Új pénzforgalmi stratégiát dolgozott ki az MNB

Az elmúlt időszakban jelentős mértékben bővült a bankkártya elfogadói hálózat, valamint az MNB kezdeményezésére és vezetésével létrejött az új, valós idejű, hazai szereplők által üzemeltetett azonnali fizetési rendszer.

Ennek köszönhetően ma már gyakorlatilag minden helyzetben lehetséges elektronikusan fizetni. Az ezzel párhuzamosan megvalósult széleskörű, általános használatösztönzés következtében pedig jelentősen emelkedett az elektronikus fizetések aránya is.

Az MNB a korábbi stratégia eredményeire építve, a pénzforgalom további fejlődése érdekében új, mérhető célokat határozott meg a 2030-ig terjedő időszakra.

Az MNB fő pénzforgalmi stratégiai célja a következő időszakban a digitalizációs szintugrást megvalósítása, aminek eredményeképpen a 2020-as egyharmadról 2030-ra kétharmadra emelkedhet az elektronikus tranzakciók aránya. 

- A pénzügyi szektor és a gazdaság egészének hatékony és versenyképes működéséhez, az Európai Uniós fejlettségi szint utoléréséhez, valamint a széleskörű digitalizációhoz nagyban hozzájárulhat az elektronikus fizetési módok széleskörű használata - mondta a stratégiát bemutató sajtótájékoztatón Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója.

Az elmúlt tíz év fejlesztései közül a következőket emelte ki:

- fizetési módok felmérése,

- napközbeni elszámolás bevezetése,

- a bankközi jutalékok szabályozása,

- a GIRO MNB tulajdonba kerülése,

- POS támogatási program,

- azonnali fizetési rendszer bevezetése,

- érintéses fizetésnél a PIN-limit emelése 15 ezer forintra,

Hangsúlyozta: a POS terminálok száma 200 ezerre emelkedett, vagyis megháromszorozódott 2012 -hez képest, a kártyás vásárlások száma ötszörösére emelkedett.

Az új pénzforgalmi stratégia az adatvagyon növekedése miatt vált időszerűvé , az infrastruktúra ösztönzés mellett a használat ösztönzése a fő cél. Összességében digitalizációs szintugrást szeretnének elérni 2030-ra - tette hozzá.

A fejlesztendő területek:

• pénzügyi bevonódás, az innováció, a verseny, a pénzügyi tudatosság növelése,
• a biztonság megőrzése
• a kiskereskedelmi fizetéseknél és a számlafizetéseknél az elektronikus fizetési forgalom növekedése

Patai Mihály, az MNB alelnöke kiemelte: a pénzforgalommal mindenki naponta találkozik, a pénzügyi bevonódás, tudatosság és innováció szintjét emelni kell. A kormány, a Bankszövetség és az MNB is a pénzügyi kultúra fejlesztése mellett van, ami ez nem jelent készpénzellenességet. Még évtizedek fognak eltelni, mire a készpénz eltűnik, mert ez benne van a magyar kultúrában. Az Egyesült Államokban és Japánban is nagy a készpénz aránya, de más társadalmakban, így például Svédországban sokkal gyorsabb volt a leválás a készpénzről. A pénzügyi tudatosság emelése, a digitalizációs folyamat gyorsítása, és a QR kódos fizetés fejlesztése a következő lépés.

Túri Anikó közigazgatási államtitkár Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiemelte: több területen is fontos számukra a jó együttműködés az MNB-vel. A stratégiával kapcsolatban a pénzügyi bevonódás ösztönzését emelte ki, főleg a 60 év feletti, vidéki lakosságnál van még tér a fejlődésre az elektronikus fizetés arányának növelésére. A fintech szektorban nagy lehetőségek vannak, de a sokat kell tenni a pénzügyi tudatosság fejlesztéséért is.

Jelasity Radován, a Bankszövetség elnöke kiemelte: a pénzforgalmi fejlesztések elmút tíz éve sikeres volt, ma már elképzelhetetlen lenne a pénzforgalom az azonnali fizetés nélkül. Mint mondta, a bankszektor paradigmaváltás előtt áll, többek között a bankfiókok és a netbankolás, a digitális bankolás változásában is. A digitális szolgáltatásokat használó ügyfelek száma magas európai összehasonlításban is. 

Az MNB pénzforgalmi stratégiája a használatösztönzést előtérbe helyezve, felvázolja azokat a területeket és lehetséges irányokat, ahol célzott gazdaságpolitikai beavatkozásra kerülhet sor a jövőben.

A 2030-as stratégiai célok elérése érdekében a gazdaság számos területén lehet olyan célzott intézkedéseket megvalósítani, amelyekkel

• javítható a lakosság tájékozottsága,
• növelhető a pénzforgalmi szereplők innovációs képessége és a köztük kialakuló verseny,
• megőrizhető a jelenlegi magas biztonsági szint és
• tovább fejleszthetők a kereskedelmi, illetve a számlafizetések.

Az MNB középtávon azt várja, hogy a hazai pénzforgalmi piac fejlődéséhez hatékonyan tud majd hozzájárulni a 2020-ban bevezetett Azonnali fizetés, amely gyakorlatilag minden fizetési helyzetben készpénzmentes alternatívát nyújthat. 

Ezen a téren jelenleg is folyamatban vannak olyan fejlesztések, amelyek alapján ez az új, hazai szereplők által üzemeltetett alapinfrastruktúra még szélesebb körben, egyszerűen és alacsony költségekkel lesz használható minden ügyfél számára.

2024-ben lehetővé válik, hogy ingyenes QR-kóddal vagy fizetési kérelemmel is tudjon mindenki fizetni, a tranzakciókról pedig valós időben kapjanak tájékoztatást az ügyfelek.

A pénzforgalmi stratégia megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a jelenlegi magas színtű biztonság megőrzésére. A biztonság elengedhetetlen az elektronikus fizetési szolgáltatások iránti bizalom fenntartásához, és így a széleskörű használat eléréséhez.

Ennek érdekében az MNB már meghirdetett egy három elemű intézkedéscsomagot, amelynek részeként ajánlást bocsát ki a pénzforgalmi szolgáltatóknak, létrehoz egy központi visszaélés szűrő rendszert és a KiberPajzs program keretében, széleskörű együttműködésben, folyamatosan tájékoztatja az ügyfeleket a felmerülő kockázatok megelőzésének módjairól.

A stratégiai célok megvalósulásának visszamérése érdekében az MNB létrehozza a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszert (PFM). Ebben az MNB 18 mutató kapcsán fogalmaz meg mérhető célokat és monitorozza azok teljesülését.

A Pénzforgalom 2023 stratégia IDE kattintva érhető el.