A technológiai fejlődés exponenciálissá vált, s közben a globalizáció új korszakába lépett: a technológia korszakába. Az összekapcsoltság és komplexitás terén olyan robbanásokat okozva, amelyek megváltoztatják a világgazdaság eddigi működési rendjét.
Miért maradt le Európa?
Ha egy térképpel kellene választ adnunk, akkor ez a térkép – a világ legjelentősebb száz startup cégének elhelyezkedése – mutatja leginkább a választ.
A technológiai piac térképe 2020. decemberben
Forrás: platformecnomy.com
Európa azért maradt le a világgazdasági versenyben, mert nem tudta felvenni a fordulatszámot és a versenyt a technológiai cégek, valamint a technológiai tényezők tekintetében. Sőt, ha az unikornisok térképét is hozzátesszük, akkor még India is leelőzi Európát ebben a versenyben. A 2000-es évek első dekádjában elhúzott a világ Európa mellett. Mind az Egyesült Államok, de különösen Kína, amely az elmúlt évtizedben a legnagyobb és legtöbb globális startup céget indította el.
2013-tól elindult egy új technológiai robbanás, ahol már a platformok, az új technológiák, új csataterek és új szereplők jelentek meg. Ma a világelsőség is technológiai fronton zajlik. Európában Skandinávia és a Balti államok emelkednek ki a mezőnyből. Észtországban a harmadik a legnagyobb a világok az egy főre jutó startupok száma. 2017-ben több kockázati tőke finanszírozást hozott létre egy főre számítva, mint Németország, Franciaország és Spanyolország.
A 21. század négy lovasa: a digitalizáció, az automatizmus, a robotika, és a mesterséges intelligencia.
Az USA és Kína közötti kereskedelmi háború, egyértelműen a technológiai elsőbbségről szól, s úgy tűnik Kína átveszi a vezetést. Csak a mesterséges intelligencia szerverek több mint egyharmadával Kína rendelkezik. Csak 2018-ban minden negyedik napon egy új start-up unikornis született.
A világ 200+ unikornis cége, egy óriási térképen
Forrás: Howmuch.net
Ez a térkép az unikornisok elhelyezkedését mutatja a világban, azaz azon startupokat, amelyek értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt a különböző szektorok szerint.
Ma 214 unikornis cég van, akik együttesen 744 milliárd dollárt érnek.
Az első 10 unikornis (az amerikai Uber Airbnb, SpaceX, Palantir Technologies, Wework, Pinterest, és a második és harmadik helyen található kínai Chuxing, Xiamoi, valamint a Lu.cuom, és a China Interest Plus Holdingok) cégek értéke 303 milliárd dollárt (41%), míg a fennmaradó 204 cég 441 milliárd dollárt (59%) teszi ki.
Exponenciális fejlődés
Az exponenciális fejlődés nem egyenletesen oszlik meg, és csak éles egyenlőtlenségek árán képes bőséget teremteni. A technológiai robbanás igazán a negyedik ipari forradalom segítségével érthető meg teljes mértékben. Az ipari forradalom alapjaiban változtatta meg az emberiség természethez fűződő viszonyát, a gazdasági termelés módját, ezekből fakadóan pedig a mindennapi életet.
A mostani, negyedik ipari forradalmat a különböző technológiák fúziója jellemzi, mely elmossa a határvonalat a fizikai, digitális és biológiai szférák között, ami a különböző tudományágak, gazdaság és az ipar átalakítása mellett az ember szerepének kérdését is felveti.
Az új technolgóiai érát olyan találmányok és kutatási irányok jellemzik, mint a mesterséges intelligencia, a robotika, a dolgok internete, az önvezető autók, a 3D nyomtatás, a nanotechnológia, a biotechnológia, az anyagtudomány, az energiatárolással kapcsolatos kutatások, vagy a kvantumszámítás. A tudományos-technológiai fejlődés gyakorlati következményeként a termelés egyre rugalmasabbá válik, válhat. Joe Hellerstein, a berkeley-i University of California számítástechnika tudósa szerint ma "az adatok ipari forradalmát éljük".
