Az atomháborút úgy tűnik, elkerültük

Azután, hogy februárban megindult az orosz invázió, a konfliktus körül Damoklész kardjaként lebeg az atomháború lehetősége. Jellemző, hogy alig pár nappal a harcok kitörése után Putyin készültségbe helyezte az atomrakétákat.

Ezután Moszkva többször is utalt rá: az ukrán háború könnyen nukleáris katasztrófához vezethet.

Szeptemberben Putyin figyelmeztette a Nyugatot, hogy nem blöfföl, amikor azt állítja: "minden rendelkezésre álló eszközt hajlamosak vagyunk bevetni ahhoz, hogy megvédjük Oroszországot és az orosz népet". Még ugyanebben a hónapban az orosz elnök leszögezte, hogy Amerika precedenst teremtett azzal, hogy a második világháború végén atomot dobott Hirosimára és Nagaszakira.

Dmitrij Medvegyev az orosz Biztonsági Tanács alelnöke pedig azt mondta: szerinte a NATO túlságosan is fél egy nukleáris apokalipszistől, ezért ha le is dobnák az atomot Ukrajnára a NATO nem merne válaszcsapást mérni.

Az ehhez hasonló nyilatkozatoknak se szeri se száma az ukrán háború első hónapjaiban.

Amikor ősszel Moszkva beolvasztotta Ukrajna négy keleti megyéjét azt is leszögezték: aki az elfoglalt területeket támadja az olyan mintha Oroszországot támadná. Így közvetve utaltak rá, hogy a beolvasztott megyék támadása nukleáris konfliktust is kipattinthat.

Ez a harcias hangnem alaposan megváltozott az utóbbi időben. Az elmúlt két hónapban a nukleáris fenyegetőzések alaposan megritkultak, ahogy arra a Stanford Egyetem hivatalos online felületén is felhívta a figyelmet egy elemzés.

Bár az atomháború nem került ki teljesen az orosz külpolitika szótárából, ám most már inkább aggódva beszélnek róla. A váltásra persze a nemzetközi politika is felfigyelt.

Nem véletlen, hogy Olaf Scholz német kancellár múlt héten örömmel nyilatkozta a Berliner Morgenpostnak, hogy a Kreml "már nem fenyeget atomfegyverrel".

Mi történt?

Kína a háború kirobbanása óta igyekszik semleges maradni, emiatt sokáig a nukleáris fenyegetőzésekre se reagáltak. Az utóbbi időben azonban változott a helyzet. A G20-ak novemberi csúcstalálkozóján Kína is egyetértett abban, hogy a nukleáris fegyverek bevetésének az emlegetése elfogadhatatlan.

Később a kínai külügyminiszter Wang Yi orosz kollégájával Szergej Lavrovval találkozott. A megbeszélés után a kínai állami hírügynökségnek úgy nyilatkozott: „Kína észrevette, hogy Oroszország a közelmúltban megerősítette azt a kialakult álláspontját, miszerint az atomháborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni”.

A jelek szerint Moszkván nőtt Peking felől a nyomás, hogy hagyjanak fel az atomháború belengetésével.

Ráadásul Oroszország másik fontos ázsiai gazdasági partnere, India is kritikusabb hangnemre váltott. A miniszterelnök Narendra Modi nemrég lemondta a szokásos éves találkozóját Putyinnal, méghozzá épp a nukleáris fenyegetőzések miatt. Moszkva mindezeken túl valószínűleg kénytelen volt belátni, hogy az atomháború rémét hiába próbálták elrettentésül használni, a Nyugat ellen nem vált be.

Washington nem fogta vissza Kijev támogatását csak azért, mert a Kreml belengette a lehetséges világvégét.

Ráadásul Moszkva az utóbbi hónapokban rájöhetett, hogy Ukrajnát atomtámadások nélkül is megpróbálhatják térdre kényszeríteni. Méghozzá azzal, hogy a rakétacsapásaikkal célba veszik az ország energia-infrastruktúráját.

Mindez nem jelenti azt, hogy többé a Kreml nem fog beszélni lehetséges atomtámadásokról. Viszont egyelőre ezen a téren látványosan visszafogják magukat.