A vak majom jobban vesz részvényt, mint a profik - Nézze meg, hogyan!
ElemzésekAz ősz folyamán hét új speciális befektetési termék jelent a Budapesti Értéktőzsde úgynevezett BÉTa piacán, melyek elsősorban a lakossági befektetők számára jelenthetnek alternatívát a hagyományos vállalati részvényekkel szemben. A tőzsdén közvetlenül elérhető befektetési alapok működését a Trend FM Prémium Kategória műsorában Túrós-Bense Levente Gergely Ádám, a Budapesti Értéktőzsde Kereskedési és Értékfejlesztési Igazgatóságának helyettes igazgatója és Priegl Máté, az OTP senior treasury tradere segítségével elemezte. A budapesti piacon idén október 1. óta elérhető hét új termék egy Magyarországon viszonylag ismeretlen, de az Egyesült Államokban és Európában egyre népszerűbbé váló termékkategória, a tőzsdén kereskedett befektetési alapok (Exchange Traded Fund-ok, vagy ETF-ek) közé tartozik.
Az ETF-ek portfóliójába az esetek többségében egy-egy konkrét részvényindex részvényei – esetleg árupiaci termékei – tartoznak, így a befektetők tulajdonképpen az indexhez tartozó pakettekben szereznek részesedést.
Bár itthon korábban csak egy, a BUX-indexhez kötött ETF volt elérhető, nemzetközi szinten az ilyen jellegű alapok már több mint négyezer milliárd dollárnyi vagyont kezelnek, és állományuk az elmúlt tíz évben több mint hatszorosára nőtt.
Gergely Ádám, a Budapesti Értéktőzsde Kereskedési és Értékfejlesztési Igazgatóságának helyettes igazgatója szerint az ETF-ek gyors sikerének két fő oka van: egyrészt mivel az alapok részvényei tőzsdén jegyezhetőek, rendkívül könnyű megvásárolni vagy értékesíteni a részesedést. A másik fontos előny abból adódik, hogy míg a hagyományos befektetési alapok folyamatosan elemzik a piacot, és ennek megfelelően kereskednek a portfóliójukban lévő papírokkal, addig az ETF-ek passzív üzletpolitikát követnek; az adott indexhez tartozó részvények megvásárlása után nem módosítják a részvénykosarat. A portfólió arányainak kötöttsége miatt az alap megspórolhatja a folyamatos piackövetés és a papírok állandó forgatásának költségeit, ami így a befektetőknél marad.
Az alap kezelési költségeinek megtakarítása még nem jelentené automatikusan, hogy a befektetés felveheti a versenyt a hagyományos, aktív stratégia szerint működtetett tőzsdei termékekkel, de a szakértő szerint a tapasztalatok mégis ezt mutatják.
Gergely Ádám a műsorban felidézte az úgynevezett „vak majom elméletet”, mely szerint ha egy bekötött szemű majom vakon nyilakat dobálna egy részvényeket felsoroló táblára, az így kiválasztott csomag megfelelően hosszú futamidő mellett legalább olyan eredményt produkálna, mint a „profi” alapok által összeállított befektetési portfóliók.
Az elméletet többször is tesztelték – a Wall Street Journal például éveken át közölte a „vak majom portfólió” eredményeit –, és ezek alapján bebizonyosodott: a véletlenszerű részvénykosarak már száz nap után jobb eredményt hoztak az aktív alapok 40 százalékánál – és idővel ez az arány tovább javult. Bár az elméletre nem érdemes közvetlen befektetési stratégiát alapozni, annyit biztosan igazol, hogy a hosszú távú elköteleződés egy adott befektetési politika mellett eredményesebb lehet a papírok folyamatos forgatásánál.
A budapesti piacon október óta jegyezhető új alapok a DAX, az S&P 500, a Nasdaq-100 és az Euro Stoxx nemzetközi indexekhez kapcsolódnak, s a négy nagy kosárból három esetében elérhető short ETF – tehát az adott portfólió visszaesésére spekuláló befektetési termék – is. Az így összeálló hét új alap mindegyike forintban jegyezhető – mely szintén a lakossági befektetőknek kedvez, hiszen ennek köszönhetően nem kell euró alapú értékpapírszámlát nyitniuk.
Priegl Máté, az OTP senior treasury tradere kiemelte: az ETF-ekkel szemben előírás, hogy mindig legalább egy árjegyző biztosítsa az alap részvényeinek folyamatos kereskedését – ezzel is csökkentve a kisebb befektetők kockázatait. Ezt a szerepet itthon az OTP látja el, mellyel a befektetők a tőzsde nyitvatartási idején belül bármikor kereskedhetnek.
A műsort meghallgathatja az alábbi linken:
https://trendfm.hu/musor?musor=7870&adas=27347