Akár 10 százalékkal is zsugorodhat a magyar gazdaság? Jön a második negyedéves GDP adat!

A megkérdezett elemzők megközelítőleg 10 százalékos GDP visszaesésre számítanak a második negyedévben éves alapon.

Az ipar nagyságrendileg 25 százalékkal esett vissza április eleje és június vége között. Az építőipar mérséklődése 10 százalék körüli lehetett. A turizmus nagyjából 80 százalékkal csökkenhetett. A vendéglátás terület pedig 60 százalékos morzsolódást mutat.

A belső kereslet esetében is a második negyedév hozta el a mélypontot. Ugyanakkor a visszaesés a lakossági fogyasztásban mérsékeltebb maradhatott, s a belső keresletet úgy tűnik, sokkal kevésbé viselte meg a krízis, mint a külsőt.

A fogyasztás relatív sértetlenségéhez hozzájárulhatott, hogy a törlesztési moratórium pozitívan befolyásolta a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét.

A beruházások esetében viszont szintén viszonylag nagy lehet a visszaesés a pandémiás helyzet miatt. A jegybanki programok és a könnyebben elérhetővé váló uniós források inkább a második félévben, illetve jövőre segíthetik a beruházások magukhoz térését.

A várhatóan jelentős visszaesés ellenére európai és régiós szinten még mindig a magyar gazdaság vészelte át az egyik legjobb állapotban a krízist. A brit GDP például 21,7 százalékkal zsugorodott a második negyedévben. Az eurózóna gazdasága pedig 15 százalékkal esett vissza az előzetes adatok alapján.

A kilábalás várhatóan nem lesz „V” alakú, sokkal inkább egy fokozatos helyreállás valósulhat meg. A bértámogatási programok kifutásával akár újabb elbocsátási és csődhullám is jöhet. A jellemzően alacsony készletállomány miatt az ellátási láncok is akadozhatnak. A külső kereslet is csak fokozatosan térhet magához. A válságnak tehát lesznek olyan elhúzódó tünetei, melyek most még kevésbé érzékelhetők.

Az idei év egészében 5,1 - 4,6 százalékos GDP visszaesésre számítanak a megkérdezett elemzők. Összehasonlításképpen az eurózóna gazdasága 8 százalékkal zsugorodhat 2020 során. A 2 százalékpontos GDP „növekedési többlet” tehát idén is fennmaradhat. A magyar gazdaság érezhetően ellenállóbb. A hazai GDP 2021-ben már 4-5 százalékkal növekedhet. Ez a forgatókönyv azonban nem számol a vírus második hullámával.

Erste Bank

A Statisztikai Hivatal pénteken teszi közzé a második negyedévre vonatkozóan az előzetes GDP gyorsbecslését. A koronavírus okozta pandémiás és gazdasági krízis hatásai kétségkívül a második negyedéves adatokban tükröződnek majd leginkább. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint a gazdaság 10,8 százalékkal zsugorodott éves szinten.

A GDP adat részletes bontása csak később lesz elérhető, így a szerkezetet illetően egy ideig még nem lesz teljes a kép. Előzetesen úgy gondolja Nyeste Orsolya, hogy lényegében a növekedés mindegyik fontosabb összetevője negatív hozzájárulást mutatott, egyedül talán a kormányzati költekezések hozzájárulása maradhatott a pozitív tartományban.

A legmélyebb visszaesés valószínűleg az ipari exportban látszik majd az időszakban.

A fontosabb gyárak tavaszi bezárásának hatása már jól látszott az ipari termelési statisztikákban, illetve a szektort negatívan érintették mind a visszaeső kereslet, mind a globális ellátási láncokban jelentkező zavarok. S bár a kilábalás már lényegében májusban elindult, júniusban pedig kifejezetten biztató számokat tett közzé a KSH az ipari teljesítmény javulásáról, a márciusi és az áprilisi hatalmas visszaesést egyelőre még csak részben sikerült ledolgoznia a szektornak.

