Agrárkamara elnöke: Lehetetlen helyzetben a gazdálkodók – egyenlőtlen versenyben kell helytállniuk

A 2022-es és 2023-as év minden bizonnyal a szántóföldi növénytermesztők, különösen a gabonatermesztők számára történelmi viszonylatban is bekerül a legnehezebb évek közé, mind Magyarországon, mind pedig Európa más részein.

Több hatás is sújtotta ebben a két évben a gazdálkodókat. Ide sorolható a földgáz árfolyamának rendkívüli volatilitása miatti műtrágya drágulás és az erőgépek működtetéséhez szükséges üzemanyag áremelkedése, sőt finanszírozási oldalról az Európa szerte megemelkedett kamatkörnyezet is.

A legfőbb problémát azonban a 2022 nyarán tapasztalt soha nem látott mértékű aszály és a háború miatt az uniós piacra zúduló ukrán gabona dömping jelentették az uniós, így a magyar gazdáknak.

Történelmi terméskiesés

A mostani problémák gyökere egyaránt tavaly keresendő. Egy száraz telet és tavaszt követően a nyár különösen forró és csapadékban szegény volt 2022-ben egész Európában. Ezen belül a szárazság különösen sújtotta hazánk egyes területeit, köztük a Dél-Alföldet. Mindez oda vezetett, hogy a szántóföldi termények jelentős része egyszerűen megsemmisült a földeken és voltak olyan termőterületek, ahol egyáltalán nem volt mit learatni.

A búza esetében ez 4,2 millió tonnás termésmennyiséget jelentett, ami ’’csupán’’ 21 százalékkal volt kevesebb az előző évi termésnél, miközben a 2021-esnél nagyobb volt a vetési terület ’22-ben. Mindemellett ez a mennyiség a hazai igényeket teljes mértékben kielégítette.

A kevesebb termés, és a fentebb ismertetett egyéb tényezők hatására azonban a búza ára is rendkívüli mértékben megemelkedett, hiszen a gazdálkodók költségei megnőttek, mi több kisebb termésmennyiségen kellett fedezni ezeket a költségeket.

Súlyosabb helyzet alakult ki a kukorica esetében. A kukorica termése tragikus mértékben visszaesett. Még a korábbi évekhez viszonyítva gyengébbnek mondható 2021-es 6,5 millió tonnához képest is 57 százalékkal kevesebb.Mindössze 2,8 millió tonna kukoricát voltak képesek itthon betakarítani, aminek ráadásul egy része az aszály hatására toxin-szennyezett volt.

A kukorica esetében a történelemben először Magyarország ezután importra szorult.

Az ukrán import most már fenyegetés

Import érkezett is az országba búzából és kukoricából egyaránt, méghozzá Ukrajnából, ez a behozatal azonban bár egyes feldolgozóknak segítséget jelentett valójában komoly problémákat okozott a gazdálkodóknak.

Az ukrán import kapcsán fontos megjegyezni, hogy a háború kitöréséig nem veszélyeztette az uniós piacot. Ukrajna a világ egyik legjelentősebb gabonatermelő országa és korábban hagyományosan tengeri úton Afrika irányába értékesítette a terményeit. Az Odesszából kiinduló szállítmányokat ellehetetlenítő fekete-tengeri aknazár következtében azonban rendkívüli mennyiségű gabona torlódott fel az ukrán silókban. Az Európai Unió vezetése, hogy segítse Ukrajnát és az ukrán gazdálkodókat példa nélküli módon lehetővé tette az ukrán gabonák vámmentes behozatalát az uniós piacra.

Az ukrán gabona azonban sokkal alacsonyabb áron zúdult rá Európára. Mindez Magyarország esetében jól érzékeltethető a búza példáján keresztül:

Tavaly a lisztnek szánt búza tonnánkénti ára 130-140 forintra emelkedett. Idén tavasszal az import hatására 90-95 ezer forintra csökkent. Eközben az Ukrajnából az uniós piacra beáramló búzához év elején akár 70 ezer forintos áron is hozzá lehetett jutni.

Mindez azt jelenti hogy olyan áron érkezik búza az európai piacokra, köztük a magyar belső piacra és a magyar búza hagyományos exportpiacaira, amelyekkel reálisan nem lehet versenyeznie a magyar terménynek.

A problémák más gabonafélék esetében szintén hasonlóan fennállnak.

