A magyar a leggazdagabb és egyben a legkülönlegesebb nyelv a világon

Nyelvek a világon

Ma a világon közel 7139 nyelv található. A nyelvek változnak, élnek és dinamikusak, olyan közösségek beszélik őket, akiknek életét a gyorsan változó világunk is alakítja. A nyelvek többsége Ázsiából és Afrikából származik. Az „Ethnologue” felmérése szerint mindössze 200 nyelv képviseli Föld lakosságának 88 százalékát. Mai világunkban 23 olyan nyelv van, amelyet minimum 50 millió ember beszél, és ezek a nyelvek teszik ki a világnépességének több mint felét. A nyelvek 40 százaléka pedig veszélyeztetett, azaz kevesebb mint 1000 ember használja.

Maximilian Dörrbecker által létrehozott világtérkép pedig azt mutatja, hogy melyik országban, vagy területen hogyan írnak az emberek. A „Wikipedia” kifejezés írását mutatja be a speciális világtérkép.

A magyar a nyelvek csúcsterméke

Az angol nyelven beszélők szerint a kínai mandarin a világ legnehezebben megtanulható nyelve, különösen az írásjegyek miatt. De a lista élén található a japán és a magyar nyelv isc

Csak néhány érdekes példa, hogy hogyan látják az anyanyelvünket mások:

George Bernard Shaw drámaíró az amerikai CBC-nek adott interjújában így nyilatkozott a magyar nyelvről:

Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: Ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”

Giuseppa Mezzofanti bíboros, aki maga is 58 nyelven beszélt, így vélekedett nyelvünkről:

Tudják-e, hogy melyik az a nyelv, amely konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé kerül? A magyar! Úgy látszik, mintha a magyarok maguk sem tudnák, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában…” 

Sir Bowring John (1792-1872) angol nyelvész, irodalmár és gondolkodó, aki több, mint száz nyelven beszélt, köztük magyarul is, ilyennek látta a magyar nyelv szépségét: 

A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött, és szerkezete visszanyúlik arra az időre, amikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos, erős hangzatokkal. A magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen az idők viharai a legcsekélyebb karcolást sem hagytak „

A híres német meseíró Jakab Grimm szerint:

A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet!”

Ove Berglund, svéd orvos és műfordító ezt mondta: 

Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.”

Erbersberg bécsi tudós véleménye szerint pedig:

Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot.”

De mitől ennyire különleges a magyar nyelv?

• Dallamos – sokan úgy vélik, hogy dallamában az olasz és a görög utána harmadik legdallamosabb nyelv a világon, mégis hangzásra nehéz beazonosítani (talán mindannyian észleltük már, hogy külföldön, sokan kérdezik, hogy milyen nyelven beszélünk, mert annyira különleges a hangzása).
• Nyelvünk ősi - Erősen ősiségbe nyúló, ősi jelleget őrző nyelvnek tartják: a Sorbonne Egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat végeztek számítógépek segítségével, a nyelvek ősiségének vizsgálata kapcsán, hogy mely nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-etimonokból, alapszavakból, a következő eredményre jutottak: a mai angol nyelv 4% etimont, a latin 5%-ot a mai magyar nyelv 68% ős-etimont tartalmaz!”
• Gazdag szókészlettel rendelkezünk – több mint 1 millió szavunk van és sok szónak átvitt, másodjelentése is van.
• Hatalmas szócsaládok jönnek létre – bokornyelv: A magyar nyelv képzői alkalmasak arra, hogy új szavakat, különböző jelentésváltozatokat, finom árnyalatokat, hangulatos szavakat hozzanak létre. A kezdetben kb. 1000-4000 ősi szavunkból a szóképzéssel, a szóösszetétellel és egyéb szóalkotási módokkal keletkeznek újabb és újabb szavaink. Hatalmas szócsaládok jönnek így létre.
• Tér-idő tájékozódás – irányhármasság: térben és időben tájékozódniuk kellett az őseinknek is, éppen ezért a hely-és időhatározónál kialakult az irányhármasság (például: hol, honnan, hová?; mikor, mióta, meddig?)
• Tömör, ereszkedő és következetes: igekötőink is a tömörséget szolgálják. Amondatok és a szavak hangsúlyozásában is következetes. A magyar nyelv kötetlen, vagyis szabad szórendű. A magyarban mindig a mondatok eleje hangsúlyos, a szavaknak pedig az első szótagja, és többnyire ezek jelölik a mondanivaló legfontosabb részét.
• Mozgást és helyváltoztatást jelentő igék gazdagsága: amíg például az olasz nyelv 26 mozgás- és helyváltoztató igét használ, addig a magyar (Czakó Gábor gyűjtés alapján) több mint 1000 különböző igét használ.
• agglutináló, azaz ragozó. Ez azt jelenti, hogy a toldalékokat a szavak végéhez illeszti.
• A magyar nyelv a teljességet tartja szem előtt.

Ahogy a számtantanítás, úgy a nyelv logikája is kihat a gondolkodásmódra.

A nyelvben rögzült gondolkodásmód hatással van magára az emberre is. Talán ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy az utóbbi évtizedekben (is) a magyarul beszélők számához viszonyítva aránylag sok magyar tudós jutott világhírnévhez kimagasló gondolatai által.

„A nyelv természeti jelenség. Gyökerei mélyen belenyúlnak a múlt őstelevényébe, egészen a történelem előtti korig, s van törzse, ága, lombja, eleven virága is. Úgy hat ránk, mint valami hatalmas, megfoghatatlan, szellemi csoda. De annyira élő és valóságos, hogy érzékeinkkel is észlelhetjük.” - írta Kosztolányi Dezső Nyelv és lélek munkájában

“A magyar nyelv messze magasan áll, magában. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke… A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, igazi titkot boncolgat, annak is az első tételét …” (Sir John Bowring, 1830-ban megjelent “Poetry of Magyar” című verses kötetének előszava)

Sokszor kívülről nézve könnyebb értékelni azt, amibe mi itt Magyarországon természetes körülmények között beleszülettünk. A szavaknak és a nyelvnek erejük van és most már tudjuk, hogy a mieinknek különösen!