A világ legjobbjai között az MNB Zöld Programja
ElemzésekKedvező visszhangra leltek a nemzetközi gazdasági-pénzügyi döntéshozók körében az elmúlt időszakban az MNB zöld kezdeményezései. A szűken vett szakmai körön túl immár a világ legnagyobb minősítői csoportjai, könyvvizsgáló cégei, sőt a Nemzetközi Valutaalap is a legjobb gyakorlatot bemutató országok közé sorolja hazánkat a jegybank fenntarthatósági erőfeszítései révén – mondta el Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a Növekedés.hu-nak.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik vezető közgazdásza – a magyar jegybanknak a COVID-járvány időszaka alatti monetáris politikáját is taglaló – idén februári tanulmányában emelte ki külön a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-ben indított Zöld Programját, mint időszerű és jó kezdeményezést a zöld hitelezés fellendítésére.
E vélemény jó példa arra, hogy a magyar jegybank újszerű pénzügyi fenntarthatósági törekvései egyre gyakrabban váltanak ki kedvező nemzetközi visszhangot
nyilatkozta az alelnök a növekedés.hu-nak.
A monetáris és pénzügyi intézmények egyik legfontosabb nemzetközi fórumának számító OMFIF (Official Monetary and Financial Institutions Forum) negyedéves fenntarthatósági szakpolitikai „nyomkövetőjében” Magyarország – rendhagyó módon – idén februárban jó példaként bekerült a világ legfejlettebb államait tömörítő G20 országok zöld szempontú értékelésébe – idézte fel Kandrács Csaba.
Hozzátette: az OMFIF értékelése szerint hazánk az Európai Unióval összehasonlítva zöld téren minden tekintetben lépést tart, sőt – az MNB tevékenységének köszönhetően – a fenntartható pénzügyek dimenziójában a legjobbak közé került. A nemzetközi szervezet a magyar jegybank eszközei közül az itthoni pénzügyi intézmények klímastressz-tesztjét, a hitelintézetek számára kiadott zöld ajánlást, a zöld finanszírozást vállaló bankoknak nyújtott tőkekövetelmény-kedvezmény programok és – az MNB fenntarthatósági erőfeszítéseit összefoglaló – TCFD klímakockázati jelentést emelte ki. Az összefoglaló a magyarországi fenntarthatósági kezdeményezés példájaként a Zöld Programot hozta fel, és külön kitért az MNB biodiverzitási kutatómunkájára is.
Kandrács Csaba fontosnak nevezte, hogy a világ legnagyobb üzletvezetési tanácsadó cégei immár több éve felismerték: elengedhetetlen a pénzügyi szektor és a reálgazdaság mielőbbi fenntarthatósági átállása. A KPMG által tavaly publikált zéró kibocsátási felkészültségi indexe (Net Zero Readiness Index) például 32 ország felkészültségét és képességeit méri a 2050-es net zéró célok elérése tekintetében.
Magyarország ezen a listán – amelynél összességében 103 mutatószámot vettek figyelembe – a 13. helyezést érte el, közvetlenül az Egyesült Államokat és Szingapúrt megelőzve – ismertette a jegybanki vezető. Ami a közép-európai régiót illeti, Lengyelország a 19. lett, más térségbeli ország ugyanakkor nem került fel a rangsorba.
Hazánk esetében a pénzügyi szektor jegybanki támogatását hangsúlyozták a készítők, a Zöld program és ajánlás mellett az MNB zöld pénzügyi jelentést és a zöld jelzáloghitelezés támogatására tett lépéseket megemlítve.
A jelentés hazai összefoglalójában „világítótoronynak” nevezték a jegybankot, mivel felhívja a figyelmet arra: ha a pénzügyi szektor támogatja a zöld fordulatot, előbb-utóbb a reálgazdaság is követni fogja azt.
A Moody’s Analytics – amely a vállalatcsoporton belül a nem minősítési tevékenységre összepontosít – honlapján foglalta össze az MNB tavalyi zöld pénzügyi jelentését. Az intézmény emellett ismerteti a magyar jegybank zöld monetáris politikai eszköztár stratégia kiadását követő helyzetjelentést és a zöld ajánlásának frissítését is – foglalta össze Kandrács Csaba.
A jegybanki vezető végül még egy, immár a világszerte ismert pénzügyi fenntarthatósági civil szervezetek világából származó példát említett. A Climate Bonds Initiative (CBI) weboldalának központi bankoknak szóló áttekintő aloldala több megközelítést és jó gyakorlatot összegez jogalkotók és felügyeleti szervek számára a zöld pénzügyek témakörében.
Ezen aloldalon az MNB-t és programjait több ízben is említik – foglalta össze Kandrács Csaba.
