A térképek fontosak. Mert a térképek képet adnak a világról a világ megismeréséhez. Egy képet, hogy el tudjuk képzelni a helyek és dolgok egymáshoz való viszonyát. Ez ad számunkra stabilitást és biztonságot, a világban való navigálásban. Azt is mondtatjuk, hogy a térképek eszközök a kezünkben, a cselekvés eszközei és természetesen, régóta azok.
Ma a tájékozódásban segítenek, régen pedig a navigációt szolgálták. Mint például Polinéziában. A terület, amely a Csendes-óceán szigetvilágában található, valahol a világtérkép két szélén eldugva, amely nagyjából ezer szigetből áll. Ez a „Húsvét-sziget- Új-Zéland és Hawai-szigetek” közötti terület nagyjából akkora, mintha Spanyolországból Brazíliában, majd Afrika déli részére repülnénk és onnan vissza Európába.
Ebben az 1000 szigetből álló szigetcsoporton az időszámításunk szerinti 7. századtól a polinéz hajósok ezzel a kézzel készített, különleges térképpel fedezték fel az egész szigetvilágot, A polinéz hajósok ugyanis ismerték a csillagok állását, ismerték a tengeráramlatokat, figyelték a madarak vonulási útvonalait, és minden egyes, újonnan felfedezett szigetet egy-egy újabb kagylóval jeleztek.
Ezt a tudást és térképet adták át egymásnak, generációkon keresztül és felfedezték az általuk ismert „egész világot”.
Természetesen mára a térképekkel más a viszonyunk! Sőt, el sem indulunk a térképeink nélkül, gondoljunk csak az autónkban található GPS alapú térképeinkre. Így néznek ki tehát ma a térképeink: biztonság, automatizmus, időtávolság, gyorsabb útvonal és újra-tervezés. Azonban, ha ebből a mindennapok által használt térkéből ki-„zoomolunk”, akkor egy rendkívül izgalmas világot kapunk. Egy izgalmas világot: a Földünk képét és rajzát, amelyet legjobban a térképek segítségével érthetünk meg.
Minden egyes térkép egy szemüveg: Egy szemüvegen keresztül nézzük a világot! De mára, mivel világunk sokkal összetettebb, sokkel bonyolultabb lett, egyre több szemüvegre van szükségünk, hogy megértsük az összefüggéseket, a világ gazdasági tendenciáit, a világpolitikai és geopolitikai folyamatokat. és azt gondolom, hogy ennek a megértésnek az eszköze, sőt nyelve a térkép! A 21. század egyik legfontosabb, de számomra legkülönlegesebb vizuális nyelvét a térképek jelentik.
Attól, hogy nem foglalkozunk eleget a földrajzzal ugyanúgy működik és ahogy Robert D. Kaplan fogalmaz, a „Földrajz bosszúja” című könyvében, a földrajz visszavág!
Hiszen egyre jobban összekapcsolódó és komplex világunkban egyre fontosabb szerepet kap a földrajz segít megérteni a világunk összefüggéseit: mind a geopolitikában, mind a globális klímaváltozás elleni küzdelemben, mind a világgazdaságban egyaránt., hogy minél több aspektusból ismerjük meg a világunkat, ezt a csodálatos Bolygót, amin élünk
Az „Élő Bolygó” – ahogy David Attenborough nevezi, és aminek legfontosabb célkitűzése napjainkban és a 21. században, hogy védjük, hogy megmentsük a bolygónkat és tovább adhassuk a következő generáció számára, ahogyan egykor a „térképek tudását” is sok évszázaddal ezelőtt. S ahhoz, hogy minél mélyebben megismerjük világunkat, ehhez szükségesek a térképek és a földrajzi összefüggések.
Most induló sorozatunkban 100 térképben mutatjuk be a világunkat – amelynek címe „A Világ 100 térKÉPben”.
Száz színes térkép és infografika a 21. századi világunkról. S ha egy kép 1000 szó, akkor ez a 100 térkép százezer szót jelent, ami több mint 400 oldalas sűrűn szedett könyv tartalma. De mégis mennyivel átláthatóbbak, ha térképeken keresztül kapunk képet a Földünkről. Technológia, geopolitika, történelem, pénzügy, globális városok, ökológia, természet és társadalom, közlekedés, biológia, földrajz, közgazdaságtan, világpolitika találkozása. 100 izgalmas térképben, Földünk földrajzi, természeti, társadalmi, gazdasági kihívásairól, trendjeiről, és válaszairól
1. térkép: A világ 21. századi politikai világtérképe
Hogyan is néz ki ma a világtérképünk? Egy világtérkép, amelyt mindannyian ismerünk. Földünk politikai világtérképe. S mi az, amit látunk ezen a térképen? Óceánokat (világoskék színnel) és tengereket (világoskék színnel), kontinenseket, szárazföldet és országokat négy-hat színnel, hogy az egyes országokat meg tudjuk különböztetni egymástól. A jeges területek pedig fehér színnel jelzi a világtérkép. Óceánok, kontinensek és nagyjából 195 ország. És ami érdekes ezen a világtérképen, hogy a térkép közepén Európa található.
A térképek azért is izgalmasok számunkra, ugyanis, ha más nézőpontból közelítünk, akkor egy teljesen más képet kapunk. Ugyanaz a világtérkép egy másik megvilágításban.
Hogyan is néz ki a világtérképünk, ha nem Európa és az Atlanti-Óceán, hanem épp Ázsia és a Csendes-Óceán található a térkép közepén? Milyen földrajzi Atlaszból tanulnak a közép-ázsiai, a thai, az indiai vagy épp a kínai tanulók? Indiában és Délkelet-Ázsia egyes országaiban ugyanezt a világtérképet használják, aminek Európa és Afrika van a térkép közepén. Kínában és más ázsiai országok esetében azonban már más a helyzet, ott Kína és Eurázsiai található a térkép közepén.
2. térkép: A világ 21. századi politikai világtérképe (Ázsia perspektívájából)
3. térkép: A világ 21. századi politikai világtérképe (Kína perspektívájából) Forrás: bigthink
Sőt, 2017-ben egy geopolitikai nyári egyetem alkalmából egy, a sanghaji Fudan egyetemről érkező diák mutatott egy új világtérképet, amelyet Kína használt. Ez az új világtérkép, amelyen Kína található a térkép közepén, az az érdekessége, hogy például az amerikai kontinens már nem keletre vagy nyugatra található, hanem északon. Abból a nemes és egyszerű elgondolásból indult ki a történet, hogyha Sanghajiból New Yorkba, vagy New Yorkból Sanghajba utazunk, akkor a legrövidebb út az északi sarkon keresztül vezet, vagy éppen jól látható az északi Jeges-tenger is teljesen, hiszen mind az északi-sarki hajózási útvonalakra összpontosítva ez a vertikális ábrázolás a jövő világtérképét jelentheti.
Ugyanaz a világtérkép teljesen más nézőpontból...
A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.
