Amerikai recessziót áraznak a befektetők, de mi lesz egy másik menekülő devizával?
ElemzésekDonald Trump meglehetősen hektikus vámbejelentéseinek, illetve a szövetségi alkalmazottak nagyarányú leépítésének hatására a befektetők intenzíven elkezdték árazni a recessziót az Egyesült Államokban. A 10 éves állampapírpiaci hozam 4,5 százalékról 4,1 százalék közelébe esett, a Fed-kamatvágási várakozások pedig 1 kamatvágásról 3 kamatvágásra erősödtek az idei évre vonatkozóan.
Jerome Powell továbbra is azt kommunikálja, hogy a kamatszint jelenleg optimális helyen van, így van idő kivárni. A jegybankelnök elmondta, hogy a Fehér Ház jelentős változtatásokat hajt végre négy különböző területen: a kereskedelem, a bevándorlás, a fiskális politika és a szabályozás területén. Ezen politikai változások nettó hatása lesz az, ami számítani fog a monetáris politikai irányvonalban. Jelenleg mind a változások, mind azok hatásai körül nagy a bizonytalanság.
Mi okozta a hangulatváltozást a piacon?
Trump ígéretei között volt a vámok szigorításán túl a vállalati adók jelentős csökkentése, utóbbi hajtotta január végéig a tőzsdei emelkedését. Mivel azonban a régi-új elnök elsőként a vámterheket jelentette be, ráadásul azokat meglehetősen kiszámíthatatlan módon, a befektetők az infláció potenciális emelkedése mellett a bizonytalanságot is megpróbálják beárazni. A vállalati adócsökkentésekről egyelőre nem tudunk semmi konkrétumot, ami a későbbiekben segíthetné a piaci hangulat javulását.
Gyenge lehet az első negyedév
Az Atlantai Fed a beérkező adatok alapján valós időben számítja ki a tárgynegyedév várható GDP-változását. Jelenleg 2,4 százalékos, évesített GDP-csökkenést jeleznek előre az első negyedévre, mely 0,6 százalék körüli negyedéves csökkenést jelentene. A Fehér Ház kommunikációjában próbálja az intézkedéseinek negatív hatásait negligálni, bár Trump megemlítette, hogy a vámok rövid távon fájdalmasak lehetnek, a kereskedelmi miniszter csak minimális inflációs hatásról beszélt.
Jelentős korrekció a dollár piacán
Az euró-dollár árfolyama az 1,03-as szintről 1,08 fölé ugrott, ebben az amerikai kamatvágási várakozások erősödése mellett szerepet játszott Németország és az Európai Unió bejelentése is, mely a védelmi kiadások drasztikus emeléséről szóltak. A dollár-jen árfolyama január közepén a 160-as szint közelében is járt, most a 148-as szint alatt mozog.
Mi várható Japánban?
Áttérve a japán monetáris politikára, a Bank of Japan a következő időszakban folytathatja a kamatemelési ciklust, a következő lépésre vagy május elején, vagy június közepén kerülhet sor. Ezt követően az idei évben még 50 bázispontos kamatemelést áraz a piac, összesen 75 bázispontost. Az infláció jóval a jegybanki célszint felett mozog, januárban elérte a 4 százalékos szintet, míg a maginfláció 3 százalék fölé emelkedett. Az ultralaza monetáris politika egyik fő eszköze a hozamgörbe-kontroll (YCC) volt, melyet fokozatosan vezet ki a jegybank.
A korábban 0 százalékos hozamszintet célzó programban jelenleg rugalmas szabályozás van érvényben, a hozamszintek meredek emelkedése esetén léphet be a jegybank kötvényvásárlásokkal, visszafogva ezzel a hozamok emelkedését. A 10 éves hozamszint már 1,50 százalék felett jár, melyre utoljára 15 évvel ezelőtt volt példa.
Meddig csökkenhet a dollár-jen árfolyama?
A jegyzés szignifikánsan letörte a 150-nél húzódó meghatározó támaszt, a következő – gyengébb – támasz 145-nél adódhat. Amennyiben az Egyesült Államokban a következő hónapokban is fennáll a bizonytalanság, miközben a japán jegybank a monetáris politika normalizálása felé mutató üzeneteket fogalmaz meg, a 140-es szint is könnyen elérhető lehet, mely rendkívül erős támaszt képez a grafikonon.
