Van, ahol az indiai, kazah, örmény, grúz vagy török termékek helyettesítik a szankciós termékeket. Körképünk az orosz hétköznapokból.
Egy Moszkvában élő magyar hölgy, Noémi elmondása szerint nemrég egy felmérés jelent meg az orosz sajtóban, amely azt kutatta, hogy mennyiben befolyásolják a hétköznapi életet a .
A mintavétel meglepő eredményt hozott. A megkérdezettek 47 százaléka szerint egyáltalán nem, 53 százaléka szerint jelentősen befolyásolják életét az Oroszországra kivetett szankciók.
A képet azonban nagyban árnyaljszankcióka, hogy a részletesebb válaszokból kiderül, hogy azok, akik érzik a szankciók hátrányát, azok között nagy számban vannak olyanok, akik arra panaszkodnak, hogy nem tudnak Európából rendelni, nem tudják használni nyugaton az orosz bankkártyájukat, illetve nem férnek hozzá az olyan szolgáltatásokhoz, mint például a Netflix.
Egy másik, kisebb csoportja a kárvallottaknak azok, akik a gyógyszerbeviteli tilalom miatt szenvednek. Akik hozzászoktak az európai készítményekhez, azok nehezen álltak át egy másik típusra.
Noémi tapasztalatai szerint azonban a hétköznapi életet alig befolyásolják a szankciók. Az árak mérsékelten emelkedtek, az élelmiszerárak nagyjából húsz százalékkal nőttek, a fizetések közben 15 százalékot. Az infláció tehát nem rendítette meg a háztartásokat.
A részletek tekintetében az élelmiszerdrágulás azt jelenti, hogy egy tucat tojás ára 440 forint lett, a csirkemell kilója 14 százalékot emelkedett, így 800 forintért kapható, a tej literje 31 százalékos drágulás után 390 forint lett, vajat 450 forintért lehet kapni.
A garnélarák ára azonban csökkent, kilónként 2000 forintért hozzá lehet jutni, a burgonya szintén olcsóbb lett, most 95 forint kilója. A rizs ára drágult a legtöbbet, 66 százalékos emelkedés után 370 forint a bolti ára. A pisztráng 50 százalékos drágulás mellett 2340 forint. Noémi rögtönzött gyűjtése az alacsonyabb árkategóriájú termékekre vonatkozik, viszonyításnak azonban megfelelőek.
Az árak mérsékelt emelkedéséhez hozzájárulhatott az is, hogy a tapasztalatok szerint a benzin ára egyáltalán nem nőtt. Az autó teletankolása átlagosan ma is kijön 13 – 15 ezer forintból. Egy liter üzemanyag ára ugyanis 220 forint körül mozog.
Noémi orosz kolleganője, Magda hozzáteszi, hogy az élelmiszeráruházak kínálata megváltozott.
Rengeteg helyi termék jelent meg, amit az adott városok környékén készítenek. Egész bolthálózatok jöttek létre, amelyek kizárólag orosz árut kínálnak
– meséli Magda.
A szankciók miatt kieső nyugati árut ugyanis minden régió saját lehetőségei szerint pótolja. Van, ahol az indiai, kazah, örmény, grúz vagy török termékek helyettesítik a szankciós termékeket.
A leggyakoribb azonban az, hogy a már említett módon, a helyben előállított élelmiszerek jelenti a megoldást.
Sok esetben ugyanis a nyugati termékeket gyártó üzemeket orosz vállalkozók vették meg. Az állam ugyanis kedvezményeket adott azoknak a cégeknek, amelyek a kieső termékek pótlására vállalkoztak. Most pedig ugyan azok a termelési folyamatok zajlanak, csak megváltozott a termék neve és a tulajdonosi kör. Az elmondottakat megerősíti Péter is, aki még színesebbnek látja az árukínálatot, mint Európában.
Ami változatlan, hogy itt a szalámi tényleg húsból készül
– mondja mosolyogva Péter.
Hozzá teszi, hogy Moszkvában és Szentpéterváron az emberek sokkal inkább ragaszkodnak a nyugati brandekhez, mint az ország többi részén. A fővárosban és a legjelentősebb vidéki városban tehát némi felárral meg lehet kapni ugyan azokat a termékeket, amelyeket a háború előtt. A Coca Colától az Audiig.
A felárat pedig a harmadik országból – Dubaiból, Kínából, Indiából – történő import költsége adja. Azok a termékek azonban, amelyeket alapvetően Kínában gyártanak, azok sok esetben olcsóbbak Oroszországban, mint a nyugati országokban általában.
