A munkanélküliségi és a kereseti adatokra érdemes figyelni a jövő héten

A júliusi GKI-konjunktúraindexszel indul a jövő hét

A GKI gazdaságkutató intézet július 27-én, hétfőn publikálja az aktuális konjunktúraindexét. Az üzleti bizalmi indexből és fogyasztói bizalmi indexből álló mutató áprilisban hatalmasat zuhant, közel 30 pontot esett egyetlen hónap alatt, ilyenre korábban nem volt példa.

Az üzleti szférán belül az ipari bizalmi index tizenegy éves, az építőipari bizalmi index hét éves negatív csúcsán volt áprilisban.Májusban azonban az ágazati és fogyasztói bizalmi indexek szinte mindegyike ledolgozta áprilisi zuhanásának egyharmadát, egyedül az iparban erősödött tovább a pesszimizmus. Júniusban pedig a májusinál nagyobb mértékben emelkedett a GKI konjunktúraindexe (a májusi -28,1-ről -20,5-re nőtt, míg az áprilisi mélypont -33,1 volt), ugyanakkor e két hónap alatt áprilisi zuhanásának csak kisebbik felét (44%-át) dolgozta le.

Az ipari várakozások májusban még folytatódó romlása júniusban emelkedésre váltott. Továbbá az építőipari bizalmi index májusban és júniusban több, mint a felét ledolgozta áprilisi zuhanásának. Az előző három havi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség is érezhetően nőtt. A magyar gazdaság jövőjének megítélése május után júniusban is látványosan javult és megközelítette a járvány előtti, februári értékét (e tekintetben már márciusban sokat erősödött a pesszimizmus).

A júliusi fogyasztó bizalmi index értékét már publikálta a GKI, mely szerint 5,9 ponttal nőtt tovább az értéke júniushoz képest (a júniusi -32,8-ról -26,9-re, áprilisi mélypontján -49,8-on járt; szezonálisan kiigazítva). A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a mérése kezdete óta eltelt időszak legnagyobb zuhanása után (április: -37,7 pontos csökkenés) májusban jelentősen (+11,3 pont), majd június-júliusban lassabb ütemben korrigált (rendre +5,7 és 5,9 pont). Ezzel összességében az áprilisi zuhanás 61%-át dolgozta le, és az index jelenleg a 2015 őszén mért szinten áll.

2020. júliusban a fogyasztói bizalmi indexhez hasonlóan az üzleti bizalmi index is tovább faraghatja az áprilisi nagy zuhanását, így összességében a GKI-konjunktúraindex értéke is növekedhet.

A hazai gazdaság jövőbeli kilátásairól a Danube Capital R&A Zrt. frissen publikált Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője révén ad betekintést. A globális gazdaság nyitása május-június folyamán fokozatosan megtörtént, de továbbra is maradtak gócpontok a világban, és egyre több helyen üti fel ismét fejét a járvány (súlyosbodik a helyzet az USA-ban, de az európai régiós országokban is).

A járvány második hulláma körüli bizonytalanságból eredően az előrejelzés két, egyenlő súlyú forgatókönyvet tartalmaz. Enyhe vírushelyzetet prognosztizáló pályán a járvány lefutása kezelhető mértékű lesz, így nem várható, hogy a március-áprilisihoz hasonló teljes gazdasági leállás következik be itthon. A második hullám lefutása az elmúlt hónapokban elrendeltekhez képest kisebb mértékű korlátozások mellett, mérsékelt gazdasági érintettséggel járna. Ebben az esetben a hazai GDP idén 3,7%-kal esne vissza, jövőre pedig 3,9%-kal növekedne.

Súlyosbodó vírushelyzetet feltételező pálya esetében erősebb korlátozások várhatóak (akár kijárási korlátozást is). Ebben az esetben – tavaszhoz hasonlóan – ismét számíthatunk 1-1,5 hónap szigorúbb korlátozásokra, akár lezárásokra is, amely a hazai gazdaság teljesítményére is jelentősebb negatív nyomást helyezne. Ebben a forgatókönyvben a hazai GDP 7,4%-kal esne vissza 2019-hez képest és 2021-ben csak 1,8%-os bővülést látnánk. Az elemzés erre a hivatkozásra való kattintással érhető el, valamint a legfontosabb megállapításokat a Danube Capital szakmai blogján olvashatják.

