Megint puskaporos hordó lesz a Balkán? - Háttér

Előbb futott végig a magyar közösségi médián a vészjósló hír, miszerint a szerb hadsereget készültségbe helyezték, és katonai konvojok tartanak a koszovói határ irányába, mint maga a mozgósítás oka.

Az albán többségű, ám északi régióiban jórészt szerbek lakta országban egy helyhatósági választás vezetett véres összecsapásokhoz.

Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, miután a korábbi településvezetők lemondtak egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt. A települések szerb lakossága - az anyaország támogatása mellett - úgy döntött, hogy bojkottálja a voksolást, amelyen végül a részvételi arány mindössze 3,47 százalék körül alakult, viszont az urnákhoz járuló törpe minoritás albán polgármesterek neve mellé húzta be az x-et.

A szerb lakosság okkal remélte, hogy a bojkott sikerrel járt, ám Albin Kurti koszovói miniszterelnök  a közösségi médiábanmindössze annyit írt, a megválasztott polgármesterek minden állampolgár ügyeit figyelembe veszik majd, azaz legitimnek fogadta el a választások eredményét.

Az indulatok elszabadultak, Zvecan, Leposavic és Zubin Potok frissen megválasztott, albán nemzetiségű polgármestereit a szerb tiltakozók megpróbálták megakadályozni hivatalaikat elfoglalásában.

Gyorsan jött a válasz, a koszovói rendőrség különleges egységeit a helyszínrevezényelték és jött a könnygáz, dacára annak, hogy a 2013-ban kötött Brüsszeli Megállapodás értelmében a koszovói biztonsági erőknek nincs joga eljárni Koszovó északi, szerbek lakta részében.

Ezen a ponton jelentette ki Aleksandar Vucic szerb elnök, hogy a rendőrök erőszakosan léptek fel a koszovói szerbekkel szemben, majd beavatkozásra kérte a NATO-misszió csapatait, egyúttal a legmagasabb harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget, és elrendelte, hogy egyes egységei induljanak el a szerb–koszovói határ felé, hogy szükség esetén közbe tudjanak lépni.

Ezért sebesültek meg magyar katonák

A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR valóban be is avatkozott, az érintett települések hivatalait védik. Az összecsapások közben 25 katona sérült meg, a Honvédelmi Minisztérium hétfő esti közlése szerint közülük 20 magyar katona volt, ebből 7 fő súlyos sérüléseket szenvedett, de állapotuk stabil.

Azóta ez a szám tovább nőtt, jelen pillanatban 27 sérültről tudunk, ők a Zvecsán településen elrendelt tömegoszlatási feladatok során sebesültek meg,

a Honvédelem.hu beszámolója szerint ellátásuk és szükség szerinti hazahozataluk érdekében a Magyar Honvédség kifejezetten egészségügyi ellátásra kialakított Airbus A319-es repülőgépe indult el a helyszínre Kecskemétről május 29-én este.  A hazatérő gépet Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter fogadta, aki arról számolt be, hogy

a katonákat nemzetközi kötelékben, olasz-amerikai parancsnokság alatt vetették be Koszovóban, összesen huszonhét sérültünk van, tizenketten jöttek haza a repülőgépen.

Az incidens sokáig tartott és rendkívül erőteljes volt, amelyben a magyar katonák sérüléseik ellenére is bátran helyt álltak. Többen közülük - akik erre képesek voltak – visszatértek a manőver század kötelékébe, hogy továbbra is el tudják látni feladataikat.

Boritékolható volt, hogy baj lesz

A koszovói konfliktus gyökerei több évszázados múltra nyúlnak vissza. Noha a szerb lakosság mára jelentősen megfogyatkozott itt, Koszovót a többség Szerbia részének tekinti, ide vezetnek a szerb nemzet történelmi, kulturális, vallási gyökerei. Jól mutatja ezt Novak Djokovics lépése,

a világhírű teniszező két napja a francia nyílt teniszbajnokságon aratott győzelme után azt írta az egyik kamera lencséjére, hogy “Koszovó Szerbia szíve. Állítsátok meg az erőszakot!”

Ugyanakkor hasonló okokból kötödnek a területhez az albánok is, akik 2008-ban egyoldalúan kikiáltoztták Koszovó függetlenségét, és nyilvánvalóan csak idő kérdése, hogy bejelentsék csatlakozásukat Albániához. Függetlenedésüket ugyanakkor Szerbia természetesen nem ismerte el, ahogy a nemzetközi közösség egy része, Oroszország, Kína, valamint meglepő módon az EU- tagállamok közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus sem.

A mostani konfliktus mindebből következik, és hogy mi lesz a végkimenetele, kérdéses, sajnos a legrosszabb forgatókönyv, egy nyílt háború sem zárható ki teljesen. Egyelőre azonban annak nagyobb az esélye, hogy a korábbi villongásokhoz hasonlóan ez is elül majd néhány napon belül.

Vucic elnök rutinos politikus, jól tudja, hogy nem kockáztathat meg egy konfrontációt a KFOR-ral, és koszovó albán elnöke is pontosan tudja, hogy nem feszítheti végtelenségig a húrt,

az első figyelmeztetéseket ugyanis már megkapta nyugatról. Persze attól, hogy idővel csitul a konfliktus, a probléma maradni fog. Érdekesség, hogy két éve született egy terv, amelyet az európai média Orbán Viktor miniszterelnöknek tulajdonított, és a balkáni konfliktusok felszámolásáról szólt. Ebben szerepelt többek között az, hogy módosítsák a határokat, Szerbia kapja meg Eszak-Koszovó szerbek által lakott területeit, cserébe a Dél-Szerbiában található muzulmán éket, a Presevo-Medvedja-Bujanovac által határolt részeit kapja meg Koszovó, majd egyesüljön Albániával. A tervet Brüsszelben hangos német tiltakozás kíséretében söpörték le az asztalról, ám a mostani események is azt mutatják, hogy érdemes lett volna megfontolni, mert a mostani áldatlan helyzetbe egyedül egy jövőbeli háború van kódolva, és ezen a mesterségesen összetákolt balkáni puskaporos hordón már nagyon régóta ketyeg a visszaszámláló.