Beárazta a piac a fordulatot: meddig eshetnek még a magyar kamatok?
ElemzésekA választásokat követően az euró bevezetése, a költségvetési transzparencia és az uniós forrásokhoz való hozzáférés ígéretére a piaci szereplők jelentősen átárazták a hazai piacokat, aminek hatására markánsan csökkentek a hazai hozamok és kamatok, valamint érdemben süllyedt az infláció, lehetővé téve a kamatcsökkentés folytatását. Mindezt a hozamfeláraink jelentős csökkenése kísérte. Ez utóbbi az, ami leginkább meghatározhatja, hogy meddig csökkenhetnek még a hazai kamatok.
Az euró bevezetése azt is jelenti, hogy hazánkban is az eurózóna kamatai lesznek érvényesek, az állampapírokon meg egy valamekkora, de a mostaninál érdemben kisebb felár, az aktuális hitelbesorolástól függően. Tehát feltételezhetünk egy konvergencia pályát, ami nyilván nem egyesen vonalú lesz, de egy fokozatosan tovább szűkülő felárat fog eredményezni. Mindez persze attól függ, hogy a bevezetéshez szükséges kritériumok esetében hiteles marad-e a pálya, ezek közül pedig a legkritikusabb a költségvetés alakulása. Az idei évi, az előző kormány által tervezettnél lényegesen magasabb hiányt a piacok már elfogadták, a következő mérföldkő a jövő évi terv, illetve annak megvalósulása lehet. A piacok feltehetően a terv benyújtásáig, annak értékeléséig kivár.
Amennyiben a jövő évi teljesítés során tartható marad a pálya, következhet a további, fokozatos felár szűkülés, ami a költségvetési hitelesség fennmaradása esetén a következő években is folytatódhat. Ha viszont letérünk róla, gyorsan visszarendezőthetnek a piacok, a remények hatására a hazánkba beérkező tőke ki is vonulhat.
1. ábra: a hazai 10-éves állampapírok felára a német és amerikai 10-éveshez képest:
Azonban a nemzetközi helyzet elkezdett romlani, ami az utóbbi hetekben felgyorsult, a hosszú hozamok a nemzetközi piacokon évtizedes magasságokba emelkedtek. Ennek hátterében számos tényező áll, így a geopolitikai konfliktusok, a fiskális politikákkal kapcsolatos aggodalmak, a mesterséges intelligencia élvonalában álló vállalatok gigaméretű kötvénykibocsátásai, kamatemelési várakozások. Az elmúlt napokban kiújuló amerikai-iráni harcok újra az energiahordozók árainak emelkedéséhez vezettek, ezek közül az európai gázárak emelkedése és a finomítói kapacitáshiányok – amihez Ukrajna oroszországi finomítók elleni támadásai is hozzájárulnak – miatt tartósan magas gázolajárak jelentenek problémát. Ez utóbbi a forint árfolyamára is jelentős hatással van, mivel a hazai fizetőeszköz különösen érzékeny a gázárak alakulására, más tényezők – a dollár erősödése, az amerikai hozamok emelkedése – mellett ez okozta a forint jelenlegi gyengülését. Az emelkedő gázárak a cserearányok romlásán keresztül rontja a folyó fizetési mérleget, növeli az ipari termelői árakat, ugyanakkor a fogyasztói árindexben nem jelentkezik közvetlenül, amíg érvényesek a lakossági védett árak. Ugyanakkor százmilliárdokkal növelheti a költségvetés közműtámogatási kiadásait, kockázatot jelentve a költségvetésre is.
A horizonton pedig feltűnt egy újabb kedvezőtlen jelenség: a fekete tengeri harcok miatt leálló tengeri szállítmányozás – hasonlóan a 2022-es eseményekhez, bár egyelőre jóval kisebb mértékben – már a gabonák nemzetközi árainak megugrásához vezetett, ami egyelőre a hazai termelői árakba még nem gyűrűzött be. A forint gyengülése a nyersanyagárak emelkedése mellett még okozhat később inflációs kockázatokat, így a nemzetközi hozamok emelkedése mellett ez is útjába állhat a későbbi kamatcsökkentéseknek. Csak remélhető, hogy mindezekből nem áll össze egy tökéletes vihar.
Az emelkedő nemzetközi hozamok tehát falként útját állhatják a hazai kamatcsökkentési pályának, beszűkítve a mozgásteret. Mindazonáltal amennyiben sikerül tovább csökkenteni a kockázati felárainkat, a vihart könnyebb lesz átvészelni, aminek kulcsa a költségvetés fegyelmezett és fenntartható pályára állítása. Ellenkező esetben az emelkedő nemzetközi kamatkörnyezet jóval magasabb felárat fog követelni.
2. ábra: a magyar, amerikai és német 10-éves állampapírhozamok alakulása