Összességében így úgy látja az Erste Bank vezető elemzője, hogy az ipar teljesítménye éves szinten mintegy 25 százalékkal zuhanhatott az időszakban, s hasonló nagyságú visszaesést mutatnak majd az áruexport adatok is. A szolgáltatások külkereskedelmében pedig vélhetően a legnagyobb visszaesést a turizmus szenvedte el az időszakban.

A belső kereslet alakulása szempontjából is a második negyedévben lehetett a mélypont. Ugyanakkor a visszaesés a lakossági fogyasztásban mérsékeltebb maradhatott, s a belső keresletet úgy tűnik, sokkal kevésbé viselte meg a krízis, mint a külsőt.

A fogyasztás relatív sértetlenségéhez hozzájárulhatott, hogy a törlesztési moratórium pozitívan befolyásolta a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét.

Másrészről pedig – annak ellenére, hogy a válság következtében komoly megrázkódtatást élt át a magyar munkapiac, különösen annak bizonyos szektorai és sokan elvesztették az állásukat - a második negyedéves munkapiaci kép mégis valamelyest kedvezőbbnek bizonyult az előzetesen gondoltnál.

A beruházások esetében viszont szintén viszonylag nagy visszaesést vár Nyeste a pandémiás helyzet miatt. Nyeste Orsolya úgy látja, hogy a jegybanki programok és a könnyebben elérhetővé váló uniós források inkább a második félévben, illetve jövőre segíthetik a beruházások magukhoz térését.

Ami az év második felét illeti, a harmadik negyedévtől negyedéves szinten már megindulhat a kilábalás. Így amit az első félévben „elveszített” a gazdaság, annak egy része az év második felében visszarendeződhet.

A kilábalás gyorsaságát illetően azonban továbbra is számottevő bizonytalanság látható. Jelenleg úgy tűnik, hogy a visszarendeződés a belső kereslet esetében lehet gyorsabb. Ami a fogyasztást illeti, a szolgáltatások iránti kereslet vélhetően jóval lassabban áll majd helyre – részben a korlátozottabb kínálat miatt - míg az áruforgalmi eladások akár már júliusban meghaladhatták az egy évvel korábbi szintjüket.

A külső kereslet helyreállása kapcsán pedig még nehezebb látni, hogy mit hoz a második félév, holott a magyar ipari export kilátásait elsősorban ennek alakulása határozza meg. Bonyolítja a képet, hogy a járványhelyzetről is kedvezőtlen hírek érkeznek jelenleg, és csak reménykedhetünk, hogy sikerül elkerülni az újabb jelentősebb korlátozó intézkedéseket.

A fentieket figyelembe véve az Erste Bank jelenlegi alapelőrejelzése szerint az idei évre várható gazdasági visszaesés nem fogja meghaladni az 5 százalékot.

Nyeste Orsolya várakozásai szerint az idei év egészében a GDP 4,6 százalékkal zsugorodhat. A második negyedév volt vélhetően a mélypont a fentebb említett, 10 százalékot valamelyest meghaladó éves szintű csökkenéssel.

A második félévben magához tér majd a gazdaság, de a felpattanás sebessége Nyeste szerint nem lesz annyira gyors, hogy pozitívba kerüljenek az éves szintű növekedési adatok. 2021-re viszont már éves szinten is pozitív számokat vár az Erste Bank vezető elemzője, s a jövő év egészének GDP növekedési adata 5 százalék közelébe kerülhet.

ING Bank

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint 10,5 százalékkal eshet vissza a magyar gazdaság a második negyedévben éves alapon, mely várakozás nagyságrendileg összhangban van a piaci konszenzussal.

Virovácz elmondása alapján jelenleg óriási a bizonytalanság, az előrejelzés kis túlzással olyan most, mint a lottózás. Nem tudni, hogy a szolgáltató szektor milyen mértékben esett vissza, illetve azt sem látni, hogy az egyes szektorok súlya miként változott a gazdaságon belül.

