Átléptük a 10 százalékos határt – berobbant az infláció Magyarországon

Májusban a fogyasztói árak átlagosan 10,7 százalékkal emelkedtek Magyarországon. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább.

Az élelmiszerek közel 20 százalékkal drágultak éves alapon.

A mögöttes, tartós folyamatokat jobban megragadó maginflációs mutató 12,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Mi mennyivel drágult?

Az alábbi táblázat tartalmazza a fontosabb termékkörök árváltozását.

Termékkörök éves alapú árváltozása, 2022 május, százalék

Forrás: KSH, növekedés.hu

Régiós kitekintő

Egész Európában elszabadult az infláció az orosz-ukrán konfliktus nyomán.

Az árstop intézkedéseknek köszönhetően ugyanakkor a visegrádi országok és Románia közül áprilisban Magyarországon volt a legalacsonyabb a pénzromlás üteme.

A májusi inflációs számok még nem jöttek ki mindenhol.

A régióban Csehországban a legnagyobb az áremelkedés, mely áprilisban meghaladta a 14 százalékot éves alapon. Legutoljára 1993-ban nőttek ilyen gyorsan a fogyasztói árak a cseheknél.

Infláció éves alapú változása, 2022 április

Forrás: KSH, Bloomberg, eurostat, növekedés.hu

Tovább emelkedik

Az elszálló alapanyag- és energiaárak, valamint a megugró munkaerőköltségek miatt a termelői árak már hatodik hónapja emelkednek 20 százalékot meghaladó ütemmel. Az ipari termelő árak emelkedése áprilisban már megközelítette a 30 százalékot.

A növekvő költségkörnyezet és a hiánygazdaság jelensége miatt májusban tovább gyorsulhatott az infláció Magyarországon és Európában egyaránt. A vállalatok az egész unióban jelentős átárazásokat hajtanak végre.

Ezt jól mutatja, hogy Lengyelországban (ahol már kijöttek az előzetes májusi inflációs számok) 13,9 százalékra fokozódott az infláció májusban, amire 1997 októbere óta nem volt példa.

Emellett az eurózónában is 8 százalék felé gyorsult az árdinamika májusban az eurostat előzetes adatai alapján. Ez egyúttal történelmi rekordot is jelent.

Németországban szintén 8 százalék környezetébe kúszott fel a fogyasztói árindex. Ekkora árnyomás 1973 óta nem volt Európa legerősebb gazdaságában.

Legmagasabb

Jelenleg Észtországban a legmagasabb az infláció az egész Európai Unióban. Az észteknél 20,1 százalékos az árdinamika az eurostat adatai alapján. Ezt követően Litvánia jön 18,5 százalékkal, majd Lettország 16,4 százalékkal.

Emellett Görögországban, Hollandiában, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában is kétszámjegyű a fogyasztói árindex. Ehhez a táborhoz csatlakozott májusban Magyarország is.

Árstop

Az árstop intézkedések és a rögzített rezsidíjak együttesen 5 százalékponttal mérséklik a teljes inflációs mutatót hazánkban. Ebből 3 százalékpontot ad a rezsicsökkentés, illetve 2 százalékpont a rögzített élelmiszer és üzemanyagárak hozzájárulása.

Az árstop intézkedések nélkül lényegében másfélszer nagyobb lenne az infláció, mely megközelítené a 15 százalékot. Ez viszont most a dobogóra sem lenne elég az uniós rangsorban.

A nagyvállalatokat és bankokat érintő ágazati extraprofit különadónak köszönhetően bő 800 milliárd forint folyhat be az idén az államkasszába. Ezáltal fenntarthatóvá válik a rezsicsökkentés politikája, illetve javuló pályán marad a költségvetési hiány.

Az élelmiszerárstop és az üzemanyagárstop július 1-én lejárnak. Az intézkedések esetleges meghosszabbításáról még nem született döntés.

Inflációs csúcs

Amennyiben nem hosszabbodik meg az élelmiszerárstop és az üzemanyagárstop, abban az esetben augusztus magasságában tetőzhet az infláció Magyarországon valamivel 10 százalék felett.

Ezt követően a jegybank várakozásai szerint fokozatos, lassú mérséklődés várható a fogyasztói árakban.

Jövőre mellesleg a magasabb idei bázis is mérsékelni fogja az árak éves alapú növekedését.

Ezzel párhuzamosan az MNB szigorodó pénzpolitikája és hűti az áremelkedést. Az irányadó kamatláb már nagyságrendileg 6 százalékponttal magasabb, mint egy éve. A kamatok várhatóan 7-8 százalék között tetőzhetnek az őszi hónapokban. A kilátásokra azonban jelentős hatással van a háború kimenetele és a szankciós politikák iránya.

Költségvetés

Az állami beruházási döntések elhalasztásával 755 milliárd forint értékű kiadáscsökkentésre került sor.

A kormány a geopolitikai környezet romlása közepette is elkötelezett a 4,9 százalékos hiánycél teljesítésében. Az állami beruházások visszavágása mérsékli a keresletet, ezáltal közvetetten az inflációt is.

Éves átlag

Az infláció az idei év egészében átlagosan közel 10 százalékkal emelkedhet, míg jövőre 4-5 százalék körül alakulhat a fogyasztói árindex a kereskedelmi banki várakozások szerint. Az előrejelzéseket övező bizonytalanság ugyanakkor jelentős.

Erős belső kereslet

Az infláció 70 százalékban külső ársokkokra vezethető vissza. Erre a legjobb példa a nemzetközi energiaárak és a nyersanyagárak elszabadulása.

Az áremelkedésnek ugyanakkor belső okai is vannak. A belső kereslet is rendkívül erős.

A lakossági fogyasztás az idén akár 6 százalékkal is növekedhet.

A háztartások vásárlóerejét növeli a csúcson lévő foglalkoztatottság, a kétszámjegyű átlagbéremelkedés, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos megemelése.

Ezenfelül számos kormányzati juttatásban részesült a lakosság. Bő 600 milliárd forintot kaptak a gyermeket nevelő családok szja visszatérítés formájában. A nyugdíjasok pedig 13. havi nyugdíjban, a rendvédelmi szerveknél dolgozók 6 havi fegyverpénzben részesültek.

Mindemellett a fogyasztói bizalom erős a munkaerőpiac kedvező helyzete miatt.

Ezen folyamatok mind-mind erősítik a lakosság jövedelmi helyzetét. A háztartások a megszokott fogyasztási minták alapján a többletjövedelmük bő háromnegyedét elkölthetik.

Ezt jól szemlélteti, hogy a kiskereskedelmi értékesítések februárban 9,8, márciusban 16,2, míg áprilisban 15,8 százalékkal bővültek éves alapon.