Az USA-ban most különösen jövedelmező üzlet a könnygázgyártás - Egy cég mégis kivonult a piacról

Lassan két hónapja, hogy a rasszizmusellenes tüntetések elindultak az Egyesült Államokban. Azóta nincs olyan este, hogy legalább egy-két metropoliszban ne kapna lángra a belváros. Bár a használatukat több államban is korlátozták, a rendőrök gyakran könnygázgránátokkal próbálják oszlatni a tömeget. A rendvédelmi erőket emiatt rengeteg kritika éri. Már csak azért is, mert még a tüntetéssorozat elején egy 21 éves diák, Balin Brake elvesztette a jobb szemét az egyik gránát miatt.

A demonstrációk miatt időközben maguk a könnygázgyártók is jobban a figyelem középpontjába kerültek.

Közülük is főleg két amerikai termelő: a Safariland és a Combined Systems. Más egyebek mellett mindkét vállalat gyárt védelmi eszközöket, illetve olyan fegyvereket, amelyek a nem-halálos kategóriába esnek. Működésükről nem szívesen nyilatkoznak a sajtónak. De ezúttal hiába próbálták kerülni a médiát. Az alkalmazottaikat előbb-utóbb sikerült mikrofonvégre kapni. Az NBC például a 450 milliós Safarilandnél szólaltatott meg több dolgozót, akik elmondták, hogy 10-12 dolláros órabérért dolgoznak, olykor napi 12 órát és heti hat napot. A leírásuk alapján a körülmények nem éppen ideálisak. Az egyik szerint a floridai Jacksonville-ben lévő üzemben a kémiai anyagok miatt néha úgy érezte „mintha lángolt volna az orrürege”.

Önmagában a könnygázgyártás egyébként egy jövedelmező üzletág. Az ágazatban működő cégeknek viszont számítaniuk kell rá, hogy időről időre megjelenik egy társadalmi nyomás, amely elvárja tőlük, hogy mondják vissza a megrendelések egy részét. Már csak azért is, mert általában az ügyféllistáikon nem csak demokráciák szerepelnek. Tavaly év végén például egy pennsylvaniai központtal működő amerikai cégről, a NonLethal Technologies-ról derült ki, hogy a könnygáztartályaikat a kínai rendőrség a hongkongi tüntetéseken is bevetette.

A botrány kipattanása után több politikus, így Rick Scott floridai szenátor is arra kérte őket, hogy állítsák le az ázsiai exportot.

Amikor a társaság elnökét Scott Oberdicket a Reuters szóra akarta bírni a téma kapcsán, a cégvezér letette a telefont. De korábban a Safariland körül is akadt egy botrány. Miután két éve felmerült a gyanú, hogy a cég könnygáztartályait a mexikói határon is bevetették, New Yorkban kisebb tüntetéseket tartottak a vállalat ellen. A Safariland vezére, Warren Kanders abban az időben az egyik neves intézmény, a Whitney múzeum igazgatóságában is tag volt, de erről a posztról tavaly a vállalatát ért vádak miatt kénytelen volt lemondani.

Kanders 2019-ben még védte a cég profilját: azt hangsúlyozta, hogy a termékeik több hivatalos közeg életét is megmentették.

Azóta viszont nagyot fordult a világ. Nem sokkal az amerikai tüntetéssorozat elindulása után a vállalat ugyanis bejelentette, hogy eladják azt a részlegüket, amely gumibotok, könnygáz, villanógránátok és gumilövedékek gyártásával foglalkozik.

Magát a könnygázt egyébként még az első világháború idején fejlesztették ki. Mivel egy olyan szerről van szó, amely erősen ingerli az orrot, a szájat és a szemet, ezért könnyen ki lehetett vele füstölni az ellenséges csapatokat a lövészárkokból. Bár 1997 óta a nemzetközi fegyveres konfliktusokban tilos a használata, tömegoszlatásra a világ nagy részén be lehet vetni. A nem-halálos fegyverek iránt kifejezetten nagy a kereslet: a piac mérete 2023-ra elérheti a 12 milliárd dollárt. Ez majdnem a duplája a 2016-os adatoknak.