Alacsony a termelékenység, de azért a cégeknek nincs miért panaszkodniuk - Csath Magdolna írása
ElemzésekA legfrissebb részletes termelékenységi jelentést az Eurostat 2024. március 22-én adta ki. Ez az EU-s országok egyes gazdasági ágazatainak és alágazatainak termelékenységét többféle termelékenységi mutató alapján is bemutatja.
Tekintettel a nagy részletességre az adatok még csak a 2021. évre állnak rendelkezésre. A legismertebb vizsgált mutató az egy foglalkoztatott által előállított hozzáadott érték, amit az Eurostat 1000 euróban számol ki.
A másik, kevéssé ismert, de nagyon fontos mutató az úgynevezett bérekkel korrigált termelékenység. Ez azt méri, hogy az egy foglalkoztatott által előállított új hozzáadott érték hány százalékát teszi ki annak az egy foglalkoztatottra jutó teljes – a béreket és a járulékokat is magában foglaló – bérköltségnek, amibe a cégnek az adott értékteremtés kerül.
Ez a százalékos érték minél nagyobb, annál kevesebb bérköltséggel ússza meg a cég az új érték előállítását. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy lehet, hogy nem olyan sok az egy foglalkoztatottra jutó új hozzáadott érték előállítás, vagyis alacsony a munkatermelékenység, de mindehhez a vállalkozás alacsony bérköltségek mellett jut hozzá. Nézzük meg ezt a két adatot néhány fontos iparág és szolgáltatási ágazat esetén a V4 országokra és Ausztriára!
- táblázat. Az egy foglalkoztatott által előállított új, hozzáadott érték (1000 euro-ban), 2021
|
Ország \ |
Magyarország |
Csehország |
Lengyelország |
Szlovákia |
Ausztria |
|
Feldolgozóipar |
39,8 |
41,1 |
36,0 |
43,4 |
99,4 |
|
Élelmiszeripar |
25,9 |
30,6 |
27,7 |
27,0 |
62,4 |
|
Vegyipar |
118,2 |
84,3 |
55,7 |
55,3 |
199,7 |
|
Gyógyszeripar |
86,5 |
62,8 |
58,5 |
34,7 |
129,7 |
|
Számítógép, elektronikai, optikai ipar |
48,1 |
40,4 |
34,2 |
63,6 |
106,3 |
|
Járműipar |
43,4 |
45,5 |
39,0 |
50,5 |
107,5 |
|
Építőipar |
31,7 |
40,8 |
30,4 |
35,5 |
73,1 |
|
Szálloda és vendéglátás |
15,0 |
13,5 |
15,7 |
10,2 |
43,3 |
|
Infokommunikáció |
54,2 |
80,2 |
61,2 |
65,3 |
116,1 |
|
Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység |
40,0 |
52,9 |
40,2 |
42,1 |
92,3 |
Forrás: Eurostat, 2024.03.22.
Mit mutatnak az adatok?
- a V4-ek termelékenysége messze alacsonyabb, mint Ausztriáé.
- Magyarországon a két legtermelékenyebb ágazat a vegyipar és a gyógyszeripar, ezek termelékenysége egyben a V4-ek között is a legmagasabb.
- A vegyipar kiemelkedő teljesítménye valószínűleg az olajágazatnak köszönhető.
- a legalacsonyabb termelékenység minden országban a szálloda-vendéglátást és az élelmiszeripart jellemzi.
- a magyar feldolgozóipar termelékenysége a V4-ek között a 3. helyen van, és az osztrák érték csupán 40 százalékot teszi ki.
- a járműipar termelékenysége csupán az osztrák érték 40,3 százaléka, azaz a magas színvonalú külföldi menedzsment és folyamatszervezés esetleges termelékenység növelő hatását nem tudja kompenzálni az alacsony hozzáadott érték előállítást jelentő összeszerelő tevékenységek túlsúlya.