Az adat (big data) lesz a gazdasági szféra új nyersanyaga: olyan új inputot jelent, amely egyenértékű lehet a tőkével és a munkaerővel.
Amíg a 90-es évek legnagyobb vállalatai az olajipari cégek voltak, addig 2013-tól globálisan a technológiai óriások vették át a vezetést. 2019-ben a világ 100 legnagyobb vállalata között is egyre jelentősebb a a technológiai cégek szerepe.
A legnagyobb amerikai vállalatok sorsának alakulása alapján tökéletesen kirajzolódik, hogyan formálták át az ipari forradalmak a világgazdaság szerkezetét, és hogyan jutottunk el a nehézipar aranykorától az olajipar regnálása után a közösségi terek időszakába. Egy évszázad alatt a nagy acélgyártó vállalatok helyére a legnagyobbak közé a tech-óriások kerültek.
A Nagy Korszakváltás és az új növekedési paradigma
Cséfalvay Zoltán "Nagy Korszakváltás" című könyvében a technológiai korszakváltásról így ír:
"Napjainkban nagyon gyors már-már követhetetlen, technológiaváltozás sorozatban élünk függetlenül attól, hogy ezt az ipari forradalmak sorában hányadik: új technológiák, új gazdaságszervezési elvek, új fogyasztási minták, új foglalkoztatási modellek, új csataterek, új generációk, új mítoszok, új dinamikát, valamint új "technológiai kontinensek" jöttek létre."
A GAFA (a Google, az Amazon, a Facebook és az Apple), vagy mára inkább GAMA (Google, Amazon, Microsoft, Apple) a platformokra építő NATU (Netflix, Uber, Alibaba, Airbnb) valamint a kínai platform óriások is, amelyek mozaikbetűi a BATX (Baidu, Alibaba, Xiamoi, Tencent) technológiai kontinenst rajzolnak meg.
A "GAMA" előretörése a TOP 50 globális brand világában 2020-ban
Forrás: visualcapitalist
Amíg az 1980-as és a 2000-es évtized végéig tartó időszak a globalizáció korszakát jelentette, addig a 2010-es évtizedben már egy új korszakba, a technológia korszakába léptünk át. A globalizáció legnagyobb innovációja a globális értékláncok rendszerének segítségével a sok országot, sok vállalatot és sok telephelyet összefogó termelési és értékteremtési hálózatok kiépítése volt. Ezzel szemben a technológia korszakában a globális értékláncokon belül az értékteremtés súlypontja már fokozatosan a digitális technológia és a tartalom felé tolódik el, megteremtve a fogyasztó piac közelében való gyártás lehetőségét ezáltal, így a globális értékláncok lehetősége a kisebb vállalkozások előtt is megnyílik.
A digitális platformok jelentősége
Amint arra Cséfalvay Zoltán könyvében rámutat, a digitális platformok megjelenése öt radikális változást indított el: a tulajdon helyett a használatot, az ipari termék helyett a szolgáltatás megvásárlását, a termelés termelékenysége helyett a piac hatékonyságának növelését, továbbá a vállalat helyett a platformot, valamint a vállalatok esetében az osztott foglalkoztatás helyett az önfoglalkoztatást helyezte előtérbe.
A digitális platformok minden szolgáltatást átalakítanak napjainkban az autóipartól a turizmuson át egészen a szolgáltatói szektorig. Fontos változás, hogy a digitális gazdaságban mára a javak és a szolgáltatások egyre nagyobb köréhez ingyen juthatunk hozzá - gondoljunk csak a Google, a Gmail, vagy a Viber történetére. A 2020-as évben a koronavírus globális terjedésének hatására a platformok előnyt élveztek a hagyományos üzleti modellekkel. A világ első száz platformja 2020. január és október között 40 százalékkal, 12,6 milliárd dollárra növelte összértékét.
A Világ 100 legnagyobb technológia platform cég 2020. októberében
Forrás: Ecodynamics.io
A globális startup cégek értékének kétharmadát továbbra is az USA adja, azonban
a legnagyobb dinamizmus Ázsiában figyelhető meg: az értékek 30 százaléka és a vállalatok 45 százaléka a régióból származik.
