A rezsiköltségek lefaragására itt a magyar megoldás
ElemzésekAz ukrán háború és az energiakrízis miatt a geotermikus energia körül beindult a mozgolódás. A fokozott érdeklődést egy magyar társaság is érzi.
Az orosz gázcsapok elzárása Demoklész kardjaként lebeg Európa felett. Az öreg kontinensbe az importált gáznak majdnem a 40 százaléka a „nagy medvétől” érkezik. Most, hogy a behozatal akár össze is omolhat, nem csoda, hogy az energia terén mindenki alternatívák után kutat.
A mostani helyzetben egyre nagyobb figyelem övezi a geotermikus energiát is, amely eddig kevésbé tűnt vonzónak mivel a nap és a szélenergia olcsóbb volt. Az hogy a geotermikus erőművek stabilabbak és hosszú életűbbek, mint a többi zöld alternatíva kevésbé számított, mivel a befektetők a gyors megtérülést szeretik.
A pénzembereknek az se tetszett, hogy a geotermikus erőművek csak nagyobb tőkebefektetéssel tudnak elindulni.
Az ukrán háború miatt viszont a geotermikus energia megítélése átértékelődött. A fokozott érdeklődést egy magyar cég, az MS Energy Solutions Kft is érzi.
Az egri központtal működő hazai társaság az elmúlt években egy speciális technológiát fejlesztett ki. A WeHEAT a használaton kívüli földgáz és olajkutak szerkezetét arra használja, hogy geotermikus energiát termeljen. Hogy megértsük a működés alapelveit, tudni kell, hogy a Föld középpontja felé haladva a hőmérséklet folyamatosan emelkedik.
Kilométerenként úgy 30-40 fokot. Ma a mélyfúrásoknál egyáltalán nem ritka, hogy két-három ezer méter mélyből hozzák fel a nyersanyagokat.
Épp ezért a kutak a megfelelő technológiát használva ideálisak lehetnek arra, hogy befogjuk őket a hőtermelésbe. Az MS Energy Solutions Kft. egyetlen kúttal akár egy 600 lakásos társasház vagy egy 15 ezer nm-es üvegházrendszer fűtéséről is tud gondoskodni. Úgy hogy a fűtésszámlát a mostani költségek 1 százalékára is le tudják szorítani.
Az átalakított kutak egyik nagy előnye, hogy a működtetésük roppant olcsó, mivel nincs szükség emberi személyzetre.
Egy kis áram kell, de a rendszer primer energiaigényét napelemekkel is lehet biztosítani. A társaság tavaly februárban Kiskunhalason üzembe helyezte az első hőtermelő fűtőművét egy olyan kútnál, amelyet eredetileg még a 70-es években fúrtak.
A háború óta ajánlatkérő dömping vette kezdetét
mondta el a cég ügyvezetője Gáti Mátyás. Amíg nem jött az orosz-ukrán konfliktus úgy tűnt, hogy szinte hiába kilincselnek a technológiájukkal. Az USA-tól elkezdve Anglián át Grúziáig számos helyen jártak a fejlesztésükkel.
De majdnem mindenhol ott hagytuk abba, hogy készítettünk 1-2 ingyenes felmérést, amelyben nagyjából megmondtuk, hogy milyen energiát tudnánk kinyerni az adott kútból. Azt hiszem, hogy igazából a kommunikációnál is elrontottuk. Nem tudtuk átadni, hogy a cégünk nem csak a WeHEAT-el, hanem általában a klasszikus geotermikus technológiákkal is foglalkozik.
Elkezdtünk világosabban fogalmazni, de addigra már elég sokan megjelentek a piacon, akik azt állították, hogy értenek a zárt ciklushoz, pedig csak papíron láttak ilyet. Ez persze megint lassított a terjeszkedésen. Kapcsolatba kerültünk megannyi agrárvállalkozóval, és településsel, városokkal, akik mind nézték ezt a lehetőséget, de aztán semmi nem történt.
Viszont most, hogy a háború teljesen megváltoztatta a befektetők hozzáállását nincs probléma az új üzletek felhajtásával. „Jelenleg 25 projektünk fut, amelyekből 3 külföldi” – mondta el Gáti Mátyás, aki elárulta, hogy a fejlesztéseiknek hála már nem csak fűtéssel tudnak foglalkozni.
A technológiáikkal elektromos áramot is elő tudnak állítani. Fel is térképezték Magyarországot, így már tisztán látják, hogy hol lehet áramot termelni és hol lehet fűtésre használni a földben rejlő lehetőségeket.
Időközben az olajvállalatok is megértették, hogy fizetniük kell, ha tudni akarják, hogy a felhasznált kútjaikkal mit lehet kezdeni.
Gáti Mátyás szerint a következő években alapvetően átalakulhat az ágazat. „Azt gondolom, hogy exponenciálisan nőni fog a megrendelések száma”
Viszont az tény, hogy azon túl, hogy az indulásnál roppant tőkeigényes még a geológiai kockázata is nagy a geotermikus erőműveknek. Vagyis a beruházás elején kiderülhet, hogy a várt szinten nem tud majd működni az erőmű.
Az MS Energy Solutions ügyvezetője szerint állami feladat lehetne a kockázatok csökkentése, vagy kezelése, és akkor több ilyen rendszer épülhetne. Elindult amúgy egy ilyen irányú kockázatviselési program itthon. Ez azt jelenti, hogy ha sikertelen a valakinek a fúrási projektje, akkor a beruházási költségek nagy részét megtéríti az állam.
Az elektromos áram piac viszont még mindig nem jutalmazza eléggé a zöld energiából stabilan érkező áramot.
„A reményeink szerint a következő pár évben fognak megépülni azok a nagy geotermikus erőművek, amelyek majd ki fogják kényszeríteni a változást” –jegyzi meg Gáti Mátyás.
A mozgolódás mindenesetre nem csak itthon indult be. Egy geotermikus energiával foglalkozó német cég az Erdwärme Grünwald vezetője Andreas Lederle egy helyi lapnak elárulta, hogy náluk az ügyfelek egymásnak adják a kilincset mióta az ukrán háború kitört. Annyira, hogy nem tudnak minden megrendelést feldolgozni.