- az osztrák értékhez viszonyított legalacsonyabb termelékenységi szint, az osztráknak csupán 34,6 százaléka a szálloda-vendéglátás ágazatban található, a legmagasabb pedig a gyógyszeriparban (66,7 százalék).
- A probléma viszont az, hogy a járműipar az ipar 26,5 százalékát teszi ki, a gyógyszeripar pedig csupán 2,9 százalékát. (KSH, Helyzetkép az iparról 2020), így a gyógyszeripar magasabb termelékenysége nem tudja érdemben javítani a feldolgozóipar termelékenységét.
Most nézzük a munkabérekkel korrigált termelékenységi adatokat ugyanezekre az ágazatokra és országokra!
- táblázat. Bérekkel kiigazított termelékenység (%), 2021
|
Ország \ Ágazat |
Magyarország |
Csehország |
Lengyelország |
Szlovákia |
Ausztria |
|
Feldolgozóipar |
200,7 |
150,2 |
191,0 |
165,4 |
146,1 |
|
Élelmiszeripar |
171,2 |
136,7 |
170,6 |
142,7 |
134,8 |
|
Vegyipar |
454,2 |
290,9 |
257,5 |
214,6 |
237,1 |
|
Gyógyszeripar |
270,0 |
220,8 |
214,5 |
150,1 |
161,0 |
|
Számítógép, elektronikai, optikai ipar |
225,8 |
152,1 |
165,0 |
253,1 |
133,3 |
|
Járműipar |
186,6 |
162,0 |
195,2 |
187,5 |
151,1 |
|
Építőipar |
167,0 |
105,3 |
143,5 |
88,8 |
118,6 |
|
Szálloda és vendéglátás |
119,4 |
62,0 |
117,1 |
72,4 |
126,7 |
|
Infokommunikáció |
134,9 |
148,9 |
129,3 |
126,3 |
121,3 |
|
Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység |
98,7 |
99,4 |
95,8 |
101,1 |
109,2 |
Forrás: Eurostat, 2024.03.22.
Mit mutatnak az adatok?
- a bérköltségekhez viszonyítva a létrehozott új hozzáadott érték a számítógép, elektronika ágazat, a járműipar, az infokommunikáció és a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység terület kivételével a V4-ek között Magyarországon a legmagasabb.
- Hozzátehetjük, hogy a járműipar és a szakmai, tudományos és műszaki terület esetén is csak minimálisan alacsonyabb a magyar érték, mint a legmagasabb szlovák érték. Ez arra enged következtetni, hogy a bérköltségekhez képest a cégek hozama – az alacsony termelékenység mellett is – jelentős, vagyis magas a profitarány.
Érdemes felfigyelni az általában alacsony osztrák hozzáadott érték-bér arányra. Ez arra engednek következtetni, hogy
a magasabb új értékteremtés magasabb bérköltségek mellett valósul meg.
Például a feldolgozóipar esetén a magyar hozzáadott érték-bérköltség arány 37,4 százalékkal magasabb az osztráknál. Ezek az adatok összhangban vannak az Eurostat 2024. áprilisi adataival, amelyek szerint az egy órára jutó teljes bérköltség nagysága tekintetében
Ausztria a 7. helyen van, Magyarország pedig, csak Romániát és Bulgáriát előzi meg, vagyis a 25. helyen van.
A magyar gazdaság versenyképességének érdemi javulásához nagy szükség lenne a termelékenység növelésére.
Ehhez viszont - ahogyan az MNB legfrissebb versenyképességi jelentése fogalmaz - a mennyiségi szemléletről át kellene térni a minőségire, az alacsony bérekre építő növekedési útról, a tudásra, innovációra támaszkodó fejlődési útra.
Ez a szemléletváltás a minőséggel, innovációval és tudással versenyző, hosszabb távon gondolkodó, és a szakképzett munkaerőt stratégiai értéknek tekintő cégek számára is előnyt jelentene.
A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora.
