A részvények és az állampapírok egy lehetséges alternatívája

A magyar állampapír, mint versenytárs

A vállalati kötvény egy remek befektetési eszköz lehet alapesetben, különösen olyan kamatkörnyezetben, ami Európában tapasztalható, ahol lényegében szinte a teljes kamatmentesség. Igen ám, de nálunk egy különleges helyzet van, miután az állam rendkívül magas kamatot ad az állampapírra, de csak a lakosságnak.

Szabó Sándor szerint van egy általános államkötvény-kockázat, például az argentin kötvények vagy korábban a görög kötvények esetét említette, de miután itt magyar kötvényről beszélünk, egész más a helyzet: a kockázat a nullához közelít (persze sosem abszolút nulla), viszont a hozam ehhez képest igen szép.

Magasabb hozam, elfogadható kockázat

Nos, a hazai befektetők számára így most a vállalati kötvény akkor jön szóba, ha ennél is jobb hozamot akarnak, illetve ha elfogadják azt, hogy egy adott devizában, jellemzően dollárban mérik a hozamot. A legjobb, leglikvidebb kötvényeket ugyanis az amerikai devizában bocsátják ki leginkább azért, mert Amerikában a legfejlettebb a kötvénypiac, és ott a nominális hozamok eleve magasabbak, mint Európában.

Az SPB ügyfeleinek így dollárban denominált kötvényeket ajánlanak, melyeknek eleve magas a kamata, és ha épp elég alacsony az árfolyamuk, akkor magas hozamra lehet számítani. Az amerikai nagy cégeken kívül közép-amerikai (pl. mexikói) vállalatok kötvényeit is veszik, de például az orosz Gazprom kötvénye is felmerül, mint befektetési lehetőség.

Likviditás

Egy kötvény kiválasztásakor döntő szempont a likviditás: a kötvény megvásárlásakor látni kell, hogy likvid a piac, hisz ez valószínűsíti, hogy az eladáskor is az lesz. A kötvényekkel rövidebb távon nem spekulálnak, mint a részvényekkel (hacsak nem túl félreárazott valamelyik, és hamar helyreáll az árfolyam). Ugyancsak célszerű megnézni, hogy a cég mire használja fel a kötvénykibocsátás által bevont pénzt.

Forint árfolyam

Felmerül a kérdés, hogy ha dollárban mérik a hozamot, ez jelent-e spekulációt a forinttal? Ha valaki forintban akarja mérni a befektetés hozamát, nyilvánvalóan igen, ugyanakkor ez befektetés, ahol a befektető ezt megengedheti magának, szemben egykor a svájci franki hitelekkel, ahol a hitelfelvevő jövedelme az esetek túlnyomó többségében forintban keletkezett.

Az SPB-nél a sikerdíjat is az adott devizában határozzák meg sok esetben, javasolják az ügyfélnek, hogy ha a vállalati kötvénypiacra lép, ez célszerűen legyen a dollár (régebben, az OTP Opus, és a Molhoz kapcsolódó Magnolia kötvények időszakában inkább az euró volt). A forint egyébként Szabó Sándor szerint várhatóan viszonylag stabil lesz a közeljövőben, a 305-325 közti szélesebb sávban marad a szakember véleménye szerint.

A teljes adás itt hallgatható meg.