Amerikai nyomulás: Nagyon sok tengerentúli befektető vett céget Kelet-Közép-Európában

A globális térben a gazdasági érdekszférák küzdelme mindig izgalmas.

A legismertebb most alighanem az Egyesült Államok és Kína nagy versengése, jól lehet látni, hogy Nyugat-Európa, vagy Ázsia egy jelentős része (Japán, Dél-Korea, Tajvan) határozottan az amerikai övezet mellett tette le a voksát, míg Afrika, vagy a Távol-Kelet elég hangsúlyosan Kína mellett.

De vannak olyan izgalmas térségek, ahol nem dőlt el a küzdelem, az erősen USA-ellenes, de Kínától földrajzilag távoli Dél-Amerika billeg, Ausztrália és térsége az USA-hoz vonzódik, de Kínához van közel, és nagyon érdekes a mi térségünk is, Kelet-Közép-Európa, vagy a Balkán. Egy ideig Kína hasított, most az USA húzott bele.

A vállalatfelvásárlási piac

Márciusban a nagy globális tranzakciós tanácsadó cégek általában már elkészülnek azokkal a megelőző évi összesítésekkel, hogy mennyire volt élénk a tranzakciós piac, és ilyenkor már azt is látni, hogy az előző időszakban milyen térségekből érkeztek leginkább a befektetők.

Magyarországon is lehetnek arról benyomásaink, hogy egy adott időszakban még a hagyományos nyugat-európai, kisebbrészt amerikai tőkeerős cégek (autóipari beszállítók, gépipari cégek, élelmiszer-előállítók, gyógyszercégek, pénzügyi központok) hoznak-e új befektetéseket, vagy már a keletiek, például a japán, kínai, dél-koreai akkumulátorcégek.

Ám Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, vagy például Montenegróban még összetettebb a kérdés, ott akár 4-5-6 érdekcsoport is versenyezhet. Az Egyesült Államok és az EU mindenhol jelen van, utóbbi tagjelölti státusszal is mutatja elkötelezettségét, de ezekben az országokban külön befektetői kör még az orosz, a kínai, a török, agy éppen az arab üzleti világ.

Magyarország is aktív

Az azért egy kicsit fellengzős lett volna, ha Magyarországot is külön befektetői körbe soroljuk, maradjunk inkább mi is az EU kalap alatt, de ha körbeszimatolunk a térségben gyakran hallhatunk olyan híreket, hogy a Mol szlovén és lengyel benzinkutakat vásárol, a 4iG két céget is integrált az albán távközlési piacon, vagy éppen az OTP erősített Szerbiában, Szlovéniában, de még Üzbegisztánban, Albániában, vagy éppen Moldovában is.

És ez csak az üzleti körök teteje, vannak napelemes cégek, nagyon sok ingatlanos csoport, amely elindult Szerbiában, Bulgáriában, Romániában, irodaházak, plázák, lakóparkok, naperőművek kerültek magyar kézbe. És olykor nem is kell külföldre menni, hogy a magyar állami, vagy a magyar magántőke nyomulását lássuk, a Vodafone, az Aegon, vagy a VIG esete ebben mindenképpen emblematikus volt.

A magyar, ahogyan egyébként a cseh piac is, érettebb. Itt már sok ingatlancsomag cserél gazdát, de a befektetők gyakran anyaországbeliek (vagyis magyarok, csehek). Vannak országok, ahol pedig érdemes megfigyelni, hogy időben előttünk, vagy mögöttünk járnak a dealek.

Romániában – talán meglepő módon - elég fejlett a magánegészségügyi piac, deal is több van. Ennek egyébként részben éppen az állami egészségügy rossz színvonala a hajtóereje, Magyarországhoz képest többen kényszerültek már át a magánpiacra.

A kicsi Montenegróban pedig izraeli befektetők érkezett meg a most kialakuló plázapiacra, ebben az ágazatban nálunk is sokáig izraeli csoportok indították el az ágazatot.

Eladások a régióban

Ugyanakkor most nem ezeket a vélhetően itthon jobban ismert üzleteket, tulajdonosváltásokat szeretnénk végigvenni, hanem azt megvizsgálni, ami talán mostanában a hazai gazdasági közvéleményt kevésbé érhetett el, szóval más nagy dealekben ki mozgott erősebben, és úgy tűnik, hogy mintha az Egyesült Államok feleszmélt volna, mert nagyon sokat vásárolt.

Üzlet sokfelé és sokfelé volt, az energiapiacon, a bankszektorban, a gépiparban, a távközlésben, de a szolgáltatásoknál, az ingatlanpiacon, szállításban, szerencsejáték-piacon, informatikában, élelmiszeriparban is.

Kezdjük a legnagyobb, igaz „belföldi” tranzakcióval.

