Az angol mutáns Magyarországon is új járványhullámot indíthat el

Világszerte mindinkább a figyelem középpontjába kerül az Angliában, Dél-Afrikában és Brazíliában egymástól függetlenül létrejött SARS-CoV-2-vírusvariáns, amelyek mindegyikében megtalálhatók speciális mutációs változások. Az angliai variáns pédául 8 jelentős változást gyűjtött be, csak a tüskefehérjét kódoló génben, amelyből csupán három lehetséges hatásáról van információ.

A mutálódásban önmagában természetes, ez az evolúció, így a vírusok evolúciójának is egyik fő mozgatóereje – mutatnak rá a pécsi virológusok a témával foglalkozó Facebook-bejegyzésükben. Azok a variánsok lesznek a gyakoribbak, amelyek hatékonyabb terjedést, jobb fennmaradást érnek el.

A koronavírus is folyamatosan változik, némelyik mutáció azonban feltűnő terjedést mutat, és idővel dominánssá válik: ilyen volt a tavaly tavasszal megjelent változat, amely még az első hullámban jött létre – és mára az egész bolygón ez a domináns.

Az „angol mutánssal” kapcsolatban a szakemberek egyértelműen úgy látják: elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb ez a variáns legyen az uralkodó, az azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen gyors az átmenet.

Járványügyi szempontból, a kórházakra nehezedő nyomás növekedésének elkerülése érdekében nagyon fontos lassítani a terjedést – okkal vezettek be Nagy-Britanniában, majd több országban is, ahol az új változat megjelent, nagyon komoly korlátozó intézkedéseket.

Annak, hogy a briteknél sikerült visszaszorítani a fertőzések számát, ezeknek a szigorú lépéseknek köszönhető. Az Ibériai-félszigeten, Spanyolországban és Portugáliában ugyanakkor jelentősen megugrottak az esetszámok, ott most látszik az új mutáns hatása.

Nálunk is keresik a mutánsokat

Mivel a vírusvariánst már Magyarországon is kimutatták már, a harmadik hullám a szakértők szerint idehaza is elkerülhetetlen, ám a felfutás sebessége, súlyossága rengeteg tényezőtől függ. Egyelőre azt sem tudni, mennyire elterjedt itthon ez a vírusvariáns, mert – például a britekkel ellentétben – a járványügyi hatóság idehaza nem monitorozza a mutációkat.

Pedig a vírus genetikai kódja alapján látni lehet a mutációk elterjedését, mintázatát, gyakorlatilag meg lehet mondani, hogy ki kit fertőzött meg. Az Egyesült Királyságban nagyon jelentős ez – a szaknyelven genomi epidemiológiának nevezett – projekt.

Itthon a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Laboratóriuma a szegedi Biotechnológiai Nemzeti Laboratóriummal szoros együttműködésben monitorozza a Magyarországon előforduló koronavírusok genomját, a főhatóság, a Nemzeti Népegészségügyi Központ csak időszakosan végez egy-egy ilyen mérést.

A bevizsgált minták az egyetemi klinikai laboratóriumokban elemzett PRC-tesztekből származnak, a genetikai vizsgálatot (a vírusszekvenálást) azonban már anonimizáltan végzik, csak azt tudják, hogy a minta honnan való és mikor vették le, hiszen ennek alapján tudják vizsgálni a vírusvariáns terjedését.

Az eredményeket Magyarországról is feltöltik egy nemzetközi adatbázisba, amelyből a kutatók következtetéseket tudnak levonni a pandémia helyi, illetve regionális vagy globális terjedésére vonatkozóan ww.gisaid.org

Idehaza száz időben és térben reprezentatív mintából 5 esetben igazolták a brit mutáns jelenlétét, minden esetben hazai fertőzéssel összefüggésben. A teljes vírusgenom evolúciós leszármazási vizsgálatai alapján, a jelenleg elérhető adatokkal összevetve a hazai vírus eredete december 14 és 17 közötti angliai fertőzésekre vezethető vissza. Magyarország az 54. ország ahol igazoltan felbukkant a vírus új variánsa.

Mikor veszélyesek a mutációk?

Ha egy jobb terjedést mutató mutáció bukkan fel az elsődlegesen tudományos kihívás – hívják fel a figyelmet a már említett bejegyzésükben a pécsi kutatók: meg kell ismerni, pontosan mit és hogyan módosít az a vírus működésében.

Ezzel párhuzamosan azonban ez egy járványügyi feladatot is jelent, hiszen, ha egy variáns gyorsabban és több embert tud megfertőzni, mint a korábbi, akkor az egészségügy terhelése is nőni fog.

A már említett mindhárom mutáns nagyon gyorsan terjednek, és a vakcinák döntő többségének alapját adó tüskefehérjében is változást mutat. 

Ez azonban a gyakorlatban nem azt jelenti, hogy az oltóanyag teljesen hatástalanná válik, csupán azt, hogy a hatékonyságuk valamelyest csökkenhet.

Az immunválasz és az immunrendszer rendkívül összetett, mindenképpen érdemes tehát azt a vakcinát felvenni, amely elérhető, hiszen a kórházba kerüléstől és súlyos betegségtől minden bizonnyal megvéd majd – hangsúlyozzák a tudósok. A vakcinagyártók pedig folyamatosan lekövetik az újabb, működésében jelentős eltérést mutató vírusvariánsokat.