Matolcsy György: Miért pont Észtország?

MAG2021. feb. 22.Matolcsy György
A rovat támogatója:

Miért is ne ismerhetnénk fel azt, hogy az észtek mintegy 2,5-szer jobbak voltak nálunk a 2020 előtti évtizedben? Miért is ne keresnénk ezért a módját annak, hogy miképpen követhetnénk az észt mintát?

A 2009 utáni és 2020 előtti évtizedben Észtország az EU-átlag 64,6 százalékáról közel 84 százalékra zárkózott fel, ezzel közel 20 százalékponttal közeledett a fejlett európai országok szintjéhez.

Csak Litvánia volt még náluk is sikeresebb, ők 56,9 százalékról jöttek fel szintén 84 százalék közelébe, így mintegy 27 százalékpontot hoztak be korábbi lemaradásukból. Románia a harmadik helyezett a 9 kelet-közép-európai országból, ők a 2009-es 52,2 százalékról 70 százalék közelébe emelkedtek fel 2019 végére. Lettország 16 százalékponttal, Lengyelország 13 százalékponttal közeledett az EU átlaghoz. A hatodik helyen áll e rangsorban Magyarország, majd Csehország, mindketten 10 százalék alatti felzárkózási teljesítménnyel. Közép-Európa két eurózónás gazdasága közül Szlovénia igen szerény mértékben, 2,4 százalékponttal közeledett, Szlovákia azonban mínusz 2 százalékpont körüli mértékben távolodott az uniós átlagtól.

Az észt siker a halmozott növekedést tekintve is nyomon követhető. Írország és Málta után a legmagasabb, 40 százalék feletti összesített növekedést érték el. A halmozott növekedés kétharmadát a szolgáltatások adták, de az ipar is jelentősen hozzájárult a sikerhez. Szolgáltatásalapú újraiparosítást hajtottak végre, ami az IT szektorra és egy teljes körű, különösen az állami szektorra kiterjedő digitális átállásra épült.

Az EU harmadik legmagasabb beruházási rátáját hozták tíz év átlagában 25 százalék feletti szinten, csak az írek és a csehek előzték meg őket, szorosan a nyomukban a románokkal. Magyarország e tekintetben csak a 11. helyet érte el az átlagos 22 százalék körüli szinttel, de ez is már EU átlag feletti mértéket ért.

A 2008/2009-es válság miatt Észtországból külföldre költözők zöme visszatért, mert 2015-ben a balti államban a bérek újra elérték a válság előtti szintet. A munkanélküliség eközben 16 százalékról 4 százalék közelébe csökkent. 2010-től meredeken nőtt a termelékenység, 10 év alatt közel harmadával javult ilyen szempontból az észt gazdaság.

Ha ezek mellé tennénk a megfelelő magyar adatokat, akkor azt találnánk, hogy a gazdasági felzárkózás terén az észtek messze jobban teljesítettek nálunk. Mik lehetnek ennek a fő okai?

Első pillantásra az, hogy nem kaptak a nyakukba birodalmi szintű államadósságot a függetlenség után, így GDP-arányosan 10 százalék alatti az államadósságrátájuk. De ennél sokrétűbb a siker háttere.

Az észtek erős nemzeti vízióval vágtak neki a független Észtország nagy kalandjának. A finnek sikerét kívánták megismételni és felemelkedni a skandináv országokhoz.

Az erős jövőképből következett két stratégia: egy nemzetpolitikai és egy gazdaságpolitikai. Nyugati integráció minden téren, teljes újrakezdés a politikában és teljes szakítás a birodalmi múlttal. A gazdaságpolitikai stratégia középpontjában a fejlett államokhoz való gyors felzárkózás állt. A közeli finn és a nem túl távoli ír példa alapján a digitális forradalomra építettek. A növekedés kétharmadát a szolgáltatások adták, aminek jelentős része az infokommunikációs szektornak volt köszönhető. Míg a V4-ek gazdaságaiban 4-6 százalék közötti az infokommunikációs terület súlya, addig Észtországban megközelíti a 8 százalékot.

Az észtek a kicsik számára legjobb fejlesztéspolitikát választották: "felülről" berepültek egy éppen felívelő új szektorba. Az írek is ezt az utat választották 1988 után, a dél-koreaiak már többször (most éppen az akkumulátoriparban), de korábban az ázsiai kistigrisek is ezzel a stratégiával nyertek. Beszédes, hogy míg az észteknél az IT szektor súlya a negyedik leggyorsabb növekedést érte el az EU tagállamait tekintve, addig a magyar IT szektor Olaszország után a második legrosszabb helyezésen áll.

Az észt stratégiából következett az intézmények, kiemelten az állam működésének az átalakítása. Észtország a digitális átalakulás éllovasa lett. Az oktatást, a vállalatokat, a háztartásokat és a közigazgatást egyaránt digitalizálták. Az észt „digitális állam” által nyújtott szolgáltatások 99 százalékát on-line lehet intézni. Ezzel Észtország világhírnevet szerzett – az ENSZ tagállamok között elnyert harmadik helyezéssel – az e-kormányzati fejlettségben.

Ez a kulcs ahhoz, hogy a technológiai cégeket érintő beruházások terén 2020-ra európai éllovas lett Észtország és az innovációt tekintve is a legelső helyet érte el a 9 kelet-közép-európai állam között.

Magyarország számára az észt példa sok tanulságot kínál.

Erős jövőkép kell, jó stratégia, teljes digitális átmenet, magas beruházási ráta, tartósan dinamikus termelékenység-növekedés, bérfelzárkózás, a külföldön dolgozók hazahívása, alacsony államadósság, erős technológiai szektor, sok innováció és világszínvonalú egyetemek.

Mi lenne, ha tényleg belevágnánk?

Hallgassunk Desmond Mpilo Tutura, Dél-Afrika nyugalmazott érsekére, aki Mandelatól kapta élete egyik iránytűjét:

"Megtanultam, hogy a bátorság nem a félelem hiánya, hanem a fölötte aratott győzelem. Össze sem tudnám számolni, hányszor féltem életemben, de a bátorság álarca mögé rejtettem. Nem az a bátor, aki nem érez félelmet, hanem aki legyőzi azt."

Videók ajánlása vagy bármi