Az AI lehet Magyarország következő felzárkózási esélye - de nem oldja meg a versenyképességi problémákat
ElemzésekA foglalkoztatás bővülésére épülő növekedési modell kifulladóban van Magyarországon, a következő évek gazdasági teljesítményét egyre inkább a termelékenység javulása határozhatja meg. A McKinsey & Company frissen bemutatott tanulmánya szerint ebben kulcsszerepet játszhat a mesterséges intelligencia (AI), amely akár 15 milliárd eurónyi többletértéket teremthet a magyar gazdaságban. A budapesti szakmai fórumon ugyanakkor a vállalatvezetők arra figyelmeztettek: az AI nem csodafegyver, a siker elsősorban azon múlik, hogy a cégek, az állam és a munkavállalók képesek-e alkalmazkodni az új korszakhoz.
A McKinsey & Company „Prompt Magyarország: a tét a felzárkózás” című tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország gazdasági növekedésének korábbi motorjai fokozatosan kimerülnek. Az elmúlt másfél évtizedben a foglalkoztatottság jelentősen nőtt, a bérek emelkedtek, ugyanakkor a termelékenység növekedése elmaradt a kívánatostól. Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company magyarországi irodavezető partnere a rendezvény megnyitóján hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia nem egyszerűen egy új technológiai trend, hanem olyan változás, amely a gazdaságon túl az oktatást és a társadalmat is alapjaiban érintheti.
Amikor azon gondolkodtunk, hogy melyik témával foglalkozzunk, az AI esetében nem volt vita. Abban azonban már igen, hogy eljött-e az idő, amikor már nem csak víziókról, hanem kézzelfogható eredményekről lehet beszélni. Mostanra azt látjuk, hogy igen.
A növekedés kulcsa a termelékenység
A tanulmány fő megállapításait Kovács András, a McKinsey partnere ismertette. Elmondása szerint Magyarország ma már az európai átlag felett áll a foglalkoztatottság és az egy munkavállalóra jutó ledolgozott órák tekintetében, a termelékenység azonban továbbra is jelentős lemaradásban van.
Ha a további gazdasági növekedés lehetőségét keressük, akkor a kulcsszó a termelékenység
– fogalmazott.
A McKinsey Global Institute elemzése szerint
a mesterséges intelligencia alkalmazásával Magyarországon mintegy 15 milliárd eurónyi automatizációs potenciál szabadulhat fel, ami a jelenlegi GDP 6-7 százalékának felel meg.
A hatás nem egyetlen iparágban jelentkezik majd, hanem gyakorlatilag a teljes gazdaságban. Az ügyfélszolgálati folyamatoktól kezdve az informatikán, a marketingen és az értékesítésen át egészen az ipari termelésig minden területen megjelenhetnek az AI-alapú megoldások.
Nem cél, hanem eszköz
A szakértők többször hangsúlyozták, hogy a mesterséges intelligenciára nem önálló célként, hanem eszközként kell tekinteni.
A technológia három fő területen teremthet értéket:
- jobb döntéselőkészítés,
- hatékonyabb működés,
- gyorsabb innováció.
A fórum résztvevői szerint azonban a vállalatok jelentős része még ma is csak kísérletezik az AI használatával.
Jánoskuti Levente egy szemléletes példával érzékeltette a helyzetet:
Amikor a kétezres évek elején az Excel megjelent a vállalatoknál, sok helyen a kockás füzetben kiszámolt eredményeket egyszerűen átmásolták a táblázatkezelőbe. Használták a technológiát, de nem használták ki annak valódi lehetőségeit. Az AI esetében is hasonló helyzetben vagyunk.
A hype és a valóság között
A panelbeszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor a résztvevők arról vitatkoztak, hogy valóban akkora gazdasági áttörést hozhat-e a mesterséges intelligencia, mint amekkorát sokan várnak tőle.
Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenlegi AI-rendszerek működtetése rendkívül költséges, miközben a termelékenységi nyereség sok esetben még nehezen mérhető.
A résztvevők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy azok a vállalatok, amelyek nem kezdenek el időben alkalmazkodni, komoly versenyhátrányba kerülhetnek.
„Aki nem lép, az lemarad” – hangzott el többször is a beszélgetés során.
Magyarország előtt egyszerre áll veszély és lehetőség
A McKinsey tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia különösen öt területen hozhat gyors eredményeket:
- a kis- és középvállalkozások felzárkóztatásában,
- az oktatásban és átképzésben,
- az AI-alapú iparági bajnokok kialakításában,
- az államigazgatás digitalizációjában,
- valamint az egészségügyben.
A tanulmány szerint ugyanakkor a technológia önmagában nem lesz elegendő.
A siker három pillére a megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerő, a korszerű működési modellek, valamint a megfelelő adat- és technológiai infrastruktúra.
Az emberi tudás szerepe felértékelődik
A beszélgetés egyik visszatérő témája az volt, hogy milyen készségekre lesz szükség az AI korszakában.
A résztvevők szerint a problémamegoldó képesség, a kritikus gondolkodás és a különböző szakterületek összekapcsolásának képessége minden korábbinál fontosabbá válik.
A mesterséges intelligencia ugyan képes gyorsítani a munkát és automatizálni számos feladatot, de a valós helyzetek értelmezése, a stratégiai döntések meghozatala és a kreatív problémamegoldás továbbra is emberi kompetencia marad.
Az AI az emberek tudásának világában mozog, nem a fizikai valóságban. Ezért továbbra is szükség lesz arra az emberi képességre, amely képes a valóság és az algoritmusok által javasolt megoldások közötti kapcsolatot megteremteni
– hangzott el a panelbeszélgetés során.
Nem a technológia lesz a szűk keresztmetszet
A fórum végére világossá vált, hogy a mesterséges intelligencia elterjedésének legnagyobb akadálya nem maga a technológia.
A vállalatvezetők szerint a következő évek legfontosabb kérdése az lesz, hogy a szervezetek mennyire tudják átalakítani működésüket, mennyire tudják fejleszteni munkavállalóik készségeit, és mennyire képesek együttműködni az új digitális környezetben.
A McKinsey szakértői szerint Magyarország számára most nyílhat olyan lehetőség, amely korábban elsősorban a nagyobb tőkével és fejlettebb infrastruktúrával rendelkező országok számára volt elérhető.
A kérdés azonban már nem az, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja-e a gazdaságot.
A kérdés inkább az, hogy Magyarország milyen gyorsan és milyen hatékonyan tud alkalmazkodni ehhez az új korszakhoz.
