Ötödször lett csapnivaló a termés, már az akácméz-tartalék is elfogyott

Tavasszal bejárta a médiát a hír, hogy csapnivaló szezonja lesz idén az akácméznek. Csakugyan így alakult?

Valóban nem volt jó a termés, de ez nem újdonság, zsinórban ez az ötödik ilyen év.

Elsősorban az időjárás tehet róla, amikor virágzott az akác, a hűvös, esős idő miatt a méhek nem tudtak kimenni rá.

Egyébként a képet annyiban lehet árnyalni, hogy az ország keleti részén vannak olyan méhészek, akiknek életük legjobb termését hozta az idei év, Dunántúlon pedig sokan vannak, akiknek semmijük sem lett. 

Ez már az éghajlatváltozás hatása, vagy “csak” rossz széria?

Rossz szériának ez kicsit hosszú. Valószínűleg a kettő együtt, de nagyon bízom benne hogy inkább az előbbi. Azért az időjárásban benne van, hogy egymás után rosszul jön ki a lépés, májusban nem ritka a lehűlés és az eső.

Mennyire vetette vissza ez a termést?

Az akácméz országos szinten a harmada lett csak annak, ami ideális időjárás esetén lehetett volna.

Ez három-négyezer tonna körüli mennyiséget jelent. A teljes magyar méztermés 20-30 ezer tonna között mozog. Ebből jó termés esetén kb 10-12 ezer tonna az akác. A többi virágméz és más fajtamézek.…

Akkor most aranyárban fogják mérni a mézet?

Az akácméz esetében nagyon erős befolyásoló tényező az időjárás, mivel kihat a megtrermelt mennyiségre, közvetve pedig az árra is.

Ez idén négyezer forint körül alakul, amihez az is hozzájárul, hogy tavaly még rosszabb volt a termés, emiatt a termelők készletei idénre teljesen kifogytak. 

Mennyiért veszik át a mézet a termelőktől?

2300 forintért. Akinek szerencséje volt, és sikerült a termés, az most csúcsokat dönt az értékesítés során. Persze ott van a másik oldal, aki semmit nem tudott eladni, az állandó költségekkel idén is számolnia kell…

Például?

A cukrot mindenképpen meg kell vennie hordástalan időszakban a méhek táplálásához, ez egy jelentős költségtényező.

Ha állandóan vándoroltatja a méhcsaládokat, akkor erre kevesebbet kell költeni, viszont ez esetben az üzemanyagköltsége lesz magasabb. 

Elkezdődött már a csődhullám az elmúlt öt év rossz termése miatt?

A méhészetek esetében ritkán beszélhetünk csődről a szó hagyományos értelmében, azaz bedől az üzlet és jön a végrehajtó.

Általában családi gazdaságokról beszélhetünk, ami jelentősen csökkenti a kitettséget, nem függenek például a munkaerő költségétől. Az viszont előfordul, hogy a méhész úgy ítéli meg, hogy nem jött be a számítása, és feladja.

Például egy vándorló méhésznek jó eséllyel van C-kategóriás jogosítványa teherautóra és nehéz pótkocsira. Most, hogy már elég jók a jövedelmi viszonyok, minden további nélkül elmehet kamionsofőrnek, ha megunta a kockázatot, amivel a méhészkedés jár.

Zsugorodik vagy bővül az ágazat?

Szerintem stagnál. A nyolcvanas években kezdődött egy nagyjából húsz éves periódus, amikor egy szép fejlődést láthattunk, nőtt a méhcsaládok száma és a termés is megduplázódott egy olyan időszakban, amikor a mezőgazdaságban nem nagyon volt ilyesmire példa.

Mi vetett véget a fejlődésnek?

Elsősorban az olcsó kínai hamisítvány. Egyre professzionálisabban állítják elő, hatalmas technológiai fejlődésen ment keresztül a mézhamisítás az ázsiai országban.

Minden komponensét le tudják már gyártani. A hamis méz így töredékébe kerül, mint az igazi, és nincs benne kockázat, nincs rossz termés, nem zavar be az időjárás. Félmillió tonna hamis mézet állít elő Kína éves szinten, ez a világ teljes termelésének az egyharmada.

Teljesen leuralják a piacot, és évről évre növelik az exportot. De láttam én már spanyol ügynök listáján magyar akácmézet olcsóbban mint amennyiért én megveszem a termelőtől, mivel meg tudja vásárolni Kínából a magyar akácméz szaporításához kifejlesztett hamisító anyagot.

A kontinensen belüli hamisításért nem a termelők, de nem is a nagy csomagolócégek a felelősek, ahol könnyen tetten lehetne érni, hanem a simlis közvetítők, kereskedők. Az Aranynektár ezért kizárólag közvetlenül a méhészektől vásárol.

Régóta megy a harc, hogy az Európai Unióban a csomagoláson fel kelljen tüntetni a méz eredetét. Sikerült eredményt elérni? 

Odáig már eljutottunk, hogy a Tanács elrendelte a Bizottságnak, hogy alkossa meg a szabályozást. Ez valamikor 2020 elején történt, még nem sikerült foglalkozni vele, annyi fontos dolguk volt.

Egyhamar szerintem nem is nyúlnak hozzá, az az igazság, hogy a csomagoló cégek lobbiereje hatalmas, az Unió pedig megosztott és erőtlen. Mindenesetre a határozat ott van az asztalfiókban.

Bezzeg pörögnek, ha a veszélyes idegenhonos fajok uniós listájáról van szó. Felmerült, hogy ezzel vége lenne az akácnak, így az akácméznek is…

Én úgy gondolom, hogy sokan félreértették az uniós szándékot. Egy ilyen listára hogyan is kerülhetne fel az akác, amely az egyik legmagyarabb fafajta?

Évszázadokkal ezelőtt telepítette be Tessedik Sámuel, hogy segítségével megfogják az alföld homokját, ezt a feladatát azóta is kiválóan betölti. Senki nem tekint kiirtandó növényként az akácra, arról nem is beszélve, hogy alapvető tüzifa, míg egy életerős tölgyfa száz év alatt nő meg, addig egy akác húsz év alatt. 

Mennyire számít Magyarország nagy méztermelőnek EU-s viszonylatban?

A harmadik legnagyobbak vagyunk, Spanyolország áll az első, Románia a második helyen.

Az Ön cége is rengeteg mézet mozgat meg világszerte. Hogy sikerült ezt elérni?

Mi három-négyezer tonna körüli mennyiséggel vagyunk jelen világszerte, ezt úgy tudtuk elérni, hogy egész Európában vásárolunk fel mézet a termelőktől, persze a minőségre helyezve a hangsúlyt.

Találtunk egy szegmenst, ahol ezt meg is fizetik, de az is a sikerünk titka, hogy széles választékot kínálunk, bármilyen mézet, ami Európában terem, azt tudjuk neki csomagolni, nagy mennyiségben, mindezt úgy, hogy megőrizzük a méz értékét, jó tulajdonságait.

Mit tanácsol, hogyan ítéljük meg, hogy a megvásárolt mézünk jó minőségű, vagy belefutottunk egy hamisítványba?

Érdemes megkóstolni. Ha kellemes, természetes aromákat érződnek rajta, akkor minőségi, de ha éppen csak egy kis méz íze van és inkább a cukor dominál, akkor az egy méznek nevezett cukorszirup.