Aggasztóan nő a gerincbetegek száma - ha nem akar banyapúpot, azonnal álljon fel
ElemzésekA modern kor emberének nem az a baja, hogy sokat ül, hanem az, hogy mivel alig kell használnia a testét, még a legalapvetőbb mozdulatokat is helytelenül csinálja – állítják egybehangzóan gyógytornászok. Nem csoda, hogy a szív- és érrendszeri betegségei, vagy a cukorbaj, de a gerincbántalom is népbetegség: tíz emberből legalább nyolcat kínoz időről-időre nyak-, hát- vagy derékfájás.
Alig több mint tíz év alatt, 2005 és 2017 között megnégyszereződött Magyarországon a gerincbetegek száma.
A KSH adatai szerint 2005-ben 10 ezer felnőtt közül 666-nál diagnosztizáltak valamilyen gerincbetegséget, három éve már 2825-nél. 2005-ben tízezer gyerekből alig 231-nek volt valamilyen gerincdeformitása, 2017-ben már több mint 314-nek.
A statisztikákban ugyanakkor csak azok a felnőttek szerepelnek, akik már orvoshoz fordultak, viszont felmérések szerint
a munkaképes korú lakosság 45 százaléka szenved időről-időre gerincfájdalomtól, az irodában dolgozók 30-50 százaléka számol be nyak-, 60-80 százaléka pedig derékfájdalomról.
A 18 év alattiaknál is egyre gyakoribbak ezek a problémák, arányaikban közelítenek a felnőttkori adatokhoz.
A gerinc számára megterhelő pozíciókat, a gerinc túlterhelését ugyanakkor a modern kor emberének nehéz elkerülnie – hívja fel a figyelmet a gerincbetegségek hazai központjának honlapján az Országos Gerincgyógyászati Központ vezető gyógytornásza.
Fehér Katalin szerint a mozgásszegény életmód, a számítógépezés és a tévézés, a folyamatos ülőmunka miatt a mindennapok során nem megfelelően használjuk, helytelenül terheljük, illetve túlterheljük gerincoszlopunkat.
A tartásért felelős izmainkat egyenlőtlen terhelés éri, egyesek kórosan, görcsösen túlfeszülnek, mások ellazulnak, elgyengülnek, így felborul az izomegyensúly, helytelen tartás alakul ki.
A helytelen testtartás az egész szervezetre kedvezőtlenül hat.
A nyaki gerinc esetében akadályozza a vér szabad áramlását az agyba, ami gyakori fejfájást, fülzúgást, szédülést, gyengeségérzetet okozhat.
A felső csigolyák rendellenes görbülete által okozott banyapúp vagy özvegypúp nem csupán esztétikai szempontból kellemetlen, de hosszú távon krónikus fej- és nyakfájáshoz, kar- és kézzsibbadáshoz is vezethet.
Akinek a gerinc háti szakasza érintett, ott a beesett mellkas és a tüdő összenyomása miatt felületessé válhat a légzés, ami fáradékonysághoz, a fizikai állóképesség gyengüléséhez vezet.
Az ágyéki gerinc rossz tartása miatt túlzott nyomás alakulhat ki a belső szerveken, ez pedig emésztési zavart eredményezhet.
Aki sokáig és rosszul ül egy helyben, annál az alsó végtagok hátsó felszínének nyomódása miatt keringési zavar, visszér is kialakulhat.
Az emberi gerinc kettős S alakú görbülete olyan csodálatos egységet alkot, amely támaszt, véd, egyszerre stabil és mozgékony. De csak abban az esetben, ha a rossz tartás miatt nem deformálódik, mert olyankor megszűnnek, átalakulnak a gerinc természetes görbületei, emiatt a vállak előreesnek, a lapockák elállnak, a mellkas beesik, a medence előre, vagy hátrabillen.
A szakemberek szerint helyes testtartással és rendszeresen mozgással nemcsak fájdalomcsillapítókból fogyna kevesebb, de sok gerincműtét is elkerülhető lenne.
Az Országos Gerincvédő Egyesület felmérése szerint azonban gerincfájdalom esetén az emberek 70 százaléka alapvetően az ágynyugalomtól és a reklámokban ismert krémektől várja a megoldást, vagy egyszerűen fájdalomcsillapítókon él és a földön alszik.
A többségnek eszébe sem jut, hogy a passzivitást aktivitással váltsa fel, és gyógytornászt keressen fel, holott a helyes testtartás és mozdulatsor begyakorlásával a szakemberek szerint gyorsan és tartósan megszüntethető lenne a fájdalom.
Almásy Csilla, az egyesület elnöke szerint ugyan a tartáskorrekció az alap, mint a matematikában a szorzótábla, a mozgáskorrekció legalább ilyen fontos.
A gyakori idegbecsípődést is például az okozza, hogy még a legegyszerűbb mozgásformákat is helytelenül végezzük, rosszul emelünk, visszük a táskát, húzzuk fel a cipőt.
Amikor az emberek döntően fizikai munkát végeztek, kénytelenek voltak begyakorolni a helyes mozdulatokat, mert különben nem tudtak volna évtizedekig dolgozni.
Az emberi test azonban úgy működik, hogy a nem használt funkció leépül – ez talán az izmoknál a leglátványosabb.
A másik probléma a stabilitás: a ma embere olyannyira stabil környezetben él, konkrétan ideje nagy részében vagy ül, vagy fekszik, hogy az idegrendszer a stabilizálásról is leszokik. Amikor viszont hirtelen szükség lenne erre a funkcióra, mert, tegyük fel, elnézünk egy lépcsőfokot, nem tudjuk gyorsan visszanyerni az egyensúlyunkat.
Az alapelv, hogy semmilyen testhelyzetben ne maradjunk 20 percnél tovább, mert nem magában az ülés, hanem a statikus terhelés az, ami nem jó.
Az okostelefonok használatából eredő lefelé irányuló tartás miatt kialakuló „SMS-nyak” megelőzhető szemmagasságba vagy legalább ahhoz közel emelve a telefont, a könyvet, újságot, esetleg a fejet megtámasztva az asztalnál olvasva.
Az pedig továbbra is aranyszabály, hogy a számítógép monitorjának szemmagasságban kell lennie, nem véletlenül tartják a laptopokat a nyaki gerinc nagy ellenségeinek.
Napközben többször is érdemes nyújtó, lazító, légző és óvatos törzsmobilizáló gyakorlatokat végezni – mutatnak rá a szakemberek, akik szerint a rendszeres mozgás a másik, ami hosszú távon hozzájárul a gerinc hosszú távú egészségének megőrzéséhez.
Almásy Csilla szerint ezzel kapcsolatban fontos eloszlatni egy tévhitet: gerincproblémák esetén a mozgás nem jelenthet komolyabb megterhelést. Sokszor már egészen apró, finom mozgásokkal is ellazíthatók a feszülő izmok, szövetek, enyhül a fájdalom.
Mint mondja, az emberek többsége azt gondolja, ha nincs másnap izomlázuk, akkor nem számít a mozgás, ezért a gerinctornák során sokan meg is lepődnek, hogy milyen egyszerű mozdulatoktól is milyen jól érezhetik magukat.
