Államcsőd szélén áll a világ egyik legszebb turistaparadicsoma, azonnali mentőöv kell

A Maldív-szigetek a következő hetekben az iszlám finanszírozású globális piac szakítópróbájának helyszíne lesz, miközben az adósságokkal terhelt szigetország mentőcsomagra vadászik, amely megakadályozná, hogy az első olyan ország legyen, amely nem törleszti iszlám kötődésű adósságát.

A kormány által kibocsátott, 500 millió dolláros, a kötvényhez hasonló iszlám állampapír, a sukuk ára körülbelül 70 centre esett a dollárhoz viszonyítva az elmúlt hónapban, az októberben esedékes részlet kifizetése előtt, mivel a devizatartalékok fogyóban vannak.A Fitch Ratings szerint a 2026-ban lejáró sukuk államadósság első alkalommal lenne fizetésképtelen, amelyből az év elején körülbelül 860 millió dollárt bocsátottak ki - írja a Financial Times.

Az ország nehezen fizeti ki két fő hitelezőjét, Indiát és Kínát, amelyektől jelentős kölcsönöket vett fel a növekvő költségvetési hiány finanszírozására.

Az adósságtörlesztések most azzal fenyegetnek, hogy az ország tartalékai kimerülnek.

Az idilli nászutakról és az emelkedő tengerszintnek való kitettségéről ismert Maldív-szigetek belekeveredett a két hatalmas ázsiai szomszédja közötti, regionális befolyásért folytatott egyre élesebb versenybe.Globális megfigyelők és befektetők attól tartanak, hogy egyik hatalom sem fogja támogatni a muszlim többségű, félmillió lakosú országot, ami a fizetésképtelenség és bonyolult szerkezetátalakítási folyamat kockázatát veti fel.

A sukuk követi azt az iszlám hagyományt, hogy kerüli a hagyományos kamatfizetést, és ehelyett a hitelezőknek egy mögöttes pénzügyi eszközből származó nyereségrészesedést ajánl fel.

A saría-kompatibilis kötvényeket a kormányok világszerte értékesítették, beleértve az Egyesült Királyságot, Malajziát és Nigériát is, bár általában az Öböl-menti államokhoz és bankokhoz kötődnek. 

Azonban a Maldív-szigetek gondjai miatt ezek a kilátások meghiúsulhatnak. A turizmus újra fellendült a világjárvány után, de az ország nagymértékben függ az importtól, valamint a globális infláció és a stratégiai infrastrukturális projektek magas kiadásai miatt az ország eladósodott.Mohamed Shafeeq, maldív pénzügyminiszter múlt heti nyilatkozata szerint a kormány képes teljesíteni az októberben esedékes mintegy 25 millió dolláros kifizetést.

A nettó devizatartalék azonban 50 millió dollár alá esett júliusban, mivel a kormány próbálta tartani a rufiyaa valuta amerikai dollárhoz való kötését. A bruttó tartalékok 400 millió dollár alá csökkentek a májusi 500 millió dollárhoz képest.A Fitch a múlt hónapban két hónapon belül másodszor is leminősítette az ország adósságát, elmélyítve ezzel a globális befektetői aggodalmat.

A tulajdonosi adatok szerint az olyan globális vagyonkezelők mellett, mint a BlackRock és a Franklin Templeton, az Emirates NBD, egy dubaji kormány tulajdonában lévő bank is birtokol egy kis szeletet a maldív sukukból.

A maldív elnöki hivatal szóvivője a lapnak elmondta, hogy az ország erőfeszítéseket tesz deviza tartalékainak növelésére, „feltárja a zöld kötvények és a lehetséges valutacsere-megállapodásokban rejlő lehetőségeket”.

A kormány „két- és többoldalú partnerekkel tárgyalt az azonnali és középtávú finanszírozási igények megoldásáról”.

A közgazdászok és a szerkezetátalakítási szakértők azonban azt mondják, hogy a fizetésképtelenség feszegeti a jogi határokat. Elméletileg a sukukban lévő államadósság olyan eszközökön alapulnak, amelyeket a kibocsátó jellemzően értékesít, majd visszalízingeli, és a lízing bevételeket a befektetők számára juttatják.A maldív sukuk egy Kajmán-szigeteki befektetési eszközt használ, és a kormány a múltban már említette az ország legnagyobb, 140 millió dollárért épített kórházának alapeszközként való használatát.

A gyakorlatban a befektetők nem tudják könnyen lefoglalni vagy eladni ezeket az eszközöket a fizetésképtelenség fejében.Az Alvarez & Marsal tanácsadó cég államadóssággal foglalkozó ága idén kijelentette, hogy bár „a szuverén sukuk szerkezetátalakítási folyamata egy átláthatatlan és rosszul értelmezett jogterület”, az eszközökhöz való hozzáférést korlátozó feltételek azt jelentik, hogy az valószínűleg úgy fog működni, mint általában fedezetlen ügyletek, szuverén kötvények.

Egyes elemzők felvetették, hogy vajon az ország valamelyik bilaterális partnere – India, Kína vagy az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) országai – esetleg közbeléphetnek-e a fizetésképtelenség elkerülése érdekében.

Az Öböl-menti országok, amelyek maguk is nagy sukuk kibocsátók, a múltban már közbeléptek, hogy a sukuk hírnevét makulátlanul megőrizzék. 2018-ban Bahreint öböl menti szomszédai mentették meg.

A teljes külső adósság 557 millió dollárra nő 2025-ben, és meghaladja az 1 milliárd dollárt 2026-ban. Az összeg óriási e gazdaság számára, de a Maldív-szigeteknek vannak stratégiai partnerei, köztük India, Kína és a GCC

– mondta a Fitch képviselője. Emiatt a kormány továbbra is támaszkodhat a két- és többoldalú hitelezők külső finanszírozási támogatására.

A Maldív-szigeteki Monetáris Hatósága, a szigetország központi bankja a Fitch augusztusi leminősítése után közölte, hogy 400 millió dolláros devizacsere-ügyletet kíván bonyolítani egy dél-ázsiai regionális szervezeten keresztül, ami gyakorlatilag India által nyújtott mentőcsomag lenne.