Szerdán munkaerőpiaci, pénteken kereseti adatokat ismerhetünk meg

A KSH július 29-én, szerdán közli a friss, 2020. április-júniusi időszakra vonatkozó munkaerőpiaci (foglalkoztatottság, munkanélküliség) adatait. Március és április folyamán, a járvány által leginkább sújtott hónapokban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma az előző hónaphoz képest 130 ezer fővel csökkent, májusban azonban már kismértékben, 31 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma áprilishoz képest, bár az egy évvel korábbihoz képest továbbra is kevesebben dolgoztak májusban (134 ezer fővel). Az óvintézkedések betartása mellett a következő hónapokban egyre többen térhetnek vissza a munka világába.

2020 májusában a munkanélküliségi ráta 4,7% volt (április: 4,1%). Az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 28 ezer fővel, a 2019. májusihoz képest pedig 55 ezer fővel nőtt. Az inaktívak száma jelentősen, 59 ezer fővel csökkent, a korábban munkahelyüket elvesztett személyek nagy része ugyanis – a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően – aktívan kezdett munkát keresni. Közülük 31 ezren el is kezdtek dolgozni, növelve a foglalkoztatottság szintjét. További 28 ezren azonban – annak ellenére, hogy aktívan kerestek munkát, és 2 héten belül munkába is tudtak volna állni – nem találtak munkalehetőséget, így ők a munkanélküliek számát növelték.

A munkanélküliségi ráta enyhe vírushelyzetet feltételező előrejelzési pályánk esetében, ahol a feltételek szerint a járvány második hullámának lefutása kezelhető mértékű lesz és kisebb korlátozások mellett mérsékelt gazdasági érintettséggel járna, 2020-ban 3,9%-on alakulhat a 2019-es 3,4%-ot követően, majd 2021-től a mutató ismét csökkenő pályára állhat (2021: 3,5%, 2022: 3,1%).

Súlyosbodó vírushelyzetet alapul vevő pálya esetében ugyanakkor várakozásaink szerint a koronavírus-járvány második hulláma miatt, illetve a megfékezése érdekében hozott szigorúbb intézkedések következtében a vállalatok egy része vagy nehéz pénzügyi helyzetbe kerül vagy az eddigieknél is drasztikusabb intézkedéseket hoz (főleg létszámleépítés), illetve az egyéni vállalkozók közül is többen veszítik el megélhetésüket. Továbbá csak később indulna el a gazdasági helyreállás, az idei évben még csak kevés munkavállaló térhetne vissza korábbi állásába. Ebben az esetben a munkanélküliségi ráta 2020-ban 4,5%-ra emelkedik, 2021-ben 4,2%-ra mérséklődik, mely a javuló tendencia 2022-ben is folytatódik (3,8%). Az elemzés erre a hivatkozásra való kattintással érhető el.

Július 31-én, pénteken január-májusi kereseti adatokat is publikál a KSH. 2020. áprilisban a bruttó átlagkereset 7,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva (március: 9%). A KSH közlése szerint a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult, az előző év azonos időszakában mért 9%-os növekedéshez képest.

Friss előrejelzéseink kereteit tekintve, idén január elsejével 8-8%-kal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum összege, és a bértárgyalások alkalmával megkötött megállapodások is érvénybe léptek január 1-jétől. Ugyanakkor a járvány hatására a privát szférában kialakult atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidőben dolgozók, fizetés nélküli szabadságolások, vállalkozás szüneteltetése stb.) csökkenthetik a teljes bértömeget (összetétel-hatás). Továbbá az állami szférában is összetétel-hatás miatt (közfoglalkoztatottak arányának várható növekedése) az év elején bejelentett 8%-os béremelésnél kisebb mértékű lehet idén az átlagbér-növekedés.

Enyhe vírushelyzetet feltételező pálya esetében nemzetgazdasági szinten 4,8%-os bérnövekedés várható 2020-ra a tavalyi évhez képest, majd 2021-ben a bérnövekedés dinamikája 7%-on, 2022-ben 6,3%-on alakulhat a gazdaság helyreállásának, gazdasági növekedésnek a hatására.

Súlyosbodó vírushelyzet esetén pedig idén kisebb mértékben, 3,3%-kal, jövőre 4,7%-kal nőhetnek a bérek idehaza az előző pályánál kedvezőtlenebb munkaerőpiaci kondíciók miatt. Az elemzés erre a hivatkozásra való kattintással érhető el.