A világ népessége 10 érdekes térképen

Elemzések2021. feb. 23.Csizmadia NorbertA világ 100 térKÉPben

A Föld népessége 1350 óta folyamatosan növekszik, de a legnagyobb népességnövekedés az elmúlt évszázad középső évtizedeitől tapasztalható. 1950 óta a Föld népessége megháromszorozódott, ami 2020-ban elérte a 7,8 milliárd főt.

2019-ben a világ népességének közel 60 százaléka hét ország határain belül koncentrálódik.

A Föld legnépesebb országainak megoszlása és aránya kontinensek bontásában


Forrás: visualcapitalist, 2019.

Sőt, ezen a térképen a piros színnel jelölt kis Gangesz-delta torkolatában Bangladesh és India területetén például többen élnek, mint a többi, kékkel jelölt területen.

Forrás: img.scoop.it

Vagy egy másik aspektusból: a világtérképen a sárga színnel jelölt területeken él a Föld népességnek 50 százaléka, valamint, ha Délkelet-Ázsia térképére "rázoomolunk" és egy körrel jelöljük, akkor szintén megkapjuk 3,9 milliárd ember lakóhelyét, a Föld népességének 50 százalékát.

Itt él a Föld népességének 50 százaléka


Forrás: Metrocosm


Ezen a területen él a Földünk népességének 50 százaléka

Forrás: Elordenmundial, 2019.

Ázsia kiemelkedik a többi régió közül, a Föld népességének mintegy 60 százalékát koncentrálva. A 10 legnépesebb ország közül Kínában és Indiában együtt 2,7 milliárd ember él, amely az egész világ népességének 36 százalékát teszi ki. A sorban következő Egyesült Államokban, Indonéziában, Brazíliában és Pakisztánban együtt körülbelül egymilliárd ember él. A 7. legnépesebb ország Nigéria, egyben a világ egyik leggyorsabban növekvő lakosságával is rendelkezik, míg Banglades a világ egyik legsűrűbben lakott országa (1138,9 fő/km2).

A Föld legnépesebb országai 2018-ban népességszám alapján,
valamint a népesség területi megoszlása alapján


Forrás: Ourworldindata, Nicholas Lambert, Worldmapper

A népességszámot, valamint a világ GPD területi megoszlását pedig Benjamin Heggins ábrázolja egy különleges térképen.


Forrás: Worldmapper

Életminőség javulása – az ázsiai középosztály felemelkedése

Hans Rosling Factfullness (Tények) című művében arra hívja fel a figyelmet, hogy világunkban jobban állnak a dolgok annál, mint ahogy eddig gondoltuk, de a térképeink és az ösztöneink is egyaránt túldramatizáltak.

Véleménye szerint az a korábbi elképzelés, hogy a fejlett és fejlődő országok csoportjaira osztjuk fel a világot, mára teljesen illuzórikusnak tűnik, hiszen, ha csupán az adatokat vizsgálnánk, jelenleg csak 13 fejlődő ország maradna. Miközben a világunk folyamatosan változik, a világképünk még mindig ugyanaz maradt, mint 30 évvel ezelőtt, vagyis elavulttá vált.

Rosling statisztikusként azt vallja, hogy a számok fontosak, de még fontosabbak, hogy megértsük a számok közötti összefüggéseket.

Az általa létrehozott "Gapminder" program lényege, hogy minden egyes gazdasági mutató tekintetében időben és térben dinamikussá váló adatok azt mutatják meg, hogy egy adott ország esetében egy indikátor hogyan változik az időben és más országokkal összehasonlítva.

Az egyes országok jövedelmi helyzetét, GDP-jét és egészségi tényezőit összehasonlítva arra a következtetésre jutott, hogy ma 4 jövedelemszint különböztethető meg a világban: az egy főre jutó költések tekintetében az 1. kategóriájú országok napi 2 amerikai USD alatt, a második csoportban napi 2-5 dollár között, a harmadik csoportban napi 5-20 dollár között, és a legfejlettebb csoport napi 20 USD feletti költéssel.

A másik fontos megállapítása, hogy a 4 jövedelmi szint alapján ma az emberek 75 százaléka közepes jövedelmű országok csoportjában él, továbbá, hogy a középosztály felemelkedése és kiterjedése különösen az ázsiai kontinensen szembetűnő, ahol az emberiség meghatározó része él.

Az Ázsiai középosztály globális felemelkedése

Forrás: Gapminder

 

A születéskor várható átlagélettartam és az egy főre jutó GDP összefüggése
a négy jövedelemszint alapján

Forrás: Gapminder
Jelmagyarázat: az afrikai országok kékkel, az ázsiai országok piros színnel, az európai országok és Oroszország sárga színnel, és az amerikai kontinens országai zöld színnel vannak jelölve, az országok nagyságát pedig népességszám alapján mutatja.

A világ társadalmi-gazdasági gyűjtő- és gyújtópontjai ma egyértelműen a globális nagyvárosok. A Föld lakosságának több mint fele (54 százalék) él városi környezetben, az emberiség legnagyobb városodási hulláma pedig az elkövetkező években is folytatódik. Az urbanizáció hatalmas változásokat hoz mind az emberek életstílusában, mind a tájak formálásában, jelentős mértékben növeli továbbá a munkalehetőségekhez, az oktatáshoz és az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Fokozza ugyanakkor a társadalmi egyenlőtlenséget, ami térben is leképeződik az egyes társadalmi csoportok szerint szegregált városrészekben történő koncentrálódásával.

A 10 millió főt meghaladó városok, ún. megavárosok száma és az általuk koncentrált népesség egyaránt növekszik.

Míg 1990-ben csupán 10 város tartozott ebbe a csoportba, addig 2014-re e városok száma majdnem megháromszorozódott, elérte a 28-at, 453 millió fős össznépességük pedig a Föld lakosságának 12 százalékát teszi ki. Az ENSZ becslései szerint e városok száma 2030-ig 41-re emelkedik. A városi népesség arányának növekedése különösen a 2000-es évek elejétől gyorsult fel.

A Föld városi népességének növekedése 1950-230 között

Forrás: Luminocity

S hogyha megnézzük példákként Kínán belül a népességkoncentrációt, akkor szépen kirajzolódik a 4 globális központ: Peking, Shanghai, a Gyöngy-folyó delta, valamint Chengdu és Csunking városrégiók.

Kína városi megrégiói


Forrás: Parrag Khanna – Connectography

A térképeink tehát egyszerre "tágulnak" és egyszerre "sűrűsödnek". A 21. századi geopolitikai világrendben, a nemzetállamok korában a globális városoknak különösen fontos szerepük van, mára 64 olyan globális városrégió körvonalazódik, amely a világ GDP-jének több mint 50 százalékát adja.

A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.

Videók ajánlása vagy bármi