A pihenőnap kiadására lehet kötelezni a főnököt? - a szakértők erről is beszéltek
ElemzésekMagyarország 20 éves Európai Uniós tagsága a hazai munkaerőpiacra is rányomta a bélyegét. Az utóbbi két évtized során gyökerestől megváltoztak a munkaerőpiaci antidiszkriminációs és a munkavédelmi előírások is. Így a hazai munkavállalók kedvezőbb szabályrendszerek és fenntarthatóbb körülmények között dolgozhatnak. Az Európai Uniós tagság hazai munkaerőpiacra gyakorolt hatásait elemezték a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának rendezvényén.
Az Európai Unió jogszabályalkotók feladata 2024-re sem vált könnyebbé, mert a tagországok munkaerőpiacain továbbra is teljesen más körülmények uralkodnak. A minimálbéreket tekintve, a legfejlettebb tagállamok, és a kelet-európai országok között ötszörös különbségeket láthatunk. Míg Luxemburg 2500 eurót is meghaladó minimálbért garantál a dolgozóinak, addig Bulgáriában csupán az 500 eurót éri el a havi minimálbér összege.
Magyarországon a munkavállalók csupán 20-30 százalékára terjed ki valamilyen kollektív szerződés hatálya, ugyanakkor Ausztriában és Franciaországban szinte 100 százalékos a munkavállalók lefedettsége.
-hangsúlyozta a tagországok rendkívül eltérő munkaerőpiaci helyzetét Kártyás Gábor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense.
Az uniós jog számos olyan stratégiai területet nem szabályoz, amelyek lényegesek a belső munkaerőpiac szempontjából. Ide tartozik a munkaviszony megszüntetése, a munka díjazása, a kárfelelősség és a kollektív munkajog kérdése is. Ezeken a területeken nem történtek reformok, hiába biztosított nemzeti mozgásteret az uniós jog.
A közalkalmazotti törvény átfogó reformja már hosszú ideje esedékes, azonban ez a mai napig nem történt meg. Ehelyett a jogalkotó, társadalmi egyeztetések és további párbeszédek nélkül, alakít át egy-egy közalkalmazotti területet.
-nyilatkozott Kártyás Gábor a magyar munkajog hiányosságairól.
Az Európai Unió követelményeit vizsgálva láthatjuk, hogy a magyar munkajog számos területen nem felel meg a szabályozásoknak. A magyar munkajog például megengedi, hogy a munkavállaló túlórázzon a pihenőnapján, amiért ugyan anyagi kompenzáció jár, de a munkáltató már nem kötelezhető a pihenőnap kiadására. Emellett, a munkavállóknak nem áll érdekükben igénybe venni szabadságukat, hiszen a magyar munkajog csupán a távolléti díj megfizetését írja elő, ami nem minden esetben felel meg a szabadsággal járó díjazás uniós szabályainak.
Magyarországon hatalmas lépésnek számított az egyenlő bánásmódról szóló törvény megalkotása, ami az uniós antidiszkriminációs irányelvének átvételét szolgálta.
Ma már nem is kérdés, hogy a foglalkoztatás területén is helye van az egyenlő bánásmód követelményének.
-számolt be a hazai antidiszkriminációs törekvésekről Halmos Szilvia a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának bírája és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mb. oktatója.
Az uniós csatlakozásunk előtt a munkavállaló mérlegelési jogának tisztelete elsőbbséget élvezett a hátrányos megkülönböztetés tilalmával szemben. Mára, az egyenlő bánásmód elve alapjában korlátozza a munkáltató mérlegelését.
A munkajog és az antidiszkriminációs irányelv mellett, a jogharmonizáció kötelezettsége a munkavédelemre vonatkozó magyar szabályozásokat is felülírták az uniós követelmények.
A munkaerő szabad áramlásából következik, hogy a munkavállalókat minden országban megilleti, hogy azonos, az egészséget nem veszélyeztő és biztonságos munkafeltételek között dolgozhassanak.
-számolt be a közös munkavédelmi szabályozások alapjairól H. Nagy Judit munkavédelmi szakértő, a BME Műszaki Továbbképző Központjának igazgatója.
A folyamatosan változó tárgyi és technológiai környezet miatt a jognak is alkalmazkodnia kellett a dinamikus környezethez, ezért a harmonizációs folyamat továbbra sem ért véget. Ez a folyamatosan változó környezet kiemelten érinti a vegyi anyagok, mutagének és a reprodukciót károsító anyagok határértékeinek szigorítását.
Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2030-ra a depresszió fog Európában vezető betegségnek számítani. Ehhez nagy mértékben hozzájárul a munkahelyi stressz. Magyarországon egy 2022-es felmérés szerint 1 millió munkavállalót ér fokozott pszichés terhelés és pszichoszociális kóroki tényező a munkahelyén.
-hívta fel a figyelmet munkavédelmet érintő legújabb kihívásokra H. Nagy Judit.
A 2021-2027-es európai munkavédelmi stratégiában központi szerepet kapott a zöld és digitális átállás kérdése, a halált okozó munkabalesetek és megbetegedések számának nullára csökkentése és az egészségügyi válsághelyzetre való felkészülés.
Az uniós tagság munkaerőpiaci hatásairól szóló beszélgetést itt tekintheti meg.
