható növekedési kilátások mellett hosszú távon nem finanszírozható. Ez elkerülhetetlenné teszi bizonyos, korábban társadalmilag kedvezőnek tekintett intézkedések fokozatos kivezetését.
- Energiafüggetlenség és ellátási láncok: erősíteni kell az ország energetikai szuverenitását, diverzifikálni kell a beszerzési forrásokat, és fejleszteni kell a hazai ellátási láncokat, mivel ez a tartós növekedés egyik alapfeltétele.
- Célzott támogatáspolitika: a hitel- és támogatási rendszert rugalmasabbá kell tenni. A forrásokat az életképes, piacra lépő és piacbővítést tervező vállalatokra kell fókuszálni, elkerülve a tartósan állami köldökzsinóron lévő, úgynevezett „zombi” vállalkozások életben tartását.
- Innováció és magántőke bevonása: a beruházások szerkezetén belül kötelezően növelni kell az innovatív, a termelékenységet közvetlenül javító fejlesztések súlyát, amihez a korábbinál sokkal nagyobb mértékben kell bevonni a magántőkét.
Magyarország gazdasági jövője azon múlik, hogy a döntéshozók képesek lesznek-e a realitások talaján állva végrehajtani ezeket a korrekciókat, egyensúlyt teremtve a szigorú költségvetési fegyelem és a hatékonyságfókuszú növekedésösztönzés között.
Magas kamatkiadásunk kedvezőtlenül hat mind az államháztartási hiányra, mind az államadósságra. Emellett versenyképességi kérdés, a külső szereplők extra kockázatként veszik figyelembe.
A Bruegel számításai szerint olyan modelleredmények születtek, melyek szerint Magyarországnak a magas kamatkiadások miatt tartós fiskális teherrel kell továbbra is szembenéznie a következő években is.
A szerző az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács korábbi elnöke