A medve nem játék, de mit tegyünk és mit ne, ha találkozunk vele? 

Szlovákiában, a Tátra lábánál fekvő Pribilina (Pribylina) község közelében barnamedve rontott rá kirándulókra, közel ahhoz, ahol egy nappal korábban egy gombászt ért hasonló támadás a környéken.

Megsebesült egy kutyával túrázó középkorú házaspár férfi tagja is, aki szerencséjére feleségével együtt egy kunyhóban talált menedéket a medve elől, majd telefonon értesítette a rendőrséget. 

A liptói járásban egy barnamedve lakott területre is betévedt március 17-én, és Liptószentmiklóson megsebesített öt embert. És olyan is akad, aki már biztosan nem tudja elmesélni, milyen egy medvetámadást átélni, a szlovák hatóságok a múlt hónapban egy 31 éves fehérorosz nő holttestét azonosították az Alacsony-Tátrában, akivel medvetámadás végzett. 

A medvetámadásokból egyébként gyorsan politikai csatározás is kerekedett északi szomszédunkban, az MTI beszámolója szerint a jelenlegi szlovák kormány jelentős mértékben enyhíteni akarja a medvék kilövésének most szigorú feltételeit.

Robert Fico miniszterelnök kabinetje a múlt héten hagyta jóvá azt az alkotmányos törvénytervezetet, amely általában lehetővé teszi a településre tévedő medvék kilövését, a törvény elfogadásához azonban ellenzéki szavazatokra is szükség lesz.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia szerint azonban a törvény nincs összhangban az uniós joggal, mert az csak a bizonyítottan problematikus állatok kilövését teszi lehetővé.

Könnyen átjutnak a határon

De miért érdekes mindez számunkra? Mert az említett helyszínek egy része nem több, mint egynapi járóföldre található a határközeli magyarországi településektől - emberi léptékkel számolva, ehhez képest a medve gyorsabban mozog, és a legkevésbé sem foglalkozik az országhatárokkal. Így adja magát a kérdés, mennyire jellemző a medvék határátlépése, és hogy mit tegyünk, ha az Északi-Középhegységben barangolva medvébe botlunk.

- Önmagában az a tény, hogy mostanában egyre több a medveészlelés Magyarországon, még nem jelenti azt, hogy drasztikusan megugrott volna a létszámuk - mondja a Növekedés.hu-nak Horvát László.

A Veresegyházi Medveotthon főállatgondozója szerint annyi történt, hogy egyre többen helyeznek ki vadkamerákat, könnyebben kiszúrják az eddig láthatalanul mozgó medvéket is.

Nem bölcs dolog meglepni a medvét

Viszonylag ritkán találkozunk szemtől szembe medvével, és a szakértő szerint ez nem véletlen.

- Sokkal messzebbről a kiszúrnak minket, és mivel nem akarnak találkozni velünk, inkább odébb állnak. Támadásokra Szlovákiában is jellemzően a hegyekben, a kijelölt turistaútvonalaktól távol szokott sor kerülni

- hangsúlyozza Horvát László, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a medvelakta területeken nem jó taktika néma csendben lopakodni, így ugyanis pont azt érjük el, hogy olyan közel kerülünk a medvéhez, amit már fenyegetésként érzékel és támad. Nem azért, mert ártani akar nekünk,

megenni sem szándékozik, hiszen alapvetően nem vagyunk a tápláléka, egyszerűen el akar riasztani. Csakhogy egy 400 kilós medve ezzel is komoly fájdalmat tud okozni. Futni, kiabálni ebben az esetben már hasztalan - szögezi le a Medveotthon főállatgondozója. 

Nem csak hasztalan, veszélyes is a futás

Ha már lopakodni vagy futni nem érdemes, akkor mégis mi a teendő, ha egy hegyi övényen, a kanyarban medvébe botlunk? A szakértő szerint eleve érdemes zajosan, beszélgetve túrázni, ez esetben ugyanis eleve minimális a találkozás esélye.

Ha viszont beüt a baj, addig van esélyünk, amíg az állat nem indult el felénk. Ebben az esetben nyugodt mozdulatokkal felé kell fordulni, majd lassú tempóban kihátrálni az észlelési köréből. Ha véletlenül lenne nálunk szendvics, vagy valamilyen élelmiszer, azt érdemes a földre tenni, a medve garantáltan meg fogja kóstolni, ami elegendő időt biztosít ahhoz, hogy eltávolodjunk tőle.

- Az ember alapvetően fél a nagy testű ragadozóktól, ezért érthető reakció a futás, ezzel viszont a zsákmányszerzés ösztönét ébresztjük fel a medvében, aki így támadásba lendül.

Közkeletű tévedés, hogy fára mászva el lehet menekülni előle, ugyanis kiváló mászó, ahogy az sem segít, ha halottnak tettetjük magunkat - elvégre dögöt is eszik - sorolja Horvát László hozzátéve, ha a találkozáskor a medve két lábra áll, legyen ez bármilyen ijesztő, ez nem a támadás jele, pusztán szeretne minket jobban szemügyre venni. 

Az eredeti élőhelyükről kezdenek kiszorulni 

- Magyarországra alapvetően azok a medvék érkeznek, akik Szlovákiában elkezdtek kiszorulni az otthon területükről - hívja fel a figyelmet a Medveotthon főállatgondozója hozzátéve, északi szomszédunkban évekkel ezelőtt elkezdett növekedni a medvepopuláció, és főleg ilyenkor, tavasszal, amikor az anyamedvék előhozzák a barlangból a télen született bocsokat, veszélyes helyzetbe kerülhetnek.

A nagyobb és erősebb hímek ugyanis megölik a bocsokat, ha beléjük botlanak. Ezért a nőstények igyekeznek minél távolabbi területekre, például Magyarországra menekíteni kölykeiket. De érkeznek ide olyan, 3 év körüli hímek is, akik éppen hogy csak leváltak az anyjukról.

Nem véletlen, hogy hazánkban többnyire fiatalabb medvék fordulnak meg - mutat rá a szakértő, aki azt sem rejti véka alá, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a jövőben, 10-20 év múlva előfordulhat, hogy elszaporodnak nálunk is a medvék, de egyelőre ez még nagyon messze van.