A legnagyobb: PKN Orlen, Lotos, PGNIG

A lengyel energetika teljesen átalakult. A három, korábban különálló nagy lengyel olajcég, vagyis a PKN Orlen, a Lotos és a PGNIG összefésülése globális szinten is nagy üzlet volt, mert volt, amit a közös cégből el kellett adni, így léphetett be a lengyel piacra a Mol is, de máshol ez a nagy lengyel konglomerátum már vásárolt, és például immár itthon is találkozhatunk Orlen feliratú benzinkutakkal.

Az összetett ügylet teljes tranzakciós értékét nem is könnyű meghatározni, hiszen annyi lába volt, de ha 8-10 milliárd eurót írunk, azzal talán nem tévedünk, és biztos, hogy ez volt az elmúlt időszak legnagyobb kelet-közép-európai tranzakciója.

Megnőtt, megvették: a Rimac

Az mindig egy igazi sikersztori, amikor valaki a semmiből elindít egy céget, és azt nemsokára a világ vezető befektetői veszik meg. Az autóipar szerelmesei biztosan tudják, hogy mi az a Rimac, a horvát Mate Rimac egyedi tervezésű autócsodái fanatikus rajongói körében nagyon népszerűek. Tényleg érdemes rákeresni néhány elektromos csodaautóra.

Nos, tavaly a Rimac 500 millió eurót gyűjtött a Porschétől, a Softbanktól és a Goldman Sachstól.

A deal a gyártó értékét 2 milliárd euróra taksálta, Mate Rimac alapító pedig folytatja, vezérigazgató imaradt.

A cég 200 millió dolláros campust épít, akkumulátorokat, szoftvereket és egyéb alkatrészeket fejleszt, valamint próbálkozik a még több nemzetközi eladással, de a Rimac egyelőre független marad a nagyobb autógyártóktól.

A cég amúgy független, de az együttműködésekben bízik, tavaly a Porsche és a Hyundai mellett a Koenigsegg-gel és az Aston Martinnal is együttműködött a nagy teljesítményű elektromos járművek akkumulátorainak és egyéb alkatrészeinek tervezésében.

SuperSport

Szintén óriási horvát üzlet volt, amikor angol befektetők (Entain-csoport) vették meg a horvát SuperSport cég 75 százalékát. Így a név alapján ez még sok minden lehetne, de a horvát foci nagy szponzora valami olyan szerepet tölt be Horvátországban, mint nálunk a Tippmix. Hatalmas fogadási cég, egyben az országos futballélet egyik legnagyobb támogatója.

A Fortenova horvát-szlovén hatalmas élelmiszeripari csoportba pedig arab (Egyesült Arab Emírségekből érkező) befektetők láttak fantáziát.

Jönnek az amerikaiak

Szintén az autóhoz van köze, de az itthon is ismert Bolt taxiscég, egy észt szállítási cég. A profi digitális megoldással hívható taxis társaságba amerikai befektetők szálltak be tavaly és az összeállt vagyonkezelői konzorcium nem kevesebb mint 628 millió eurót fizetett a társaság 9,6 százalékáért.

Az észt gazdaságon van mit álmélkodni, a Bolt lassan odafér már a Skype mellé a legnagyobb sikerek polcán.

A Bolt egészét immár 7 milliárd eurónál is feljebb értékelő befektetéssel a cég felgyorsítja a megfizethető és ökológiailag is fenntartható közlekedési modelljeit, de kelet-afrikai piacokon, például Kenyában is gyorsított üzemben terjeszkedik.

Nehéz megmondani miért, de több másik országban (Bosznia-hercegovina, Bulgária, Szlovénia) szintén az amerikai befektetők merészkedtek elő.

Boszniában sokféle befektetői befolyást soroltunk fel, de az Egyesült Államokat tényleg aktív volt, az RZR Ljubija nyersanyagcéget (főleg vasércről van szó) amerikai-kanadai befektetők tőkésítették fel.

Meglepő, de igaz, Bulgáriában, ahol permanens politikai válság van, 2022-ben, amikor egyébként egy Harvardon végzett politikus, Kiril Petkov volt egy ideig a miniszterelnök a három legnagyobb vállalatfelvásárlás egyaránt amerikai tőkéből valósult meg.

Szerbiában a HTec távközlési cégbe érkezett amerikai befektető, míg Szlovéniában a Pipstrel repülőgépgyártót vette meg a szintén amerikai Textron. Hogy az amerikai tőke mire érzett rá, van-e ebben valami tudatos gazdasági térhódítás, vagy a vásárlók maguk, egyedileg láttak lehetőséget, nem pontosan ismert, de az biztos, hogy ilyen erős amerikai érdeklődést a megelőző években nem lehetett tapasztalni.