Áder János: Európában 500 éve nem volt akkora aszály, mint idén

0,007 százalék

A Földön található vízkészletnek mindössze 2,5 százaléka édesvíz, ám ennek jelentős része fagyott állapotban, vagy a föld alatt található, így a bolygó víz tartalékának mindössze 0,007 százalékát teszi ki a könnyen elérhető, folyékony, édesvíz. Nekünk ezzel a 0,007 százalékkal kell gazdálkodnunk, sajnos azonban a klímaváltozás negatív hatásai 80 százalékban épp a vízen keresztül érzékelhetőek, így a szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája, a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámája.

Ez utóbbiak közül most a kevés víz problémája a világ számos országában jelen van. Különösen veszélyeztetett az Egyesült Államok, Ausztrália, Dél-Európa, a Közel-Kelet, Észak-Afrika, Dél-Afrika, Kína és India.

Gyorsabban nő a világ vízigénye, mint ahogy a népesség növekszik

Napjainkban 2,5 milliárd ember él vízhiányos területen. Ez a szám 2050-re tovább fog növekedni. Az akkora prognosztizált 10 milliárdos népesség több mint fele, tehát több mint 5 milliárd ember vízstresszes, vízhiányos régióban fog lakni. Ennek a következményei, akár társadalmi, akár gazdasági szempontból beláthatatlanok – hangzott el Áder János volt köztársasági elnöknek, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnökének a fenntarthatósági elődadásán a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke a Corvinus Egyetemen

Pusztító aszály

A korábbi államfő szavai, most különösen aktuálisak. Az idei nyár olyan aszályt hozott az egész világon, így Európában és azon belül hazánkban is, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Emiatt a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hogy mit is jelent a kevés víz drámája.

Áder János kiemelte, hogy nem egy egyszeri csapadékhiányos nyárról volt idén szó, hiszen már előtte télen is szárazság sújtotta Európát, sőt az egész világot és az ezt megelőző évek is mind aszályosak voltak. Ez vezetett a mostani megdöbbentő állapotokhoz.

120 tó, és vízfolyás száradt ki

Magyarország szempontjából az idei szárazság nagyon súlyos következményekhez vezetett. Az ország területének a nagyrészén a talaj felső 80-100 centiméteres rétege teljesen kiszáradt. Nincs benne egyáltalán víz. A felszíni és a felszín alatti vízkészletek radikálisan apadni kezdtek. Mivel a növények sem jutnak így vízhez, így sem a talajból, sem a növényekből nem került pára a levegőbe, ennek következtében a lokális csapadékképződés is megszűnt. Ennek hatása tragikus volt a mezőgazdaságra nézve. A napraforgó és a kukorica termés legalább fél millió hektáron teljesen megsemmisült. Az Alföldön jelenleg hektáronként egy kilogramm betakarítható termés se lesz, de még a kevésbé aszályos Kis-Alföldön is hektáronként a korábbi évek akár 6 tonnás hozamához képest idén jó ha két tonnát be tudnak majd takarítani. A kár mértékéről csak becslések vannak. A gazdálkodók 1 millió hektárra jelentettek be aszálykárt, ebből fél millió hektáron a termés teljesen megsemmisült, a legfrissebb becslések 750-1000 milliárd forintra teszik az aszálykárt.

Az Alföldön az éves átlagos csapadékmennyiség fele sem hullott le

Nem csupán az agrárium érezte meg az aszályt. Felszíni vizeink kritikus állapotba kerültek. Összesen 120 olyan tóról, folyóról, kisebb-nagyobb vízfolyásról tudunk Magyarországon, ami teljesen kiszáradt, ez pedig a vízi élővilág teljes pusztulásával járt ezeken a helyeken. Az erdők is megsínylették a nyarat. Látni olyan fákat, amelyek szinte megégtek, és minden levelüket elhullajtották. Hogy jövő tavaszig képesek lesznek-e regenerálódni, vagy végleg elpusztulnak, még a szakemberek sem tudják. Ami viszont biztos, hogy az elmúlt évek több tízezer hektáros erődtelepítéseinek egy része tönkrement az elmúlt hónapokban. A szárazság hatására az erdőtüzek-bozóttüzek sem kerülték el hazánkat. Eddig 50 ezer hektár égett le az idén, ami tízszer annyi, mint amennyi tavaly leégett, de még mindig sokkal kevesebb arányaiban is, mint amennyi mondjuk Spanyolországban, vagy Franciaországban leégett – ismertette a hazai helyzetet a volt köztársasági elnök.