Nemrég a magyar gazdálkodók helyzetét enyhítendő, több másik közép-európai országhoz (Lengyelország, Szlovákia, Románia) hasonlóan a magyar kormány behozatali tilalmat vetett ki az ukrán gabonára.Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökét kérdeztük az ukrán gabona import-tilalmának okairól, és az európai gazdálkodókat versenyhátrányba kényszerítő uniós intézkedésekről.

Lejt a pálya

Jelenleg június 4-ig van moratórium meghirdetve az ukrán gabona behozatalára. Most abban reménykedünk, és vannak is erre utaló jelek, hogy ezen termékek vonatkozásában engedélyezik, hogy az érintett szomszédos országok az év végéig fenntartsák a behozatali korlátozást, tehát uniós szintre emeljük ezt az intézkedést – fogalmazott a NAK elnöke.

Én azt gondolom, hogy alapvetően egy olyan problémával állunk szemben, ami jóval túlmutat az ukrán helyzeten 

- mondta Győrffy Balázs.

Meggyőződésünk szerint az egy teljesen kifordult állapot, hogy az Európai Unió szigorú környezetvédelmi, állatvédelmi és számos más szabállyal nehezíti a gazdálkodók helyzetét -ezek okszerűsége egyébként sok esetben nem vitatott a gazdálkodók részéről sem-, azt azonban elég nehezen éljük meg, hogy az Unión kívülről, harmadik országból érkező élelmiszerek esetében semmilyen elvárát nem fogalmaznak meg a termékekkel kapcsolatban. Ez egy olyan torz verseny, amiben nem fogunk tudni helytállni és előbb-utóbb elhozhatja az európai élelmiszerelőállítás végnapjait – hangsúlyozta.

Úgy véljük, ez egy nem normális helyzet, épp ezért muszáj lenne elérni, hogy egyenlő esélyekkel tudjunk megjelenni a piacon. Ha ez megvalósul, meggyőződésem, hogy az uniós gazdálkodók, köztük a magyar gazdák állni fogják a versenyt

- tette hozzá.

Most azonban egy olyan egyoldalú engedményt tettek az uniós vezetők az ukrán mezőgazdaság szereplőivel szemben, ami utóbbiak számára nyilvánvalóan kedvező volt, azonban miközben segített rajtuk, az európai mezőgazdaságot rendkívül nehéz helyzetbe hozta – húzta alá.

Mint mondta, azt tudni kell, hogy tavaly Magyarországon az aszály következtében nem termett annyi kukorica, ammenyi a szükségleteket kielégítette volna. Épp ezért valamekkora importra mindenképpen szükségünk volt. Folyamatos vita zajlik arról, hogy végül beérkezett-e annyi kukorica az országba amennyire szükség van, vagy sem. Nagyon sok terménytároló telítve van gabonával. Én úgy látom, mostanra felhalmozódott olyan mennyiségű gabona ami fedezi a szükségleteket.

Nem titok, hogy vannak problémák bizonyos tételek esetében a toxin szennyezettséggel. Ez sajnos elsősorban a magyar gabonát érinti. Fontos feladat lesz, hogy ezeket képesek legyünk kivezetni a piacról

– ismertette.

A toxinszennyezettség az aszály hozadéka. Ezt termesztési technológiával nem, vagy csak alig lehet kezelni, utólag pedig nem lehetséges tenni ellene. Nagyon lényeges, hogy ezek a tételek minél hamarabb kikerüljenek a gazdálkodók tulajdonából és minél hamarabb feldolgozásra kerüljenek, sokan ugyanis attól tartanak, hogy bekeverik ezeket a szennyezett tételeket az új termésbe.

Mindez azzal a súlyos következményekkel járna, hogy nem 30, hanem 200 tonna eladhatatlan kukorica maradna a gazdálkodóknál. Épp ezért mindenkit óva intünk a szennyezett kukorica új terméssel való bekeverésétől, hiszen ezzel saját magát hozná nehéz helyzetbe

– figyelmeztetett.

Reméljük, hogy sikerül valamilyen tartós megoldást találni. Az uniós gazdálkodók körében teljeskörű az egyetértés arra vonatkozóan, hogy úgy nem lehetséges versenyezni a piacon, hogy tőlünk minden szabály betartását megkövetelik, miközben az importélelmiszer gyakorlatilag bárhogyan előállítható – összegezte az ukrán gabona behozatalával kapcsolatos álláspontját a NAK elnöke.