Az elmúlt időszakban csökkentek az euró bevezetésének előnyei

Az eseményen Virág Barnabás, az MNB alelnöke rámutatott, az euró bevezetésének időzítése 2004 óta folyamatosan foglalkoztatja a magyar társadalmat és a szakmai közösséget.

A 2008-as világválságot követően abba az irányba mutattak az elemzések, hogy az eurózónához való csatlakozás költség/haszon aránya jelentősen megváltozott. A költségek egyre nagyobbnak tűnnek, miközben a hasznok mérséklődtek. Emiatt több ország is kiváró álláspontra helyezkedett az euró bevezetésével kapcsolatban – fejtette ki Virág Barnabás.

A reálgazdasági teljesítmény alapján Szlovákia 2008 előtt nagyon gyors felzárkózást mutatott. Ezzel szemben az elmúlt évtizedben inkább egy stagnálásra váltott és nehezen küzdött meg azokkal a kihívásokkal, melyekkel a gazdasága szembesült.

Koronavírus-válság

A koronavírus-járvány teljesen új típusú válságot okozott világszerte, miközben a csatlakozási kedv erősödött. Horvátország és Bulgária is bejelentette az igényét, hogy rövid időn belül ők is szeretnének csatlakozni az eurózónához.

A koronavírus-válságból rendkívül gyorsan helyreállnak a gazdaságok. Ezzel párhuzamosan több mint ötszörösére emelkedett bizonyos nyersanyagok ára, valamint elindult az infláció. A gazdasági kilátásokat övező bizonytalanságok ugyanakkor továbbra is jelentősek.

Ezen kérdésekre reagálva Gottfried Péter, az MNB Monetáris Tanácsának a tagja készített egy esszét, amely az alapját adja a mai kerekasztal beszélgetésnek – mondta el Virág Barnabás.

Euró bevezetés

Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanácsának tagja rámutatott, az euró bevezetésének kérdése megosztja a szakmai közösséget.

A rendezvény résztvevőinek kétharmada későbbi euró bevezetést tart ideálisnak, amikor már azt a fejlettségi szintünk lehetővé teszi. A fennmaradó egyharmad szerint pedig azonnal be kellene vezetni az eurót. Jelentős többségben vannak tehát azok, akik kiváró álláspontra helyezkednek.

Pleschinger Gyula hangsúlyozta, Magyarország vállalta az euró bevezetését, ezért egyedül az a kérdés, hogy mikor vezetjük be a közös európai fizetőeszközt. Az Európai Unió és az euró iránti elköteleződés Magyarországon kimagasló az uniós országok között.

Gottfried Péter, az MNB Monetáris Tanácsának tagja elmondta, érzékelhetően erősödött az utóbbi időben a hazai vita intenzitása az euró bevezetésének ideális időpontjáról.

Gazdasági példák

Az euró bevezetésével nem sikerült megállítani azt a több évtizede tartó tendenciát, melyet az Európai Uniónak a világgazdaságban és világkereskedelemben betöltött részének csökkenése jellemez – világított rá Gottfried Péter.

Emellett nem gyorsult fel az eurózónán belüli konvergenciafolyamat sem az egyes tagországok között. Az euró bevezetésénél fennálló fejlettségi különbségek napjainkban is fennállnak, sőt esetenként még növekedtek is.

Más korábbi várakozások szerint a tranzakciós költségek csökkenése következtében az eurózóna tagjainak egymás közti kereskedelme relatíve meg fog nőni. Erős növekedés valójában nem mutatható ki.

Az uniós tagországok egymás közti kereskedelme már az euró bevezetése előtt is olyan erős összefonódottságot mutatott, melynek további növelése már nem volt lehetséges. Főleg úgy nem, hogy a világgazdaság növekedési centrumai Európán kívülre kerültek.

Az euró ugyanakkor egyfajta válságállóságot biztosított a tagországok számára az elmúlt években. A koronavírus válságra viszont az Egyesült Államok és az eurót nem használó közép-európai országok gyorsabban és hatékonyabban tudtak reagálni.

Gottfried Péter szerint az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű következtetést nem lehet levonni.

Németország, Ausztria, Hollandia és a Balti tagországok egyértelműen profitáltak az euróból. Vannak másfelől olyan országok, melyek felzárkózása az euró használata mellett is megrekedt. Ilyenek például a déli periférikus országok. Voltak továbbá olyan országok is, melyek konvergenciája sikeresen működött az euró nélkül is.

A lengyel, a cseh és a magyar felzárkózás üteme magasabb volt, mint az eurót használó déli országoké. Ennek tükrében az EU-n belül a visegrádi országok gazdasági súlya felértékelődött – mutatott rá Gottfried Péter.

Csatlakozás időzítése

Az euró sikere akkor is elemi magyar érdek, ha bevezetjük és akkor is amíg nem használjuk. Az eurózónával ugyanis rekordszintű a gazdasági összefonódásunk.

A külkereskedelmünk megközelítőleg 85 százalékát folytatjuk az eurózóna tagjaival.

Az euró csatlakozás kritériumainak sem Olaszország, sem Görögország nem felelt meg annak idején. Gottfried Péter szerint ezek intő példák. A politikai akarat önmagában nem elegendő. Akkor lehet sikeres az euró bevezetése, ha technikai feltételek is adottak.

Ezenkívül minél homogénabbnak kell lennie azon országcsoportnak, mely az eurót használja.

Eltérő fejlettségű és versenyképességű országok esetében okozhat problémát az, ha nincs testre szabott monetáris politika.

Akkor érdemes tehát komolyan foglalkozni az euró bevezetésével, ha az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson számolva eléri az eurózóna átlagának 85-90 százalékát.

Emellett a gazdaság szerkezetének és versenyképességének is kompatibilisnek kell lennie azon országokéval, akik az eurót használják. Ebben az esetben szolgálhatja az egységes monetáris politika a fenntartható növekedést.

Az eurózóna akkor tudna még hatékonyabban működni, ha a monetáris uniót kiegészíteni a fiskális unió. Ezen a téren azonban nagyon nehezen történik előrelépés.

Egy elsietett eurócsatlakozás minimum növekedési áldozattal, de akár stabilitási kockázatokkal is járhat – mondta el Gottfried Péter.