A nyugdíjakat nem így kellene emelni – Farkas András szakértővel beszéltünk

A nyugdíjköltések első pillantásra gyorsan gyarapodnak: hisz 10 évvel ezelőtt a költségvetésből 3502 milliárd forint lett elköltve erre a célra, idén viszont ezaz összeg már 7200 milliárd forintot tesz ki. A nyugdíjak folyamatosan, évről évre nőnek, ám közben nyílik az olló a bérek és az idősek ellátása között. A fizetések ugyanis gyorsabb ütemben bővülnek, mivel az emelkedésük meghaladja az inflációt. A nyugdíjak viszont csak a pénzromlás mértékével lesznek nagyobbak.

A kormányzat több olyan bejelentést is tett az utóbbi időben, amely a nyugdíjasok helyzetét pozitívan befolyásolja:

• az év végétől vállalják, hogy a tejtermékek, zöldségek és gyümölcsök után havonta 10-15 ezer forint erejéig visszatérítik az áfát.
• mivel az infláció idén a vártnál nagyobb lehet, végrehajtanak egy ilyenkor esedékes kiegészítő nyugdíjemelést, amely fejenként átlagosan több mint 39 600 forintot jelent.

A sajtóban azonban felmerült azaz ötlet is, hogy az idősek relatív elszegényedését, vagyis a nyugdíjak távolodását a bérektől meglehetne állítani, ha első körben az alacsony nyugdíjak lennének megemelve az infláció feletti mértékben.Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru News alapítója viszont elmondta: ez szerinte cseppet sem jó ötlet.

Én is annak a híve vagyok, hogy egy szolidaritási elemnek érvényesülnie kéne, hisz így működnek a modern nyugdíjrendszerek: azok, akik magasabb nyugdíjat kapnak kevesebbet szoktak kapni az emelésből, a kisnyugdíjasok pedig többet. Viszont itthon először a nyugdíjrendszer alapjait kéne megváltoztatni.

Pont úgy, ahogy az összes környező ország megtette, kivétel nélkül. Vagyis az infláció mellett a nettó reálkereset-növekedés meghatározott részével is növelni kéne a nyugdíjakat. Ha ez már megvan utána beszélhetünk arról, hogy miként érvényesítsük ebben a rendszerben a szolidaritás elvét.

A 13. havi nyugdíj kapcsán a szakértő elmondta: ez a kifizetés nagyon fontos a nyugdíjasoknak. Hogyha a pénzbevételüket nézzük és szétterítjük az egész évre ez annyi, mintha a 12 havi pénzükhöz képest egy 8,3 százalékos emelést kapnának.

A 13. havi nyugdíj finanszírozását viszont nehezíti, hogy járulékszempontból nincs meg a fedezete, ezért egyéb költségvetési bevételek terhére kell előteremteni.Hasonló szisztéma a lengyeleknél is működik: náluk 14. havi nyugdíj is van. Viszont a kifizetésekbe több korlát is be van építve. Az hazai sajátosságnak számít, hogy nálunk mindenki a teljes havi nyugdíj-összeget kapja meg a 13. havi kifizetéseknél.

Egyre többen takarékoskodnak

Az öngondoskodás sajnos itthon eléggé gyerekcipőben jár még, de így is egyre többen tesznek félre idős éveikre. A nyugdíjbiztosítás is kezd népszerű lenni, ami érthető: ez az egyetlen olyan nyugdíj előtakarékossági forma, amelyhez a szerződéskötéskor aktuális nyugdíjkorhatár betöltésekor hozzá lehet férni, így a megtakarítás felvételét nem érinti egy esetleges nyugdíjkorhatár emelés.Ahogy arra a Grantis is felhívja a figyelmet: a múlt nyáron lépte át először a félmilliót az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma, amely azóta közelít az 520 ezerhez.