A magyarok ezeket a tudományos műveket olvassák a legtöbbet – A listán még egy többszáz éves írás is szerepel

A listából a napnál is világosabban kiderül, hogy az egyik legnagyobb kérdés, amely foglalkoztat minket, hogy miként lehetünk boldogak.

De a lélek rejtelmei mellett a háborúk és az uralkodás mikéntje is érdekli a magyarokat. A tízes rangsort a külföldi szerzők művei dominálják, így például a nemzetközi porondon komoly viharokat kavaró történész Yuval Noah Harari nálunk is óriási sikert aratott.

Ám az első helyen így is egy magyar mű szerepel.

A népszerűségi lista helyezettjei:

10. A fejedelem (Niccolò Machiavelli)

Lassan 500 éve már, hogy először megjelent a híres olasz filozófus Machiavelli értekezése, amelyben összefoglalja, hogy egy kezdő uralkodónak mégis mi mindent kell tudnia ahhoz, hogy hatalmon maradjon. A könyvnek az évszázadok során rengeteg utálója és imádója volt.

Ez a mű annak idején teljesen szakított azzal a nézettel mi szerint a jó uralkodónak a nép kedvére kell tennie. Machiavelli ennél sokkalta praktikusabb volt.

Az ő útmutatója szerint egy kis zsarnokság, fösvénység, no meg némi vérontás csak része az erőskezű fejedelem repertoárjának.

Az se baj szerinte, ha a nép nem különösebben szereti a nagyurat. Ahogy írja:

Mindebből vita származik: szeressék-e inkább az uralkodót, mint féljék, vagy ellenkezőleg. Azt feleljük, egyik is, másik is szükséges lenne, de mivel nehéz e két dolgot összekapcsolni, biztonságosabb, ha tartanak tőle, mint ha szeretik, ha a kettő közül egyiknek már hiányoznia kell.

9. A háború művészete (Szun-ce)

A lista rangidős szereplője több mint kétezer éves. A hagyomány szerint a legendás kínai hadvezér Szun-ce írta még az időszámításunk előtti negyedik században. Ez az egyik első hadtudományi írás a világon. A történelem folyamán katonai vezetők hosszú sora keresett benne útmutatást.

A francia fordítás állítólag még Napóleon kezében is megfordult.

Mivel sok szó esik benne arról, hogy milyen egy jó vezető, nem csak hadvezérek, hanem cégvezetők is előszeretettel szokták forgatni. Szun-ce rengeteg általános bölcsességet jegyzett le, amely a ma emberének is hasznos lehet. Egyes pletykák szerint Orbán Viktor is szokta forgatni.

8. Pszichológia mindenkinek 1. (Vivian McCann, Philip Zimbardo, Robert Johnson)

Philip Zimbardo főleg a börtönkísérletének köszönheti a hírnevét. Ennek során pár egyetemista napokon át játszotta az őrök és a rabok szerepeit. A cél az volt, hogy bebizonyosodjon: adott körülmények között az átlag emberek is hajlamosak gonosz tetteket elkövetni. Sajnos olyan jól sikerült, hogy a kísérletet idő előtt be kellett fejezni.

A taglalt könyvben Zimbardo és munkatársai igyekeznek olvasmányosan bevezetni az érdeklődőket a pszichológia alapjaiba és olyan kérdésekre keresik a választ mint hogy miként tanulunk meg beszélni, vagy hogy a gyerekek tényleg felpörögnek-e, ha sok cukrot esznek.

Ez a könyv több iskolában szerepel a kötelező olvasmányok között.

7. Emberi játszmák (Eric Berne)

A kanadai pszichiáter Eric Berne eredetileg a saját kollégáit akarta kisegíteni ezzel a szakkönyvvel még 1964-ben, de az írása annyira olvasmányos és érdekes lett, hogy a laikusok körében is óriási sikert ért el. Nem csak a nemzetközi porondon, hanem Magyarországon is.

A könyve főleg és elsősorban az emberi kapcsolatokra és az egymás között lefolytatott „játszmákra” koncentrál.

Berne könyve világszerte több mint 5 millió példányban kelt el.

