A műveltség, mely nagy mértékben meghatározza egy ország versenyképességét

A megfontolt döntésekhez tájékozottság, megfelelő magatartás és attitűd is szükséges – e három komponens alkotja a pénzügyi műveltséget. A 62. Közgazdász Vándorgyűlés pénzügyi tudatossággal foglalkozó panelbeszélgetése mérleget vont: hol tartunk most, és melyek az előttünk álló legnagyobb kihívások.

Az elmúlt években bekövetkezett válságok bizalmatlanságot hoztak magukkal s e bizalmatlanságot a pénzügyi tudatosság növelésével lehet mérsékelni – hangzott el a Pénzügyi kultúra és versenyképesség címet viselő panelbeszélgetésen, ahol a résztvevők egyetértettek abban, hogy a megfelelő pénzügyi művelstég elengedhetetlen feltétele egy ország versenyképességének.

A pénzügyi szféra fontos feladata, hogy a kialakult digitális zűrzavarban, az internetes csalások elszaporodása idején a bizalmat visszaállítsa, elsősorban a fizetési tranzakciók, applikációk terén 

– hangsúlyozta Pintér Éva, a Corvinus Egyetem docense, aki szerint a digitális kihívásokra adott megfelelő válasz fontos társadalmi feladatot jelent.

Mint mondta, a bizonytalanságban biztos tudás-alapot kell adni, fel kell oldani a félelmeket, ennek nyomán pedig meg lehet változtatni a rossz beidegződéseket, szokásokat.A bizonytalanságot lehetőségként értékelte Sütő Ágnes, a Bankszövetség főtitkár-helyettese, hozzátéve: 2008 óta válság válságot követ, a digitalizáció újabb kihívásokat hozott, mindeközben a mesterséges intelligencia megjelenése is növelte az aggályokat. 

Emlékeztetett: a kiber-bűncselekményekkel tavaly 23 milliárd forintot vettek el a magyar családoktól.A pénzügyi műveltséggel kapcsolatban megjelent hazai és nemzetközi felmérésekkel kapcsolatban Sütő Ágnes és Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány és a Magyar Pénzmúzeum vezetője egyaránt arra mutatott rá, hogy A magyar diákok a pénzügyi elméleti tudás terén jobban teljesítenek, mint a gyakorlatban, ahol más viselkedésminták kerülnek előtérbe. A magyar diákok pénzügyi tudatossági szintjét mérő PISA tesztek legfrissebb eredményéről ebben az elemzésben írtunk.

Kiss László, AI és digitalizációs szakértő és Bagó Péter, a Corvinus Egyetem Vállalkozás és Innováció Intézetének adjunktusa a digitális edukáció fontosságát hangsúlyozták, egyúttal méltatták a Pénz7 és a Kiberpajzs kezdeményezéseket.

Kiemelték, hogy nem csak az iskolákban és az idősebb korosztálynál, hanem a hazai kis és középvállalkozások körében is nagy szükség van a digitális oktatásra.

A kkv-k esetében a mesterséges intelligencia lökést adott a digitális érettség és a digitális stratégia terén – vélekedett Bagi Tamás, a Nextent Informatikai Zrt. üzletfejlesztési igazgatója, aki szerint a ChatGPT ma a legkeresettebb oldalak egyike, s noha nagyon érdekli e téma a vállalatokat, sokuk számára még nem tiszta, mire is tudják használni.

A beszélgetés során szóba kerültek az alapvető pénzügyi és gazdálkodási ismereteket tartalmazó tankönyvek és munkafüzetek, melyek jelenleg 700 ezer példányban vannak az általános és középiskolákban. A pénzügyi műveltséget immár az Állampolgári ismeretek tantárgy keretén belül is tanulják a 8. és a 12.évfolyamos diákok. Elhangzott, hogy Magyarország e tekintetben nemzetközi viszonylatban jól teljesít, hiszen sok országban még nem képezik az iskolai tananyag részét a gyakorlatias pénzügyek.

A teljes beszélgetést ezen a linken tekintheti meg.