Kiderült, hol a legjobb a nyugdíjrendszer, Magyarországot is értékelték
HírekDánia, Hollandia és Svédország vezető a legjobb nyugdíjrendszerek listáját. Magyarország az alsó középmezőnyben helyezkedik el.
Saját nyugdíjindexe (Allianz Pension Index, API) globális nyugdíjjelentés készítői 71 ország demográfiai és költségvetési helyzetét mérték fel, vizsgálták a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát (beleértve a finanszírozást és a járulékfizetési időtartamokat), valamint a megfelelőségét, utóbbiba beleértve a rendszer lefedettségét és az általa biztosított nyugdíjszintet.
Az összesen negyven paraméterre kiterjedő analízissel megkapott súlyozott érték 1 és 7 pont között alakul. A skála alján nincs szükség reformokra, míg a magasabb értékek felé haladva egyre nagyobb az igény a beavatkozásra: a 7-es érték már akut reformszükségletet jelöl.
Az összes vizsgált nyugdíjrendszerre megkapott 3,7-es összpontszám erős reformnyomást mutat, ez ráadásul valamivel rosszabb a 2023-as jelentésben foglalt értéknél (3,6). Az egyes országok között ugyanakkor elég jelentős különbségek mutatkoznak. Az éllovas Dánia (2,3), őt kicsivel lemaradva követi Hollandia és Svédország 2,6-2,6 ponttal. A nyugdíjjelentés készítői szerint a 3 alatti összpontszám kifejezetten kedvezőnek számít, a jó teljesítmény oka pedig az, hogy ezek az országok időben felkarolták a tőkefedezeti rendszereket, ezzel jelölve ki nyugdíjrendszerük fenntarthatóvá tételének irányát.
Első pillantásra talán meglepő módon Japánt találjuk a ranglista negyedik helyén (2,7 pont). Ennek magyarázata az, hogy a távol-keleti ország következetesen más megközelítést alkalmaz: a szigetországban a 65-70 évesek egyharmada munkában marad, így a tényleges nyugdíjkorhatár várhatóan 70 évre emelkedik az elkövetkező években.
A magyar helyzetre is az elöregedés hat a leginkább
A magyar nyugdíjrendszer 3,9-es összpontszámával az alsó középmezőnyben találtható. Európa többi országához hasonlóan nálunk is főként a demográfiai kilátások okozzák a legtöbb fejfájást. A nyugdíjjelentés megállapításai szerint az időskori eltartottsági ráta a következő 25 évben Magyarországon is 32-ről 47 százalékra emelkedik. A jelentés készítői szerint nálunk is érdemes átgondolni az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci esélyeinek javítását, hiszen az ebbe a kategóriába tartozóknak Magyarországon is szűkösek a munkalehetőségei.
Reformszükségletek
A messze legnagyobb csoportot a 4-es összpontszám feletti országok alkotják, ahol sürgős reformokat igényel a nyugdíjrendszerek védelme, főként a demográfiai változások hatásaival szembeni fellépés elkerülhetetlensége miatt.
Ebbe a kategóriába olyan fejlődő országok is beletartoznak (például Malajzia, Kolumbia és Nigéria), amelyekben nem a nyugdíjrendszer kialakítása okoz problémákat, hanem annak korlátozott hatóköre. Leginkább az, hogy az informálisan foglalkoztatottak körében a biztosítással nem rendelkezők aránya általában meghaladja az 50 százalékot.
Ezért ezekben az országokban első körben mélyreható munkaerőpiaci reformok kellenek annak elkerüléséhez, hogy maga a nyugdíjrendszer váljon a társadalmi egyenlőtlenségeket fokozó tényezővé.
Kevésbé akut, de elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja számos európai országban, köztük Németországban, Franciaországban és Olaszországban. Ezekre a felosztó-kirovó rendszer dominanciája a jellemző, miközben a finanszírozás fenntarthatóvá tételének irányába eddig csak óvatos lépéseket tettek. Ennek megfelelően egyre sürgetőbb a reformok iránti igény a társadalmak gyors elöregedése miatt.