Időközben számos ázsiai platformcég is képviselteti magát a mögöttes rangsorban, főleg a B2B szektorból. Ezzel szemben Európa részesedése mára 2,7 százalékra csökkent. Bár olyan cégek, mint a Spotify, az Adyen vagy a Hellofresh jól fejlődtek, a világ más részein alig tudnak lépést tartani a dinamizmussal és a beruházások mennyiségével. Ennek eredményeként a top 100-ban szereplő európai vállalatok száma 12-re csökkent. Ezenkívül az európai platformok elemzése a modern 3. és 4. generációs modellek nagyon kis hányadát mutatja.
Új Technológiai kontinensek: GAMA és BATX = GAMT
Az idei legnagyobb abszolút növekedést az Amazon (+604 milliárd dollár) érte el, ezt követte az Apple (+535 milliárd dollár), a Microsoft, a Tencent és az Alibaba. A relatív növekedési listát az izraeli állásplatform, a Fiverr vezeti, mögötte kínai Beike (KE Holdings) ingatlanplatform és a szingapúri Sea Group áll.
A világ 20 legértékesebb technológiai brand értéke 2020-ban
Forrás: Bloomberg
A COVID-19 járvány felgyorsította a Big Tech vállalatok monopóliumhelyzetét
A Covid-19 járvány újabb erőteljes katalizátor, amely tovább erősíti a Big Tech vállalatok erejét. Az Alphabet (Google), az Apple, az Amazon, a Facebook, a Microsoft, az Alibaba és a Tencent üzleti modelljeivel kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy a 2008-as pénzügyi válság miként gyorsította fel a piac tendenciáját. A Big Tech vállalatok kiemelkednek más szektorokhoz képest. Az S&P 500 vállalatokhoz képest több pénzügyi eszköz áll a rendelkezésükre, és olyan üzleti modellt követnek, amely erősebben támaszkodik az immateriális javakra, például a szabadalmakra.
A TOP 100 legjelentősebb Brand ágazatok szerint, valamint a
TOP 50 leglátogatottabb honlap a világjárvány előtt
Forrás: Howmuch
Forrás: Visualcapitalist
Melyik technológiai cégek a nyertesei a 2020-as világjárványnak?
Forrás: Capital IQ
Az innováció és a geopolitika fúziója, mint korunk legnagyobb kihívása
George Friedman, magyar származású amerikai geopolitikai gondolkodó, a Geopolitical Futures vezetője szerint ma az innováció számít az egyik legfontosabb geopolitikai csodaszernek, hiszen először valósulhat meg, hogy erőforrásokban szegény országok, melyek az oktatásba és a technológiába fektetnek, felvehetik a versenyt az erőforrásban gazdagabb régiókkal.
Friedman szerint meg kell különböztetni tudományt, technológiát és innovációt. Az innováció egy égető szükségre adott egyszerű válasz.
A tudomány innovatív eredményeit felhasználó technológiának azonban életciklusai vannak. Nagyjából 50 évre van szükség, míg egy új technológia eléri a saját érettségét, és aztán hanyatlani kezd. Friedman szerint jelenleg az internetet és a közösségi médiát is lehetővé tévő microchip-technológia korában élünk, ami 1970 körül terjedt el, és mostanában éri el a csúcsát. Várhatóan a jövőben is fontos marad, de már nem ez lesz a legmeghatározóbb innovatív terület. Az emberi történelem mintázatából kiindulva valami újdonságot kell találni, ami most még nem látszik. Ez George Friedman szerint a hadiipar és az egészségipar fúziójában található.
A 97 Szilícium-völgy és "technoázis" a világban
A mikrochip technológia vitathatatlan központja a Szilícium-völgy, amely az Amerikai Egyesült Államokban, Kalifornia államban, a San Francisco-öböl déli részén található, központja pedig a San-Francisco és San José közötti terület. A Szilícium-völgy jelentőségét az adja, hogy olyan csúcstechnológiai fejlesztésnek volt a helyszíne, mint az integrált áramkör, a mikroprocesszor, a személyi számítógép, melyek évtizedekre meghatározzák az ipar és a mindennapi élet fejlődésének irányvonalát. Nagyszámú, magasan képzett mérnök, tudós és gazdasági szakember mellett a legjobb egyetemek is itt (pl. Stanford, Berkley, Caltech) találhatóak.