6. Lélekrágcsálók (Popper Péter)

Pszichológusként három évtizeden át szembesültem a különböző konvencionális hazugságokkal, mint például, hogy minden anya szereti a gyerekét. Ez igaz? Tényleg? Hát a gyerekek pszichés bajainak az az elsődleges oka, hogy nem szeretik őket eléggé!

többek közt erről, a párkapcsolatokról és úgy általában a nagy betűs életről is szó esik ebben a könyvben, amely a neves magyar pszichológus, Popper Péter legjobb előadásait gyűjtötte össze a 2010-es halála után. Az elbeszélések nem fukarkodnak a meglepő megállapításokkal. Egy helyütt Popper például arról értekezik, hogy szabad-e verni a gyereket.

5. Flow: Az áramlat (Csíkszentmihályi Mihály)

Vajon milyen a boldogsághoz vezető út? – ez a kérdés foglalkoztatta a Széchenyi-díjas pszichológust Csíkszentmihályi Mihályt. A könyvét, amely Amerikában már több mint 30 éve jelent meg először, nemzetközi szinten is milliók forgatják.

A neves szakember egyébként egy időben a Chicagói Egyetem Pszichológia Intézetét is vezette.

A könyve, ahogy ő maga is felhívja rá a figyelmet nem egy kisokos ahhoz, hogy milyen tippeket kell betartani ahhoz, hogy boldogok legyünk.

A mű, ahogy maga a szerző írja az előszavában

inkább általános elveket szeretne leszögezni és konkrét példákat adni arra, hogyan használták fel mások ezeket az elveket arra, hogy unalmas és értelmetlen életükből örömteli folyamatot kovácsoljanak.

4. Az öröm könyve (Dalai Láma, Desmond Tutu)

A téma hasonló, mint Csíkszentmihályi Mihály írásában, ezúttal viszont két Nobel-békedíjas egyházi vezető, egy anglikán érsek, Desmond Tutu és a dalai láma értekeznek arról, hogy a boldogságot miként lehet megtalálni.

Nem csak általános igazságok bukkannak fel a könyvben, hanem személyes tapasztalatok és meglátások is.

3. A képlet (Barabási Albert-László)

Az író, aki az Amerikai Fizikai Társaságnak is a tagja, az életpályája jelentős részét a komplex hálózatok elméletének kutatásával töltötte. Könyvében egészen ambiciózus vállalkozásba fog bele: ebben ugyanis a siker képletét mutatja be.

Az írás a siker törvényszerűségeit az életből vett példákon keresztül igyekszik megvilágítani.

Mint a könyv felhívja rá a figyelmet: csak attól, hogy valamibe rengeteg energiát beleölünk és mi leszünk a legjobbak, még önmagában nem garantálja a sikert.

2. Homo Deus (Yuval Noah Harari)

Harari korunk egyik legnagyobb hatású szakírója. Első könyve, a Sapiens, amelyben egészen sajátos nézőpontból tekintett az emberiség történelmére, ma már 60 nyelven elérhető és több mint 16 millió példányban kelt el.

A második írása a Homo Deus túllépve a történelmen, már inkább a jövőbe tekint és azokkal a feladatokkal és problémákkal foglalkozik, amelyek az emberiség előtt állnak.

A Homo Deus-ban szó esik mesterséges intelligenciáról, és arról is, hogy a tudománynak hála az emberek idővel szinte istenekké válhatnak.

1. Örökölt sors (Orvos-Tóth Noémi)

A lista élén egy magyar könyv szerepel, amelynek témája a „transzgenerációs szemlélet”. A színes sztorikban bővelkedő könyv egyik fő üzenete, hogy a felmenőink traumái és félelmei nem lesznek a múlté még a halálukkal sem.

Bennünk az elődeink szorongásai tovább élhetnek.

Mindez elsőre úgy is hangozhat, mintha valamiféle ezoterikus műről lenne szó, pedig a könyv szerzője, Orvos-Tóth Noémi pszichológus az állításait tudományosan is alátámasztja. A téma láthatóan roppant mód megfogta a magyarokat, mivel az összes tudományos mű között ez lett az utóbbi tíz évben a legnépszerűbb.