Több gyerek, jobb levegő, kevesebb iroda, AI – így változtatott meg mindent a távmunka

A távmunka elterjedésének szerteágazó hatásait mutatta be a Stanford Egyetem közgazdásza: Nick Bloom szerint a munkavégzés rugalmassága növelte a foglalkoztatást és a gyermekvállalási hajlandóságot, miközben a digitalizáció révén a mesterséges intelligencia fejlődésének is lendületet adott. Az átfogó változásnak azonban vesztesei is vannak: a belvárosi irodapiac, a tömegközlekedés, valamint azok a munkavállalók, akiknek a feladatait a mesterséges intelligencia idővel automatizálhatja.

A Business Insidernek nyilatkozó Nick Bloom szerint az otthoni munkavégzés naponta átlagosan másfél órát takaríthat meg az amerikai dolgozóknak az ingázás és a munkába indulás előkészületeinek elhagyásával. Ezt az időt többen alvásra vagy sportolásra, főzésre és a gyerekekkel való időtöltésre fordítják. A távmunka a fogyatékossággal élők és a gyermeknevelési feladatokat ellátó nők számára is megkönnyítette a munkavállalást. A professzor és kutatótársainak számításai szerint a hibrid munkavégzés 1–2 százalékkal növelhette a foglalkoztatást, és hasonló mértékben a GDP-t is, ami 300–600 milliárd dolláros gazdasági többletet jelenthet az Egyesült Államokban.