A Szilícium-völgy világhírű cégeknek és technoógiai központoknak ad otthont
Forrás: Reddit
A Szilícium-völgy sikereinek hatására, az egész világon népszerűek lettek a technológiai parkok és központok "Szilícium" elnevezései. Ezek az üzleti hálózatok és tervezők előszeretettel használják a "Szilícium-völgy, oázis, medence, folyosó" elnevezéseket. A Szilícium-völgy típusú technológiai övezetek létrejöttének kritériumai, hogy milyen mértékben költenek kutatásokra és fejlesztésekre, mekkora a technológiai foglalkoztatottak és a technológiai cégek aránya, a terület kockázati tőkebevonási képessége és hogy hány jelentős felsőoktatási intézmény van az övezetben.
Ma a világban összesen 97 Szilícium-völgy típusú technológiai övezet jött létre, amely a "Szilícium" nevet viseli.
Szilícium-völgy típusú technológiai övezetek a világon 2018-ban
Jelmagyarázat: piros – technológiai központok szilícium elnevezéssel, kék - technológiai központok
Hol diktálják a trendeket?
A Startup Ecosystem Report 2018. évi jelentésében 8 kulcstényezőt sorol fel, amelyek a startup városokká váláshoz elengedhetetlen: ezek a megfelelő vállalkozásindító környezet; megfelelő finanszírozás; megfelelő teljesítmény; vállalkozói gondolkodásmód; új trend diktálása; megfelelő támogatás; tehetségek alkalmazása és egyediség. A világ vezető 20 startup városi régiója területileg pedig a Szilícium-völgy, Tel-Aviv, Los Angeles, Seattle, New York City, Boston, London, Toronto, Vancouver, Chicago, Párizs, Sydney, Sao Paulo, Moszkva, Berlin, Waterloo (Kanada), Szingapúr, Melbourne, Bangalore, Santiago.
A globális márkauralom csataterei: a legnépszerűbb fogyasztási márkák országonként
A kereskedelem világát egy pár nagy márka uralja. Csak a divatiparban 20 nagyvállalat irányítja a globális kiskereskedelmi profit 97% -át. A brit Business Financing arra kereste a választ, hogy jelenleg melyik a legnépszerűbb fogyasztói márka a világon az egyes országokban.
A legnépszerűbb fogyasztási márkák országok szerint
Forrás: businessfinancing
A világ legnépszerűbb fogyasztói márkái elsöprő mértékben az online vállalatok. Valójában a négy legfontosabb márka a Google (100 ország), a Netflix (45), az Amazon (30) és az eBay (11). Az Amazon sikere annál is jelentősebb, hogy csak 18 országban van jelen, de mégis 30 országban a legnépszerűbb. A Netflix vezet többek között Törökországban, Brazíliában és Dél-Koreában, Lengyelországban, Romániában, Szaúdi-Arábiában és Közép- és Latin-Amerikában. Az ötödik legnépszerűbb márka azonban a svéd IKEA bútorgyártó cég.
Ami a fogyasztói márkák alszektorait illeti, a játékipar mutat érdekes képet. Itt az "Epic Games" (Fortnite és a Grand Theft Auto játékok) uralják a globális listákat. A marylandi Potomac-ban alapított vállalat világszerte 141 országban áll az élen. Emellett a Nintendo jelentős még 24 ország listavezetőjeként, beleértve Japánt, Haitit és Kanadát is.
Az Amazon, a Microsoft és a Google Platformok központjai
Forrás: Amazon World Services
A jövő a helyszínekért folyik majd, hiszen a legnagyobbak új központokat keresnek, hogy a globális termékláncokat még jobban erősítsék a regionális szerepkörök is. A három legnagyobb vállalat és szolgáltató az elkövetkező években összesen 20 helyszínt épít majd: hatot Észak-Amerikában, egyet Dél-Amerikában, hatot Ázsiában, és hetet Európában: a kérdés, hogy hová kerülnek az új technológiai piaci elosztóközpontok.
A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.
