Ahogy javul a járványhelyzet, úgy gyengül majd a dollár

A Wall Street nagy bankházai sorra vágták vissza a dollár teljesítményére vonatkozó előrejelzéseiket a vakcinákról érkező kedvező hírek nyomán. A klinikai teszteken több készítmény is sikeresnek bizonyult, a várakozások szerint a vírus elleni oltóanyag jövőre már nagy mennyiségben is rendelkezésre áll, így a korlátozásokat fokozatosan feloldják majd a fejlett és a feltörekvő országokban - beindulhat a fellendülés. Ez meghozza majd a befektetők kedvét a rizikósabb eszközök vásárlásához, csökken a járvány által előidézett kockázat.  

Az amerikai dollár hagyományosan menekülő deviza, vagyis a nagyobb világgazdasági turbulenciák idején a befektetők előszeretettel vásárolnak dollárban denominált eszközöket - főleg állampapírokat.

A Bloomberg által készített elemzői felmérés szerint az euróval szembeni árfolyam a jövő év végére 1,21 dollárra süllyedhet a jelenlegi 1,18 körüli szintekről - ez 3 százalékos esést jelentene.

A Citi várakozásai szerint a Federal Reserve jövőre továbbra is folytatja élélnkítő monetáris politikáját, s ha beindul a gazdasági növekedés, akkor is csak nagyon óvatosan nyúl majd a kamatemelés fegyveréhez, megvárja míg a teljes világgazdaság gyorsabb tempóba kapcsol.

Vagyis az amerikai kamatszint nyomott marad, a gazdaság viszont már elindul felfelé. Ez felhajtja az inflációt és az inflációs várakozásokat - ezek a kevésbé vonzóvá teszik a dollárt.

A javuló gazdasági helyzetben ez arra ösztökéli majd a befektetőket, hogy máshol keressenek magasabb hozamokat, olyan országokban, amelyekben a monetáris politika gyorsabban lép és magasabb kamatszinttel igyekszik elejét venni az inflációs várakozások kialakulásának.

A dollár a legnagyobb kereskedelmi partnerek devizából összeállított, a forgalom nagyságával súlyozott kosárral szemben 2020 eleje óta 4 százalékkal gyengült. Ennek hátterében a Fed történelmi léptékű gazdaságélénkítési csomagja áll, ami egyszerűen eltörölte az amerikai eszközök hozamelőnyét a többi országgal szemben.

Az euró január óta csaknem 6, az ausztrál dollár 4 százalékkal erősödött az amerikai devizával szemben. Az idei év így trendfordulót jelez, hiszen a dollár index az előző években folyamatosan erősödött. Ezt olyan csúcsok jellemezték, mint a 2014-es 13, vagy a 2015-ös 9 százalékos erősödés.

A Goldman Sachs (GS) befektetési bank elemzése szerint az elmúlt évtizedben “csaknem elkerülhetetlen” volt az USA-ban való befektetés, annyira vonzóak voltak a hozamok.

A vállalati profitok megugrottak, a Fed pedig félve a gazdaság túlfűtöttségétől kamatot emelt, amikor a világ többi jegybankja nulla közeli kamatszintet tartott. Ez drágává tette a dollárt.

A GS ugyanakkor sokkal óvatosabb a Citi előrejelzésénél, a következő 12 hónapra “csupán” 6 százalékos gyengülést jósol - a főbb kereskedelmi partnerek devizából összeállított kosárral szemben.

Furcsa folyamat ez, hiszen megszokhattuk, hogy amikor az amerikai gazdaság fellendül, akkor a vállalati profitok is növekednek, vagyis jobb hozamkilátások várnak a befektetőkre.

A Fed valószínűleg megmaradó lazító politikája azonban keresztbe tesz a szokásos felállásnak - a válság nyomán az USA-ba menekült tőke elkezd kiáramolni.

Ez dollár eladással és más devizák vásárlásaival jár, így csökken a kereslet a dollár iránt, vagyis gyengül az árfolyam.

A tankönyvi gondolatmenetre még egy lapáttal rátesz az, hogy a koronavírus járvány a szokásos válságoknál sokkal nagyobb kockázatot hozott, ugyanis kiszámíthatatlan volt, hogy meddig tart és milyen mélységű áldozatot követel a társadalomtól és a gazdaságtól. Így a szokásosnál is nagyobb arányban menekült a tőke a biztonságosnak számító dollár-befektetésekbe. A járvány enyhültével ez a kockázat csökken, vagyis megindulhat a tőke kiáramlása.