Melyik bank a legaktívabb a vállalati hitelezésben?

A vállalati hitelezés a bankszektor egyik legfontosabb szegmense, nemcsak a hitelt nyújtó (és ezzel jól kereső) bankoknak, nemcsak az adott hiteleket felvevő vállalatoknak, de a nemzetgazdaság egészének is.

Hiszen a gazdaság növekedéséhez, a munkahelyek létesítéséhez, a cégek technológiai megújulásához és kapacitás-bővítéséhez hitel kell.

Ezért van az, hogy a mindenkori pénzügyi vezetés, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyminisztérium (PM), vagy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) folyamatosan ösztönözni próbálja a vállalati hitelezést.

• Ha kell, verbális ösztönzéssel,
• ha kell, alacsony kamatokkal,
• ha kell, kedvezményes hitelprogramokkal.

Nehéz időszak után

És ez a csomag összességében működik is, ami azért örömteli, mert nehéz időszak után vagyunk. 2008-ig nem volt gond, minden évben dinamikusan nőtt a vállalati hitelállomány, de a sok veszteség, az ingatlan és a pénzügyi válság romba döntötte a vállalati hiteleket, elsősorban az ingatlanfedezettel nyújtott projekthitelek bedőlése miatt. Jött a hét szűk esztendő, és 2008-tól, 2015-ig a vállalati hitelek állománya a magyar GDP 30 százalékáról, 17 százalékig esett össze.

Azóta újra építkezünk, 2019 már a harmadik olyan év lesz, amikor két számjegyű mértékben nő az állomány, ráadásul a növekedés üteme is gyorsul, 2017 és 2018 még csak 10-11 százalékos bővülést hozott, 2019-ben akár 15-16 százalékos is lehet a növekedés, és az év végi állományadat valahol 8000 és 9000 milliárd forint között lehet majd.

A vállalati hitelek így nominálisan már elérték a korábbi csúcsszintet, de mivel eközben a GDP sokat nőtt, sajnos a magyar GDP arányában még mindig csak az össztermékünk ötödét jelentik a vállalati hitelek.

Sokféle adat

Hitelt adni a vállalatoknak a boom idején a legjobb. Ha egy bank kölcsönad egy ingatlan megvételére, akkor örül, ha az ingatlanárak és a bérbeadási díjak felfelé mennek, hiszen akkor minden jól alakul a hitelfelvevőnél, vissza tudja majd fizetni a hitelt. Vagy hasonlóképpen, ha a hitelből megépített kapacitás ki lesz használva, ha dübörög a gazdaság, akkor mindenkinek működik az üzleti terve, kigazdálkodható a törlesztés.

De ki nyer ezzel a legtöbbet? A hazai bankok sorrendjéről és versenyéről sokféle adat létezik, és az is segítség, hogy a nyolc nagy lakossági bank (BB, CIB, Erste, KH, MKB, OTP, Raiffeisen, UniCredit) éves, de többségük esetében féléves jelentéseket is publikál.

Mi a bankok mérlegfőösszeg, illetve vállalati hitelezés szerinti sorrendjét ezen egyedi adatok mentén vizsgáltuk, de segítségünkre volt az is, hogy az MNB minden hónapban közzéteszi az úgynevezett hitelezési összefoglalóját (ebben összesített adatok vannak, nem egyedi banki adatok), illetve a bécsi Raiffeisen nemrég közölt egy „CEE Banking reportot”, ahogy a Deloitte is közzé tett összesítést, „CEE Banking M&A dynamics remnain stable” című elemzésében. 

Ezen (euróban megadott) adatok alapján a hazai magánvállalatok hitelei 2018 végén 23,2 milliárd euróra (7700 milliárd forintra), a GDP 17,7 százalékára rúgtak, az MNB számaiból azt is tudjuk, hogy azóta már a 8000 milliárd forintos értéket is túllépték a vállalati hitelek.

A bázisadatok

A fenti elemzések alapján, ha az összesített mérlegfőösszegeket nézzük, akkor Magyarországon ma így néz ki a piaci részesedések alapján a teljes bankszektorban a sorrend:

• OTP (22 százalék), 

• K&H (8 százalék), 

• Erste, UniCredit (7-7 százalék), 

• Raiffeisen, MKB, CIB (5-5 százalék), 

• Budapest Bank (3 százalék), 

A többiek, így az MFB, a Takarék-csoport, a Sberbank, a Gránit, a Magnet és a sok kicsi együttesen valamivel több mint a piac egyharmadát adják.

Kisebb eltérések persze lehetnek az adatok között a banki gyorsjelentésekben ennél sokszor nagyobb százalék látható a saját bankra, és valóban vannak olyan összevetési metódusok, hogy amennyiben egy bankhoz a csoport többi tagját is hozzáadjuk (például az OTP-hez az OTP Jelzálogbank és a Merkantil Bank adatait, akkor máris 26-27 százalékos piaci rész jön ki.

És a vállalati hitelek

A vállalati hiteleknél ez a piaci részesedés arányaiban szinte teljesen pontosan visszaköszön, annyiban van némi módosulás, hogy az OTP és az Erste (ahogy a kisebbek közül a Takarékbank is) inkább lakossági (retail) fókuszú, az MKB, a CIB, a Raiffeisen és az UniCredit pedig inkább vállalati, a K&H amolyan mindenevő, a BB pedig a kkv-knál a legerősebb.

