A spórolás tönkre is tehet minket

Erre figyelmeztetnek az Eurostat augusztus 6-án megjelent adatai. Ezek szerint az EU kormányok 2023-ban 2022-höz képest együttesen 5 százalékkal növelték az innovációt támogató kutatás-fejlesztési ráfordításokat. 

A teljes költségvetési támogatás elérte az EU-s GDP 0,73 százalékát, egy lakosra vetítve pedig 275,6 eurot tett ki. 2023-ban a legtöbbet a luxemburgi és a dán kormány költötte K+F-re: egy főre vetítve 646,6 és 552,4 eurot.

A legkevesebbet pedig Románia (21,2 euro/fő), Bulgária (33,1 euro/fő) és Magyarország (48,1 euro/fő) fordította kutatás-fejlesztésre.

Az Eurostat kiemeli, hogy a magyar ráfordítás nemcsak 2022-ről 2023-ra csökkent, hanem a 2013-2023-as időszak alatt is jelentős, 28 százalékos volt a csökkenés (66,9 euro/főről 48,1 euro/főre). Ezen a hosszabb időtávon az EU-n belül egyedül Magyarországon csökkentek az állami K+F ráfordítások. Például Lengyelországban 47, Bulgáriában 33 és Lettországban 91 százalékos volt a növekedés. A V4-ek, az EU-s átlag és az osztrák értékek alakulását 2022-ről 2023-ra a táblázatban látjuk.

Egy főre jutó állami K+F ráfordítás (euro)

Forrás: Eurostat 2024.08.05.

A táblázat szerint nemcsak az egy főre jutó értékben, hanem a 2022-ről 2023-ra bekövetkezett változásban is jelentős különbségek vannak.

A V4-ek között 2022-ben és 2023-ban egyaránt a magyar érték a legalacsonyabb. Ráadásul 2023-ra a magyar érték még 5,3 százalékponttal csökkent is. A lengyel és az osztrák érték jelentősen, 18,3, illetve 56,9 százalékponttal emelkedett 2023-ban.

A cseh érték enyhén csökkent (-2,2 százalékpont), de még így is a cseh érték a legmagasabb a V4-es országok között.

A magyar adatok esetén, ha mélyebbre ásunk, akkor jelentős különbségeket látunk az egyes területeken folyó kutatás-fejlesztés finanszírozásában: egyes területeken például jelentős növekedést, de a legtöbb területen csökkenést tapasztalunk.

A környezetvédelem, energia, oktatás, egészségügy és a kultúra területén csökkent az egy főre jutó kutatási támogatások értéke, az iparban és az űrkutatásban viszont jelentős bővülés következett be 2022-ről 2023-ra:

az iparban 59 százalékkal nőtt az egy főre jutó K+F támogatás, az űrkutatásban pedig 2,5-szörösére nőtt. (1,6 euro/főről 4 euro/főre).

Az utóbbi érték a V4-ek között a legmagasabb, de az osztrák értéket is jelentősen, 29 százalékkal haladja meg. Néhány további terület adatait a táblázatban látjuk.

Állami kutatási ráfordítás néhány ágazatban Magyarországon (euro/fő)

Forrás: Eurostat 2024.08.05.

A táblázat szerint a legnagyobb kutatás-támogatás csökkenés az egészségügyben, az energia szektorban és az oktatásban történt. A legnagyobb támogatás-növekedés pedig az iparban és az űrkutatásban volt. Ha pedig az értékarányokat nézzük, akkor az oktatásnak, környezetnek és a kultúrának jutott 2023-ban egy főre vetítve a legkevesebb kutatási támogatás.

De feltűnő a mezőgazdasági kutatási támogatás alacsony értéke is, hiszen naponta halljuk, hogy jelentős technológiai korszerűsítésre lenne szükség a mezőgazdaságban.

Viszont a magas ipari kutatási támogatás nem jelenik meg a tudástartalom, a hozzáadott érték növekedésében. 2011-hez képest ugyanis a teljes exporton belül jelentősen – 20,85 százalékról 14,77 százalékra - csökkent a technológia- és tudásigényes export aránya.

Technológia és tudásigényes export aránya a teljes exportból Magyarországon 2011-2022 (%)

Forrás: Eurostat 2024.01.31.

A legnagyobb csökkenés 2020-tól látható. A csökkenés okai között  megjelenhet, hogy az elmúlt években betelepült cégek alacsony hozzáadott értékű és tudásszintű termelést hoztak Magyarországra. Ezt jelzi az is, hogy üzleti szektorban 2022-ben a magyarországi cégek saját egy főre jutó K+F ráfordításai az osztrák érték mindössze 15,9 százalékát tették ki.

A feldolgozóiparban ez az arány 15,2, ezen belül az akkumulátorgyártást magában foglaló villamosberendezés alágazatban, ahol a legnagyobb beruházások zajlottak, csupán 3,4 százalék. (Eurostat 2024.03.17.)

Összefoglalásként négy fontos észrevételt tehetünk. Egyrészt az innováció állami támogatása területén, ha lemaradunk, akkor versenyképességben sem fogunk tudni felzárkózni. Másrészt az innováció állami támogatásánál nemcsak annak mértéke, hanem a felhasználás hatékonysága, eredményessége is fontos.

Harmadrészt a támogatás ágazati megoszlása jelentősen befolyásolja a gazdasági szerkezet jövőbeli alakulását, a változásokhoz való alkalmazkodás sikerességét.

Végsősoron pedig a gazdaság jövőbeli eredményessége a humán vagyon erősségének: tudásának és egészségi állapotának függvénye. Ezért ezeken a területeken a hatékony kutatások finanszírozását növelni és nem csökkenteni szükséges.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár.