Így adózik Közép- és Kelet-Európa
PénzügyA Forvis Mazars tizennegyedik alkalommal adta ki közép-kelet-európai adóbrosúráját (CEE tax guide 2026), amely 25 ország adórendszerét hasonlítja össze a befektetők szemszögéből. Magyarország idén is különleges helyet foglal el: az EU-n belül a páratlanul alacsony társasági adókulcs és a kiemelkedő családi adókedvezmények egyedi adópolitikai profilt rajzolnak ki, miközben a magas áfa, a szektorális különadók és a Tisza Párt adóreform-elképzelései élénk szakmai vitát váltanak ki.
A Forvis Mazars CEE tax guide 2026 a régió 25 országának az adórendszerét foglalja össze a 2026. január 1-jén hatályos jogszabályok alapján, részletes összehasonlító táblázatokkal a társasági adóra, az áfára, a bérterhelésre, a transzferár-szabályozásra és a Pillar II implementáció állapotára vonatkozóan.
A 2026-os kiadás egyik legszembetűnőbb régiós trendje, hogy
az áfakulcsok több országban is emelkedtek: Románia, Észtország és Kazahsztán mind megemelte általános kulcsát, miközben egyes csökkentett kulcsokat megszüntetett vagy összevont.
A régió országainak mintegy felében – így Magyarországon is – egykulcsos SZJA működik (8–22 százalék), míg a többiek progresszív rendszert alkalmaznak, ahol a felső kulcs akár az 50 százalékot is meghaladhatja.
A személyi jövedelemadó területén a régió inkább a terhelés növelése felé mozdult: Litvánia teljesen átalakította rendszerét, és egységes progresszív skálára tért át, Románia jelentősen növelte az osztalék forrásadóját, Szlovákia pedig két új, magasabb adósávot vezetett be. Ezzel szemben Görögország csökkentette a meglévő kulcsait.
A régióban az átlagos bruttó minimálbér 814 euró körül alakul; a legtöbb ország 700–1300 eurós sávban mozog, számottevő szórással. A minimálbérek a régió egészében emelkedtek, néhol jelentősen: Montenegróban közel egyharmadával nőtt az összeg, Szlovákiában és Csehországban is két számjegyű volt az emelés. Vásárlóerő-paritáson ugyanakkor a kép árnyaltabb: egyes nominálisan alacsonyabb bérű országok – például Lengyelország vagy Románia – a helyi árszínvonal miatt reálértékben közelebb vannak a nyugati szinthez, mint azt a számok sugallják.
A Pillar II globális minimumadó a régió 14 országában – köztük Magyarországon – már törvényi szinten él, és 2026-ban operatív valósággá válik: a multinacionális vállalatcsoportoknak idén kell először benyújtaniuk a kiegészítő adóbevallást.
Ez egyre szűkebb teret hagy a nyereségátcsoportosításnak, és érdemben növeli a megfelelési terheket is.
Magyarország a régiós adóversenyben
A magyar adórendszer szerkezete eltér a régiós főáramétól: a fogyasztási adók súlya magas, miközben a társasági nyereség adóterhelése alacsony, amit a szektorális különadók is erősítenek.
A 9 százalékos TAO-kulcs az EU-ban a legalacsonyabb (régiós átlag: ~ 20 százalék), de a képet árnyalja, hogy a hitelintézetek különadója 2026-ban 10 százalékra (20 milliárd Ft adóalap alatt) és 30 százalékra (20 milliárd Ft adóalap felett) emelkedett. A 27 százalékos általános áfakulcs az EU legmagasabbja (a régiós átlag ~ 20 százalék). A helyi iparűzési adó (HIPA, max. 2 százalék a nettó árbevételre) szintén egyedi teher a régiós versenytársakéhoz képest.
2026 fontos újdonsága, hogy új TAO-kedvezmény igényelhető legalább 100 millió forintos (kb. 260 ezer EUR) környezeti beruházásra.
A transzferár-szabályozásban bevezetett safe harbor alapján az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásokra az 5%-os haszonkulcs automatikusan piaci árnak minősül, külön dokumentáció nélkül. Nincs forrásadó osztalékra, kamatra és jogdíjra külföldi vállalatnak fizetett összegek után, ami szintén régiós ritkaság.
Adóék és családi kedvezmények
Az adóék Magyarországon a gyermektelen munkavállalóknál 41 százalék körül van – ez a régiós 37 százalékos átlag feletti. A kép gyerekek esetén teljesen megfordul azonban: a 2026-ban kibővített családi adókedvezmény hatására a háromgyermekes munkavállalóknál az adóteher kevesebb mint a felére, 18 százalék alá csökken.
Ezzel Magyarország messze a legjobb teljesítményt nyújtja a 25 vizsgált ország közül, megelőzve Szlovákiát, Horvátországot és Lettországot. A kedvezmény magasabb jövedelmeknél is érvényesül, bár hatása kisebb.
Digitális adóadminisztráció
A 2024-ben bevezetett eÁFA-rendszerben a NAV az online számlaadatok alapján előzetesen kitöltött áfabevallást bocsát a vállalkozások rendelkezésére.
2025 végén elindult az e-nyugta-rendszer, amely 2028-ig felváltja a papíralapú pénztárgépnyugtákat.
A valós idejű online számlaadat-szolgáltatás és a kötelező számlázószoftver-használat már évek óta mintaként szolgál – Lengyelország (KSeF), Románia (e-Invoice) és Horvátország (Fiscalization 2.0) is ezt az utat választotta.
A Tisza-adóprogram szakértői értékelése
Dr. H. Nagy Dániel, LL.M., partner, a Forvis Mazars adó- és jogi szolgáltatási üzletágának a vezetője a Tisza adóprogramjáról elmondta:
A Tisza adóprogramja, irányát tekintve nettó adócsökkentés az alacsonyabb és közepes jövedelmű háztartások, valamint a kisvállalkozások javára – ez a szándék üdvözlendő. A CEE tax guide 2026 régiós összehasonlítása jól mutatja ugyanakkor: az adóverseny nem egydimenziós. Magyarország 9 százalékos TAO-kulcsa páratlan a térségben, kérdés azonban, hogy ez mennyiben jelent valós versenyelőnyt, vagy éppen itt van lehetőség a költségvetési bevételek növelésére. A kata és a vagyonadó részletszabályai egyelőre hiányoznak: ezek döntik el, hogy az elképzelések célzott, gazdaságfehérítő eszközökké válnak-e, vagy új bizonytalanságot hoznak. Befektetői szempontból az adórendszer kiszámíthatósága legalább annyira fontos, mint a nominális kulcsok szintje.
