Nehéz helyzetben a magyar dolgozók: készek többet áldozni munkahelyük megtartásáért

Az 1200 ember megkérdezésén alapuló, reprezentatív felmérése alapján képzett BNP Paribas Cardif munkaerőpiaci stabilitási index 70 pont lett, ami egy százalékponttal magasabb az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is. Az index stabilitását a motiváció és az újbóli elhelyezkedés esélyének kedvezőbb megítélése biztosította a negatív munkaerőpiaci helyzetben - írták.

A stabilitási index azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget.

A közlemény szerint 22 százalékponttal, 46 százalékra emelkedett azok aránya, akik ugyanannyi pénzért akár nehezebb munkát is elvállalnának, illetve 32 százalékról, 53 százalékra azoké, akik ugyanannyiért többet is dolgoznának.

Kevésbé érzik biztosnak a pozíciójukat

A negyedik negyedéves jelentés szerint a munkavállalók kevésbé érzik biztosnak pozíciójukat: ugyan az előző két negyedévhez képest ez a részmutató is emelkedett, a 2020 decemberében regisztrált 77 pont 14, illetve 15 ponttal marad el a 2019, illetve 2018 decemberében felvett értékektől. Csökkenést tapasztaltak annál a kérdésnél is, hogy az adott válaszadó mennyi időre látja biztosnak a pozícióját a munkahelyén: az egy évvel ezelőtti 72 százalékról 60 százalékra esett azoknak az optimistáknak az aránya, akik több mint öt évre biztosnak látják a munkahelyüket. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a 60 százalékos érték az előző negyedévhez képest 8 százalékpontos emelkedést mutat, ami érdemi javulásnak tekinthető.

A közlemény szerint 2019 óta nem történt jelentős változás abban sem, hogy a dolgozók mennyire érzik úgy, hogy könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált 55 pont az előző év azonos időszakában 56, 2018-ban pedig 52 pont volt.

A közlemény idézte Kiss Márk Istvánt, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy a tavaly év végi adatok alátámasztják, hogy a magyar munkavállalók általánosságban egy elhúzódó munkaerőpiaci válsággal számolnak, ugyanakkor némi optimizmusra adhat okot, hogy a nyári és őszi időszakkal összevetve további romlást nem tapasztaltak a saját helyzetük megítélésénél.

A vezérigazgató szerint egyelőre kérdés, hogy a járvány harmadik hulláma érdemben változtat-e majd a már meglévő járványügyi intézkedéseken és így közvetve miként fogja éreztetni a hatását az álláspiacon.

A munkahelyi személyes kapcsolatok fontosak a magyar munkavállalóknak

Egy másik, friss felmérésből, melyet a Profession.hu és a Boston Consulting Group (BCG) közösen végzett, az derült ki, hogy a magyar munkavállalók számára fontos a rendszeres kommunikáció a felettesekkel, a jó személyes kapcsolat a kollégákkal, valamint a rugalmas munkaidő.

A közlemény szerint az online, reprezentatív felmérésben 2020 októberében 1380 dolgozó és 216 cég vett részt.

A munkaadók és munkavállalók szerint is a kommunikáció segítheti legjobban a munkatársak kapcsolatát a megváltozott munkakörülmények mellett, és egyezett a véleményük abban is, hogy a munka iránti elkötelezettséget leginkább a kollégákkal és a felettessel való kapcsolat, valamint a sikerek nyilvános elismerése erősítheti.

A szervezet iránti elkötelezettséget egyértelműen a felettesek hozzáállása határozza meg, hogyan kommunikálnak, hogyan támogatják beosztottjaikat a munkavégzés folyamán - vélték a válaszadók.

Jóllét szempontjából a legfontosabb a rugalmas munkaidő

A magyar munkavállalók a jóllét szempontjából a legfontosabbnak a rugalmas munkaidő lehetőségét tartják, ezt követi a jobb munkakörnyezet, a munkáltató által biztosított home office csomag, majd a munkavégzés helyéről és idejéről való döntés lehetősége. A munkavállalók a legfontosabb hat feltétel közé sorolták a munkáltató által biztosított egészségügyi szolgáltatásokat és a sportolási lehetőségek támogatását is.

Ugyanakkor a munkáltatók a rugalmas munkaidő mellett a második legfontosabbnak a felettessel való rendszeres kommunikációt tartják, majd az egészségügyi szolgáltatások támogatását.

Irodai jelenlét: munkáltatók szerint fontos, munkavállalók szerint nem

A legnagyobb eltérés a kötelező irodai napok fontosságának megítélésében van a munkavállalók és a munkáltatók között: a munkáltatók ezt viszonylag fontosnak ítélik, míg a munkavállalók nem.