Soha nem látott hőhullám

A globális összkép sem jobb. Európában a Rajna nagyrészén a víziszállítás ellehetetlenült az alacsony vízállás miatt. Egyes szakaszokon az olaszországi Pó-folyó is teljesen kiszáradt. A folyón található vízerőművekben visszaesett az energiatermelés és a Pó mentén tönkrementek a korábbi években létrejött rizs ültetvények. Európában az Európai Unió saját kutatásai alapján 500 éve nem volt ilyen aszály, mint az idén.

Az Egyesült Államokban, már nem csak Kaliforniában pusztított a szárazság, ahol évek óta, úgynevezett megaaszály tombol, hanem az ország középső kukoricatermesztő vidékein is aszály volt. Egyes híradások szerint ennek a kukoricatermő vidéknek a 43 százalékát sújtotta valamilyen szinten aszály.

Eközben Kína nagy részét olyan hőhullám sújtja, amilyenre nem csupán Kínában, de az egész világon sem volt példa azóta, hogy az ilyen eseményekről feljegyzéseket készítenek. Több mint 70 napja tart a hőhullám. A kukorica és a rizstermés súlyosan károsodott a távol-keleti országban is.

Társadalmi robbanás várható

Az afrikai kontinensen az úgynevezett Afrika szarva, Etiópia, Szomália területe a legveszélyeztetettebb. A legfrissebb előrejelzések szerint, ha az ENSZ nem jut hozzá megfelelő mennyiségű élelmiszerhez, elsősorban gabonához, akkor 4 millió ember fog éhen halni év végéig csak ebben a térségben – sorolta a drámai tényeket Áder János.

Az afrikai állapotokat súlyosbítja, hogy az afrikai országok jelentős része, a búzát és a kukoricát is Oroszországtól, illetve Ukrajnától vásárolta. Ha ez nem lenne elég, az ENSZ humanitárius akcióiban felhasznált gabonának a 80 százaléka is ebből a két országból származott. Azonban ezekben az országokban a háború és az aszály miatt idén eleve kisebb a termés, ráadásul a tengeri blokád miatt még a tavalyi termést sem tudták eddig eladni. Ezen felül idén Kína sem fog eladóként megjelenni a piacokon, mivel neki saját magának kell majd a gabona, és az Egyesült Államokban is kevesebb lesz a termés. Egy ilyen helyzetben óriási kérdés, hogy lesz-e elegendő búza amit az ENSZ meg tud majd vásárolni, és ha lesz is, azt képes lesz e megfizetni a szervezet.

Azonban ha az ENSZ segélyei nem jutnak el Afrikába, akkor nem csupán Etiópiában és Szomáliában, de a kontinens teljes egészében ellátási problémák fognak kialakulni, ami szociális feszültséget és végső soron társadalmi robbanást fog eredményezni. Sokkal drámaibb élelmiszerár drágulásra kell számolni, mint amekkora az úgynevezett Arab Tavasz idején történt.

Változtatnia kell Kínának és az USA-nak

Óriási problémákat okoz tehát az aszály és ismét rámutat arra, milyen jövő vár ránk, ha nem teszünk semmit a probléma megoldása érdekében. A 2015-ös párizsi klímacsúcson tett vállalások jól látszik nem teljesülnek. Nemhogy az nem tartható, hogy másfél százalék, vagy két százalék alatt maradjon a hőmérséklet növekedése, de jelenleg még a hőmérséklet emelkedés 3 Celsius-fok alatt tartása sem biztos hogy sikerülhet, ha a G7 országok gazdasága nem hajt végre egy környezetbarát fordulatot. Ehhez pedig a legnagyobb kibocsátóknak kell változtatni. Ha csak a puszta üvegházhatású gáz kibocsátást nézzük, Kína megelőzi az Egyesült Államokat. Kína még úgy is nagyon nagy mennyiségű károsanyagot bocsát ki, hogy az utóbbi időben a szén alapú energiatermelését elkezdte átállítani például nukleáris energiára. Kína és az Egyesült Államok üvegházhatású gáz kibocsátása a világ teljes kibocsátásának a 38 százalékát teszi ki. Ha ez a két ország nem változtat a helyzeten, akkor nem elérhetőek a globális klímacélok.

Még érdekesebb kép rajzolódik ki, ha az egy főre vetített károsanyag kibocsátást vizsgáljuk. Az egy főre eső kibocsátás tekintetében az Egyesült Államok toronymagasan vezet. Az USA-ban az egy főre eső üvegházhatású gáz kibocsátás háromszor akkora, mint Kínában. Ez jól mutatja, hogy Amerikának hatványozott felelőssége van a károsanyag kibocsátásban és nagy mozgástere lenne csökkenteni azt. Az USA mellett Kanada, Ausztrália és Szaúd-Arábia tartozik az egy főre vetítve legszennyezőbb országok közé. A kibocsátást ezeknek az országoknak kellene először csökkenteni. Ha ez nem történik meg, a globális felmelegedés tovább fog fokozódni.