Az IPhone és az Apple termékek például közvetlenül a kínai gyártótól érkeznek Oroszországba is. A technológiai eszközök területén tehát alig volt fennakadás. Péter saját tapasztalata szerint nemrég a Ninebot kínai elektromos rollert olcsóbban tudta Oroszországban megvenni, mint itthon, illetve ismerőseitől tudja, hogy
a szigorú szankció alatt álló DJI drónok is olcsóbban kaphatóak Moszkvában, mint Budapesten.
Az igazán szembetűnő változás az autópiac területén ment végben Oroszországban. A nyugati és egyes ázsiai autógyárak kivonulása után az orosz utakat elárasztották a kínai autók. Korábban a Toyota, a Skoda, illetve leginkább a német autók voltak népszerűek Oroszországban.
A szankciók bevezetése óta nyugati autókat csak a már említett kerülőutakon lehet bevinni Oroszországba, ami az ár 20 százalékos emelkedését vonta maga után. Ennyi pluszköltséggel kell annak számolnia, aki új német autóra vágyik.
Az oroszok egy része azonban láthatóan elégedettek a kínai masinákkal, vagy a kínaiak által gyártott Volvoval és Cherryvel. Egy szentpétervári vegyes magyar-orosz családból származó fiatal férfi, Titi elmondja, hogy a carsharing szolgáltatások hihetetlen népszerűségnek örvendenek Oroszország nagyvárosaiban. A háború előtt is kiváló és elterjedt volt a szolgáltatás, az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta azonban a szolgáltatás bővült.
Saját tapasztalataim szerint bármelyik percben elérhető egy üres autó. Tiszta és megfizethető
– meséli Titi.
Beszélgetőpartnereink beszámolója szerint a szankciók egyik leginkább megrázó része az IKEA kivonulása volt. Állítólag orosz vállalkozók próbálják pótolni az egyszerű és olcsó bútorok hiányát, azonban eddig mérsékelt sikerrel.
Az orosz középosztály legnagyobb bánata azonban az, hogy a szankciók miatt megszűntek a közvetlen járatok Európa és Moszkva között, így kénytelenek Dubajban vagy Törökországban átszállni. A meghosszabbodott utazás azonban költségesebb is. Egy kétgyermekes mérnök panaszai szerint két gyermekkel utazni Franciaországba hihetetlen tortúrát jelent.
Korábbi üzleti partnereitől pedig azt hallja, hogy az európai gazdasági körökben is egyre erősebb az elégedetlenség a helyzettel kapcsolatban. Jellemző ugyanis, hogy az üzleti szálak megmaradtak a német vagy francia cégekkel, azonban egy moszkvai utazás ma a Holdraszállással egyenértékű nehézség. Miközben a felszín alatt továbbra is folyik az együttműködés.
Aki azonban nem utazik Nyugat-Európába, nem vásárol európai luxus termékeket, szolgálatásokat, azok számára nem sokat változott a világ
– magyarázza az anonimitásához ragaszkodó mérnök.
A középosztály alsóbb szegmenséhez tartozók, akik belföldre járnak nyaralni, a hazai boltokban vásárolnak ruhákat, azok nem érzékelik a szankciók negatív hatásait. Sok esetben pedig a helyettesítőtermék jobbnak bizonyul, mint amit korábban a nyugati cégek kínáltak az orosz vásárlóknak.
Persze vannak egészen speciális területei is a szükségleteknek. Egy vidéki város optikusa a lencséket szintén drágábban kapja a szankciók bevezetése óta, az árakat pedig ráterheli a vásárlókra.
Gazdasági tekintetben nincs értelme az egésznek. Mi már hozzászoktunk ehhez a helyzethez. Az élet folyik tovább, pótoljuk a kieső termékeket, párhuzamos import alakult ki, miközben a kapcsolatok tovább erősödtek Indiával és Kínával
– magyarázza egy magyarul kitűnően beszélő, ötvenes éveiben járó orosz férfi.
Hozzá teszi, hogy Európa továbbra is az orosz olajat használja, csak drágábban. Oroszország pedig hiába lett a leginkább szankcionált országgá, mégsem változott semmi.
Ez csak pszichológiai nyomásgyakorlás. De semmi értelme. Nem tör ki forradalom, nem leszünk olyan ország, ahol azt sem lehet tudni, hogy ki van kormányon és ki van valójában hatalmon
– magyarázza a középkorú úr.
A leírtak természetesen közel sem azt jelentik, hogy a szankciók érintetlenül hagyták az orosz társadalmat. A vázolt kép mindössze arra enged következtetni, hogy az Oroszország gazdasági elszeparálására tett kísérlet kudercot vallott. A háború folytatása pedig súlyos károkat okoz Ukrajna, Oroszország és egész Európa számára.