Ráadásul mindenki máshogy osztályoz, van aki csak annyit közöl, hogy „ügyfélhitelek”, nem egységes, hogy a legkisebb cégek, a mikrovállalkozások hitelei magán, vagy vállalati hitelekhez sorolódnak, van aki csak évente, más gyakrabban publikál, és akad olyan rendes tőzsdei intézmény, amelyik „gatyára levetkőzik”, és még a vállalati hiteleken belül külön is közli a nagyvállalati, a kereskedelmi ingatlan és a kis- és középvállalati hitelekben elért részesedését.

Számok, adatok

Ami a számokat illeti, a 2018. év végi adatokból a következő sorrend rajzolódik ki:

1. OTP

2. UniCredit

3. Raiffeisen

4. KH

5. MKB

6. CIB

Ám még a 2019-es évben is módosulhattak a helyezések.

Az egyértelmű hazai piacvezető, az OTP érdekes dió, 1300 milliárd forintos vállalati hitelállományával piacvezető, de ő azon bankok egyike, ahol a lakossági hitelek állománya (2000 milliárd forint) meghaladja a vállalatit és a retail-piacon sokkal nagyobb a bank túlsúlya.

A fordított helyzet igaz az MKB-ra, ahol háromszor több a vállalati hitel, mint a lakossági, vagy az UniCreditre, amely a vállalatoknál 12 százaléknál is nagyobb piaci súllyal bír (szinte eléri az OTP adatait), de a lakossági piac csak 4 százalékos tortája van. 

A piacon kifejezetten sokan rendelkeznek körülbelül 700-900 milliárd forintos vállalati hitelállománnyal, amely 8-10 százalékos részesedést jelent sorrendben a K&H-nak, a Raiffeisennek, az MKB-nak, a CIB-nek és az Erstének.

Mások a trendek

Csakhogy amíg a legtöbb, hagyományosan vállalati fókuszú bank már arra is büszke, hogy maga is eléri a piac 15-16 százalékos bővülését, addig az Erste ezekben az években kapaszkodik fel és ambiciózus tervei szerint az ezermilliárdos állományra lő. Az Erste esetében a növekedés évente 20 százalék feletti, ráadásul ezt szinte „hibátlan”, bőven 1 százalék alatti NPL-mutatóval (non performing loan, azaz nem teljesítő vállalati hitelaránnyal) hozza. Azért nincsen könnyű dolga, mert még a legnagyobb erő, az OTP is most ilyen bővülést ér el, ha pedig a piac eleje is így szalad, akkor nehéz a követőknek befogni az éllovasokat.

De milyen most ez a piac?

Azt szokták mondani, hogy egy márkát akkor kell agyba-főbe reklámozni, amikor jól megy a cégnek. És persze akkor, amikor rosszul.

A vállalati hitelek teljesítését, szakszóval bonitását, vagyis annak szorgalmazását, hogy az ügyfelek valóban teljesítsenek, akkor kell menedzselni, amikor jól megy a bankoknak. Amikor pedig rosszul, akkor muszáj.

Fizetnek az ügyfelek

Mit jelent ez? Amikor a bankoknál most nagyon alacsony, 1, 3, legfeljebb 5 százalékos nem-teljesítő hitelek aránya, nem lehet hátradőlni.

Most minden a bankok kezére játszik:

• nő a GDP,
• emelkednek az ingatlanárak, vagyis jók a fedezetek,
• ráadásul éppen a fenti két hatás miatt jobb áron lehet eladni a bedöglött portfóliókat is.

Ez azért fontos, mert egy banknak nem lehetnek sokáig rossz hitelek a portfólióiban. Mert az rosszul mutat, a tőkemegfelelési mutatók miatt is menedzselni kell, ha már sok a rossz hitel, az megfogja az új hitelezést.

A csúcsról már lefelé visz az út

Vagyis, amikor most azt látjuk, hogy fantasztikus a vállalati hitelpiac, alacsony a rossz adósok aránya és szépen nő az állomány, azt is tudjuk, hogy emögött sok munka és üzlet van. A bankok folyamatosan értékesítik a nem-teljesítő állományokat a követeléskezelőknek, és személyesen is tárgyalnak az adósokkal, például átütemezésekről.

Mégis mindent összevetve, az alacsony kamatkörnyezet, a sok állami támogatott hitel, a növekvő GDP és ingatlanárak miatt idilli helyzetben van a vállalati hitelpiac.

De, hogy ne fejezzük be ezt az írást, hurráoptimizmussal, amikor a hegymászó felért a Himalájára, tudja, hogy onnan már csak lefelé vezet az út. A túl jó adatokkal, a hibátlan bázissal az a baj, hogy innen már csak nehezebb periódus jöhet. Ahogy az MNB is írja, a hitelezési kondíciók a második negyedévben érdemben nem változtak, a nagy összegű hitelek kamata ugyan még mindig enyhén mérséklődött, de a kis összegű hitelek átlagos kamata csekély mértékben már emelkedett. Aki most gondolkodik hitelfelvételen, annak nagyon ajánlott a minél hosszabb kamatperiódus. A jó hitelfelvételi lehetőségnél nem kell még jobb.