Az ING Bank vezető elemzőjének várakozásai szerint a szolgáltatói szektor súlya valószínűleg csökkenhetett. A kérdés, hogy mekkora volt a szektor súlyának mérséklődése és így ez milyen mértékben enyhíti a GDP zsugorodását.

Az ipar nagyságrendileg 25 százalékkal esett vissza a második negyedévben éves alapon, míg az építőiparban megközelítőleg 10 százalék körüli lehetett a csökkenés mértéke.

Virovácz Péter rávilágított, hogy a legbecsapósabb terület a kiskereskedelem, mely mindössze 4 százalékos esést mutat. Ez alapján első ránézésre úgy tűnik, mintha nem lenne semmi gond a fogyasztással.

A kiskereskedelmi adatok azonban nem tartalmazzák a szolgáltató szektort, így a kiskereskedelemi forgalom önmagában nem tükrözi hűen a fogyasztás alakulását. A turizmus nagyjából 80 százalékkal eshetett vissza. A vendéglátás terület pedig 60 százalékos morzsolódást mutat. A szélesebb körbe vett fogyasztás tehát jóval nagyobb mértékben eshetett vissza – tette hozzá Virovácz.

Az ING Bank vezető elemzője szerint bármilyen területet nézünk, negatív hozzájárulást látunk majd. A második negyedévben egyedül a kormányzat, egészen pontosan a termékadók és támogatások egyenlegének hozzájárulása maradhatott pozitív.

Felhasználási oldalról közelítve a háztartások fogyasztása és a beruházások is nagyon beszakadhattak. A nettó export is masszív mélyrepülésben lehetett a második negyedévben, hiszen egy ideig gyakorlatilag megszűntek az exportlehetőségek. A negyedév során a kormányzat járulhatott hozzá a legnagyobb mértékben a gazdasági teljesítményhez.

Virovácz rávilágított, első ránézésre nagyon csúnyán fog kinézni a magyar GDP adat, viszont európai és régiós szinten még mindig a magyar gazdaság vészelte át az egyik legjobb állapotban a krízist.

A brit GDP például 21,7 százalékkal zsugorodott. Ehhez képest a magyar GDP várható 10,5 százalékos lejtmenete nem olyan rossz. Az eurózóna pedig 15 százalékkal esett vissza az előzetes adatok alapján, de a második olvasat során akár még lejjebb módosíthatják a számokat.

A magyar gazdaság idei egész éves teljesítményére nagyon nehéz bármit is mondani, mert még nem látni a második negyedévet. Utóbbi fogja ugyanis meghatározni az egész év alakulását.

Virovácz a jelenleg elérhető adatok alapján 5,1 százalékos GDP visszaesést vár 2020-ban. Összehasonlításképpen az eurózóna gazdasága 8 százalékkal zsugorodhat. A 2 százalékpontos GDP „növekedési többlet” tehát idén is fennmaradhat. A magyar gazdaság érezhetően ellenállóbb.

A második negyedévben technikai recesszióba süllyedhet Magyarország, miután két egymást követő negyedévben is csökken a GDP – fejtette ki az ING Bank vezető elemzője. A harmadik és negyedik negyedévben ugyanakkor már növekedni fog a hazai gazdaság. A kilábalás nem lesz „V” alakú, sokkal inkább egy fokozatos helyreállás várható Virovácz elmondása alapján. Előreláthatóan 2022 végére érhetjük utol a válság előtti önmagunkat, miután 2021-ben a GDP növekedés 4 százalék körül alakulhat. Ez a forgatókönyv ráadásul nem számol a vírus második hullámával.

A bértámogatási programok kifutásával újabb elbocsátási és csődhullám jöhet. A válságnak tehát lesznek olyan elhúzódó tünetei, melyek most még nem érzékelhetők. A külső kereslet is csak fokozatosan áll helyre, mely hátráltatja az exportszektor gyors kilábalását. Az ellátási láncok is akadozhatnak. A feldolgozóiparban például meglehetősen alacsony szinten van a készletállomány.